Amerikai technológiai cégek bitcoin-bányászok által birtokolt energiavagyonra törekednek. Ezek a cégek egymással versengenek, hogy biztosítsák a csökkenő villamosenergia-ellátás miatti kieséseket. A mesterséges intelligencia és a felhőszámítások miatt egyre többet fogyasztó adatközpontjaik miatt van szükségük rá.

Az ezredforduló óta az adatközpontok, még a hálózatbővítést is felülmúlva, produkálják a legnagyobb ütemű amerikai fogyasztás-növekedést. Mostani tülekedésük komolyan befolyásolhatja a kriptovaluta-bányászatot. Egyes bányászok óriási nyereségre tesznek szert, ha lízingelik vagy eladják áramra kapcsolt infrastruktúrájukat és telephelyüket techcégeknek. Mások viszont elveszíthetik a vállalkozásuk életben maradásához nélkülözhetetlen hozzáférést.

Az MI és a felhő körüli és miatti csatározás a világ legnagyobb és legjobban tőkésített vállalatai által vívott harc, és nem izgatja őket az áram ára, mint ahogy vállalkozások megszűnése sem.

Megduplázva a mostanit, az évtized végéig az adatközpontok az USA-ban fogyasztott áram kilenc százalékát jegyezhetik. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint világviszonylatban (nemcsak amerikai cégekkel) ez 1-1,3, míg a kriptóbányászaté 0,4 százalék. A különbség további növekedésére számítanak, és 2027 végéig a bitcoin-bányászok áramkapacitásának húsz százaléka MI-re mehet el.

Az elmúlt évben nagy volt az MI adatközpont- és a bányatulajdonosok közti versengés. Ugyanazokért a forrásokért és szerződésekért harcolt több mint féltucatnyi tőzsdén jegyzett vállalat vezetője.

A világ legnagyobb bányászvállalata, a Marathon Digital Holdings tavaly atomenergiával működő adatközpontot nézett ki magának Pennsylvaniában, aztán a 350-szer nagyobb piaci értékű Amazon vette meg. Új-Mexikó szövetségi állam majdnem összes háztartásának ellátására elegendő energiához jutottak.

Az átmenet nem lesz észrevétlen, ha egyáltalán kivitelezhető. Bányászok máról holnapra nem állnak át MI-re, és aki most azt állítja, hogy igen, maga sem tudja igazán, mibe kezd bele.  

Az utópikus álmok és a disztópikus horror közötti mesterségesintelligencia-narratívák gyakran elfeledtetik az árnyaltabb valóságot a technológia lehetőségeiről és gyengéiről. Egy tényleges probléma viszont egyre nyugtalanítóbb: részben az MI következményeként, olyan világban találhatjuk magunkat, ahol igaz és hamis megkülönböztethetetlenek egymástól.

A generatív és más MI-technológiák annyira demokratizálták a tartalomelőállítást, hogy átlagfelhasználók is bármikor készíthetnek valódinak látszó mélyhamisítványokat (deepfakes). Ha eltűnnek a különbségek, milyen változásokat hozhat a folyamat a hiteles tájékozódáson alapuló döntéshozásra támaszkodó demokratikus társadalmakban? – tette fel a kérdést legújabb írásában Bernard Marr jövőkutató.

A technológia ártalmatlan szórakozás, ha például koros hollywoodi színészeket fiatalítunk meg vele. Ha viszont választások előtt olyan általuk nyilvánosan soha nem mondott beszédet adunk politikusok szájába, a képanyag se nem ártatlan, se nem szórakoztatás, hanem a demokráciát veszélyeztető, kártékony manipuláció. Kamala Harrisről és Donald Trumpról egyaránt láthattunk ilyet, robothívásokon is hallhattunk már kamu politikusfigyelmeztetést. 

A jelenség természetesen nem korlátozódik az USA-ra. Csak az utóbbi tizenkét hónapban többek között Argentína, India, Tajvan, Banglades, Moldova belpolitikáját igyekeztek kamu infókkal, mozgóképanyagokkal befolyásolni.  

Az MI-vel végzett sok manipuláció sajnos az igazi információk valóságtartalmát is aláássa, elbizonytalanítja a felhasználót. Ha valamiről egyáltalán felmerülhet, hogy nem igaz, már a puszta felvetés aláássa a bizalmat.

