Tengernyi cikk, tanulmány és könyv jelent már meg a mesterséges intelligencia következményeiről. Bernard Marr jövőkutató legújabb írásában a kreativitást vette górcső alá: mennyire valós félelem, hogy a ChatGPT és társai gondolkodnak majd helyettünk egy olyan világban, ahol a műalkotásokat gépekkel készítjük, és a kihívásokat automatikusan megoldhatja az MI?

Marr számos veszélyforrást sorol fel.

Folyamatos MI-használattal, ha problémáinkat mindig vele oldjuk meg, az izomsorvadás analógiájára „készség-sorvadás” történhet. Egyes elméletek alapján az elme is izom, és minél többet gyakoroltatjuk, annál élesebb marad. Ha a valódi gondolkodást viszont MI-gondolatokkal helyettesítjük, évmilliók alatt kifejlődött képességeket veszíthetünk el.

A többi veszély sokkal közelibb.

Amennyiben gépek helyettesítenek kreatív személyeket, csökken a humán kreativitás kereskedelmi értéke. Kevesebbet fizetnek érte, fektetnek művészek képzésébe. Az olcsóbb gépi kreativitással leredukálódik a humán alkotói vágy, gombamód szaporodnak a fogyasztásra szánt MI-tartalmak.

Brit kutatók 2024-es tanulmánya alapján a generatív MI nagyszerűen segít írókat egyes feladatokban, túlhasználatával viszont kivész az egyediség, homogenizáltabbak a munkák. Csökken a kreatív emberi tevékenység iránti érdeklődés, társadalmilag leértékelődik az alkotói gyakorlat.

A „másik tábor” szerint az MI ugródeszka új kérdések, ötletek és elképzelések kivizsgálásához. Marr kreativitás 2.0-ról és a technológia demokratizáló hatásáról beszél, mert többek számára adja meg a lehetőséget, asszisztensként segít az alkotásban, az ismétlődő feladatok automatizálásával pedig jobban tudunk foglalkozni a munka tényleg kreatív részével.

Nem ez az első alkalom, hogy ilyen félelmekkel szembesülünk. A fényképezés miatt sokan tartottak a festészet megszűnésétől – emlékeztet a futurológus. Helyette szélsebesen beindult az impresszionizmus, felbolydult a művészi világ. Létjogosultságát bő százötven évvel később sem vitatja senki, sőt, a festmények zömét fényképekről ismerjük.

Ennek ellenére felelőtlenség lenne azt állítani, hogy az MI nem változtatja meg az emberi kreativitást. A barlangfestészettől kezdve, az összes új technológia megváltoztatta. Megváltoztatás azonban nem leértékelés, nem megkárosítás, és az alkotótevékenységünk sem tűnik el. Azt se felejtsük el, hogy a legtöbb kortárs MI-alkotás érzelmileg hidegen hagyja a felhasználót, azaz másként hatnak, mint a humán művek, de ez persze változni fog a jövőben.

A kreativitás nemcsak a művészetben, hanem a problémamegoldástól kapcsolati hálóink kezeléséig, rengeteg mindennapi feladatban is fontos szereplő. Ezeket a készségeinket feltétlenül meg kell őriznünk, és ne hagyjuk – óvnak pszichológusok, hogy az MI elkényelmesítsen, tunyává tegyen.

A technológiáról semmit sem véstek kőbe, jövője mindannyiunk, de főként a vele foglalkozók felelőssége. Nagyon nem mindegy, hogy a jövő összes műalkotását gép jegyzi, vagy az MI-t használó humán elmék korábban soha nem látott művészi magasságokban szárnyalnak.