Bernard Marr világhírű techjövő-kutató a Forbes hasábjain fejtette ki, mit gondol a felhőszámítások (cloud computing) 2024-es alakulásáról, egy, története során először jövőre egybillió dollárnál nagyobb üzletről. A növekedést főként két tényező okozza: új platformok egyre fontosabb adaptálása, valamint a „mint szolgáltatás” jellegű kínálatok – köztük az MI-szolgáltatásoké is.

E két hajtóerő (miközben a felhő is az újítások és a lehetőségek hajtóereje) egyértelműen jelzi, hogy 2024-re az üzleti vállalkozások túllépnek a felhőre való költözést kizárólag idő- és pénzspóroló lehetőségként felfogó hozzáálláson. Esettanulmányok példázzák, hogy a felhő kulcsszerepet játszik vállalkozások innovatívabbá, agilisabbá és sikeresebbé válásában. Az új modellek, mint a hibridrendszerek további határokat sértenek, és közben természetesen új lehetőségeket kínálnak.

Az első trend az MI, mint szolgáltatás (AI-as-a-Service, AIaaS): a felhőinfrastruktúra meghatározó szerepet játszik a mesterséges intelligencia széles rétegek számára való elérhetőségében. A legtöbb cég nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy óriási adatmennyiségen gyakoroltassa MI-jeit, ezért szolgáltatásként veszi igénybe azt. 2024-ben ez a tendencia szignifikáns mértékben erősödni fog.

A hibrid és multi-felhők a második: több vállalat fog egynél több szolgáltatótól venni szolgáltatást, amellyel nő a rugalmasságuk, csökkennek a kiadásaik, bár az adatkezelés és az örökölt rendszerek integrációja problémákat okozhat. A felhő és a helyszíni infrastruktúra keverése, a hibrid felhő szintén népszerűbb lesz.

Három: a valós idejű adatfeldolgozás, a valósidejű felhőinfrastruktúra tovább erősödik, miközben az egyre több streamelt adattal (Netflix, Spotify, Zoom- és Tennis-beszélgetések, „felhő gaming”) az adattárolásnál még fontosabb szempont lesz az azonnali hozzáférhetőség.

Négy: a felhőszámítások használatával több komoly változást hozó technológia lesz hozzáférhetőbb: MI, IoT, blokklánc, kvantumszámítások stb. Cégeknek nem kell közvetlenül architektúrába és infrastruktúrába fektetniük ezekhez.

A felhőbiztonság és az ellenállóképesség az ötödik: a félelmek és fenyegetések növekedésével a titkosítás, a hitelesítés és a katasztrófa utáni helyreállítás lesznek a legkeresettebb felhőfunkciók. A biztonság szolgáltatónak és felhasználónak egyaránt kiemelt szempont.

Hat: a fenntarthatóság a nagy cégek 2030-ra, 2040-re ígért zéró széndioxid-lábnyom vállalásaival továbbra is markáns trend marad, a zöldebb és a környezetre kevésbé káros megoldások iránti igény állandó növekedésével, a felhőt is értelemszerűen fenntarthatóbbá kell tenni.

Leegyszerűsödnek, technológiailag nem képzett személyek számára is használhatóvá válnak a felhőszámítások – ez lesz 2024 egyik legmarkánsabb (egyben a hetedik) trendje.

Nyolc: a „felhő privacy”, a felhőalapú adatvédelem a vállalkozásokat a felhő kezelésében segítő, adataik védelmét garantáló technológiai, szabályozási és jogi megoldások folyamatos fejlesztése. Ha egy üzlet felhőszolgáltatást használ, adatai külső személyhez, általában a szolgáltatóhoz kerülnek. Védelmük erősítése 2024-ben minden korábbinál fontosabb szempont lesz.

Kilenc: a szervernélküliség felhőszámítási modell, amelyben a vállalatoknak nincs szükségük saját szervereik menedzselésére. Immáron nem fizetnek a szerverekért, hanem csak a közvetlenül használt erőforrásokért. Nő a hatékonyság, alaptevékenységekre fordítható idő szabadul fel. A modell folyamatos terjedése tapasztalható.

Tíz: az információfeldolgozás helyszíne még közelebb kerül a gyűjtés helyszínéhez, azaz fontosabbá válnak a peremszámítások, az edge computing. A kisebb, energiahatékonyabb processzorok, a jobb algoritmusok és fejlettebb hálózatok, mint például az 5G mind hozzájárulnak a peremszámítások egyre több alkalmazásban való használhatóságához.