Marr szerint nem korlátlan az MI technológiai kapacitása, és tüzetesebben, közelebbről átvizsgálva anyagokat, magunk is rájöhetünk trükkökre: nem életszerű megvilágítás, visszaverődések, mozgások, beszédminták, szokatlan modorosság stb.

Ha nem megy, speciális technológiák finomabb részlet-turpisságokat is kimutatnak: változatos forrásokból vagy a semmiből összegányolt anyagokat. A mélyhamisítványokat készítő és az azokat felderítő technológiák szimbiózisban fejlődnek.

A szabályozók is léphetnek, például a mélyhamisítványok határozott kriminalizálásával. A legjobb megoldás az oktatásból jön, ha a nyilvánosság kellően informált, ismeri a veszélyeket, kevésbé tévesztik meg kamuanyagok. És persze a józanész is, mert elég csak feltenni magunknak a kérdést: X vagy Y tényleg mondhatott ilyet?       

David Holz, a Midjourney vezérigazgatója augusztus 21-én bejelentette, hogy a szövegből képet generáló alkalmazás a honlapjukon huszonöt képig ingyen használható. Korábban a Discordról lehetett elérni a felületet, hogy MI-vel képet készítsünk. A folyamat sok babrálást igényelt, ami gyakran frusztrálóan hatott.

A Discordot nem kedvelőkre gondolva, a Midjourney 2023 végén a célra dedikált honlapot hozott létre. Először a Discordon minimum tízezer képet készített felhasználókra korlátozták, így törvényszerűen nagyon sokan kimaradtak. Az oldal most mindenki számára elérhető, többen élvezhetik és kihasználhatják az előnyeit.

Regisztrációhoz Google- vagy Discord-fiók kell. Ha a Discord (kötelező) közbeiktatásával készítettünk már képeket, fiókunkkal lekérhetjük a kép-történetet, majd egyesíthetjük a két fiókot, hogy bármelyikkel be tudjunk jelentkezni. Google-fiókkal egyébként könnyebb.

Utána a baloldali sávban különböző szekciókhoz és feladatokhoz kapcsolódó tabulátorok jelennek meg. A Felfedezésben mások képeit nézhetjük meg, az Alkotásban rövid, de hasznos bemutató videót látunk a Midjourney használatáról. A videó egy X-poszton is megtekinthető.

Ezt követően jöhet a képalkotás. A felső mezőbe beírjuk a promptot, majd megnézzük, mit készít az app. Négy különféle változattal áll elő. Rákattintunk arra, amelyik legjobban tetszik, finomíthatunk rajta, rázoomolhatunk, kicsinyíthetjük, méretezhetjük.

A képeditáló lehetővé teszi, hogy javítsunk a prompton, módosítsunk a kép egyes részein, arányokon változtassunk, sőt, új elemeket is adjunk hozzá.

A Rendezés szekció megmutatja az általunk generált összes képet. Megnyithatjuk, módosíthatjuk, másolhatjuk, letölthetjük a kiválasztottat.

A honlap chatszobát is kínál, ahol megtekinthetjük mások munkáit, sajátjainkat feltölthetjük, felhasználókkal oszthatjuk meg élményeinket. Tippeket és trükköket adhatunk nekik, mint ahogy ők is nekünk. Ha viszont elfogy a huszonöt kép, vagy távozunk, vagy előfizetünk: négy opció (Basic, Standard, Pro és Mega) közül választhatunk.

A Unitree nemrég tett közzé egy videót bámulatra méltó, G1 nevű humanoid robotjáról. A fejlesztőcég elmondta, hogy a gép mostantól készen áll a tömeges gyártásra.

A robot a Boston Dynamics legendájára, a régi, nyugalomba vonult, majd egy nap nyugdíjas élet után reaktivált Atlasára emlékeztet. G1 kezdőára egyébként tizenhatezer dollár, egyenes mellett egyenetlen terepen is képes navigálni, felemelkedik, felugrik a talajról, 7,1 kilométer az óránkénti sebessége, a tárgyakat kézzel fogja meg. Lépcsőn megy fel, megfordul, és akkor sem csuklik össze, ha megzavarják.

