Az amerikai Osmo mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat, a philadelphiai Drexel Egyetem és a Monell Vegyi Érzékközpont az emberi szaglást utánzó mesterséges ideghálót fejlesztett. Az MI pontosan előrejelezte, hogy a teszt önkéntesei milyen szagokat fognak érezni.

Teljesítményéről sokat elmond, hogy az érzékelést tanulmányozó biológusok évtizedek óta foglalkoznak hasonlóval, kevés eredménnyel. Emellett 500 ezer molekula szagát is pontosan megállapította – szaglás nélkül.

Neurobiológusok szerint az eredmények felgyorsíthatják kellemes illatú fogyasztói termékek kutatását, fejlesztését. Segíthetnek abban is, hogy a szagláskutatás a látás tudományos tanulmányozásához hasonló megbecsülésnek örvendjen.

Az emberi szagláshoz az agy kisebb részére, kevesebb receptor-sejtre van szükség, mint más emlősöknél. Sokáig neurobiológusok figyelmére méltatlan, primitív érzéknek tartották. Nem is tanulmányozták szisztematikusan.

Míg a látás és a hallás számszerűsíthető tulajdonságokat tükröz, mint például a hullámhossz és a frekvencia, a szag nem felel meg pontosan egy-egy molekula formájának. Hasonló szerkezetű molekuláknak más lehet a szaga, nagyon különbözőek viszont akár ugyanazt az illatot áraszthatják magukból.

Tíz éve egy közösségi ötletbörze (crowdsourcing) verseny a szagot szerkezete alapján előrejelző MI fejlesztésére ösztönzött kutatókat. A győztes algoritmust hatvankilenc vegyi anyag „szaglására” kérték fel, és tizenkilenc lehetséges szagból nyolcat azonosított. A mintákat viszont képtelen volt hasonlóság alapján csoportosítani.

Rick Gerkin, a később alapított Osmo egyik idegtudósa is a nyertes mögött állt. Az MI „szaglásra” gyakoroltatásához használható, karakteres molekulák számának jelentős növekedésével, a lehetőségek jócskán bővültek azóta. Gerkin és kollégái ötezer molekula szagtani leírását használták bemenetként az ideghálóhoz. Rajtuk tanulta meg a kapcsolódó minták azonosítását, nekik köszönhetően teljesített emberi szinten.