A humanoidok fejlesztése felélénkült. A Boston Dynamic és a Unitree nincsenek egyedül, például a mindenható Elon Musk vállalata, a Tesla szintén gőzerővel dolgozik az Optimus projektem, ami a gép neve. A Tesla-vezér elmondta, hogy a cég autógyáraiban hamarosan többezer Optimus fog emberek mellett dolgozni.

A friss G1-videó a modell frissített változatáról szól. Versenytársainál és a legtöbb humanoidnál alacsonyabb növésű, 1 méter 32 centi. Mivel alacsonyabb, könnyebb is, tömege mindössze 36 kilogramm. A többiek, Atlas, Optimus és a szintén ismert (a fejlesztésben az OpenAI is részt vesz) Figure 02 minimum 45 kilósak, de általában többek.

És ez jelentős különbség. Gyártása és kiszállítása kevésbé lesz költséges, ami stratégiai döntés is, hogy a vállalat ne csak kompetitív legyen, hanem versenyelőnyre is tegyen szert az egyre telítettebb piacon. A gyártónak van tapasztalata ebben, a négylábú G2-t sikeresen értékesítik. Most humanoiddal ismétlik meg a már bevált üzleti gyakorlatot.

Optimus árát egyébként nem ismerjük. Musk csak annyit mondott, hogy feleannyi sem lesz, mint egy autójuk. Atlasról sem tudjuk, a Boston Dynamics négylábú Spot robotkutyája viszont 75 ezer dollárnál kezdődik.

A képgenerátorok minden egyes új hullámával javul, szélesebb alkalmazói réteg számára lesz hasznosabb a technológia.

A Google nemrég mutatta be a korábbi változatokhoz képest előrelépést hozó Imagen 3, szöveges utasításokból vizuális outputot generáló modelljét. A képek minősége jobb, jobban visszaadják a promptokban leírtakat. Az Imagen 3 újabb funkciókkal bővült, hamarosan elérhető lesz a „befestés” és a „kifestés” is.

A modell – a fejlesztő állítása alapján – elődeinél több célra használható, a gyakorlóadatok biztonsági okok miatti szűrése viszont egyes helyzetekben csökkentheti a hasznosságát. Felhasználók panaszkodtak is már, hogy az Imagen 3 restriktívebb az Imagen 2-nél, míg a Grok2 nagy nyelvmodell (LLM) a Flux.1 korlátlan változatát használja képgeneráláshoz, amivel fel is keltette a média figyelmét. (és amire irigykednek az Imagen 3 felhasználói.)

Az óvatosság, előrelátás mindenesetre nem árt szöveget képpé alakító alkalmazások esetében, ráadásul a gyakorlóadatokat egyébként is kezdik szigorúbban kezelni a fejlesztők (például azért, hogy az appok ne legyenek elfogultak, előítéletesek).

Az Imagen 3 a Google ImageFX webes felhasználói felületén és a Vertex AI platformon érhető el. Nem sokkal a Black Forest Lab (változatonként eltérően nyitott) Flux.1 modellcsaládja, a Midjourney v6.1 és a Stability AI Stable Diffusion XL-e után tették elérhetővé. Előbbiek mind júliusban debütáltak.

A modellt leíró tanulmányban nem mutatják be részletesen az architektúrát és a gyakorlási folyamatot. A fejlesztők képeket, szövegeket és kapcsolódó annotációkat tartalmazó, nem specifikált „nagy” adatkészleten treníroztak diffúziós modellt. Az adatkészletből eltávolították a nem biztonságos, a gyenge minőségű, az erőszakos képeket, a duplikátumokat és a személyek azonosítására alkalmas infókat.

A Google Gemini LLM-je néhány képaláírást generált, ezeket a gyakoroltatáshoz használták, hogy változatosabb legyen a modell nyelvezete.

A teszteken a prompt-alapú összehasonlításoknál az Imagen 3 felülmúlta a legtöbb versenytársat.

A Washington Állami Egyetem kutatói új gépitanulás-algoritmussal javítottak bonyolult anyagok eredményes 3D nyomtathatóságán, a gyártás hatékonyságán. A technológiával így lehetővé válik összetettebb tervek kivitelezése. Eddig ritka vagy egyáltalán nem látott nyomatokra gondoljunk: mesterséges szervek, rugalmas elektronikai cuccok, magunkon viselhető bioszenzorok stb.

A kutatás részeként az algoritmus megtanulta, hogyan azonosítsa a legjobb vese- és prosztatamodelleket, majd segítségével a printer ideális minőségben nyomtatta ki azokat. Összesen hatvanat, a minőségük fokozatosan, nyomatról nyomatra javult.

Az eredmény optimalizálható, idő, pénz és munka spórolható meg – nyugtázták elégedetten a kutatók.

3D nyomtatásprojektek korrekt beállításait nem könnyű kidolgozni, a folyamat nehézkes és hatékonynak sem nevezhető. Rengeteg a lehetséges kombináció, minden egyes próba időbe és pénzbe kerül.

A kutatók évek óta fejlesztik emberi szervek komplex, életszerű nyomtatott modelljeit. Sebészek gyakorolhatnak rajtuk, implantátumokat értékelhetnek ki. Csakhogy a modelleknek a valódi szerv mechanikus és fizikai tulajdonságaival is rendelkezniük kell: vénákkal, artériákkal és más részletezett szerkezetekkel.

Bayesi optimalizálással igyekeztek megtalálni az ideális 3DP (3D printing) beállításokat. Három dolgot sikerrel értek el: a modell mértani pontosságát, tömegét és hogy mennyire porózus, valamint a nyomtatási időt.

Az interdiszciplináris megközelítésnek köszönhetően találtak egyensúlyt a változatos célok megvalósításában, és értek el a laboron kívülre mutató, a valóságban is hasznosítható eredményeket – állítják.

Mivel az algoritmus általánosítható, prosztatamodell printelése után némi finomhangolással, vesére is tudták alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy más biomedikális műszerek, sőt, más területek eszközei is előállíthatók vele.

Andrew Ng, gépitanulás-szekértő szoláris geomérnöki modell használatát biztosító, egyszerű online eszközt tett közzé. Eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történik, ha a klímaváltozás következményeinek ellensúlyozására, nemzetek visszaverődő részecskéket szórnak a légkörbe.

A szoláris geomérnökség elmélete a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése után született: a sztratoszférába került mintegy húszmillió tonna kéndioxid néhány hónapra lehűtötte a Földet. Az elmélet kritikusai szerint viszont, ha nagymennyiségű kéndioxid szándékos sztratoszférába permetezésével a világ egyes régió jól, mások kifejezetten rosszul járnának. (Erről és a tevékenység leállításának kockázatáról szól – a metaverzum kifejezést először, 1992-ben használó – Neal Stephenson 2022-es Termination Shock regénye.)

Ng a Cornell, a Kaliforniai San Diego Egyetem és más intézményekkel közösen fejlesztett Planet Parasol emulátora minél több emberrel meg akarja ismertetni a tevékenységet, játszva jöhetünk rá a beavatkozásokkal járó kompromisszumokra, és használhatjuk fel az eredményeket klímaváltozással kapcsolatos fellépési lehetőségek megvitatására. Az eszköz rávilágít arra is, hogy az MI hogyan segíthet szoláris geomérnöki ismeretink elmélyítésében.

A mostani verzió elég visszafogott még. A felhasználó többféle kibocsátás-szcenárió és évente kibocsátásra kerülő részecskemennyiség közül választhat a Pinatubo kitörése utáni 25 és 125 százaléka közötti skálán.

A Planet Parasol ezt követően a globális felmelegedés-szintet 2100-ig jelző eltérő két vonalat jelenít meg. Az egyiken a beavatkozás nélküli folyamatos hőmérséklet-emelkedést, a másikon a kiválasztott forgatókönyv szerintit látjuk. Több opcióval, egész extrém forgatókönyvekkel is eljátszhatunk.

Az ilyen emulátorok lecsupaszított klímamodellek: nem olyan pontosak, nem szimulálják annyira a bolygó összetett, egymással összefüggő folyamatait, futtatásukhoz viszont közel sem kell annyi idő, számítási kapacitás. Nemzetközi szabályozók, konferenciák résztvevői használnak ilyeneket, például az En-ROADS-ot, hogy a potenciális törvények hatását le tudják futtatni. Ng csapata is hasonlót akart fejleszteni.

Az egyre masszívabb klímamodellek földi rendszerek folyamatait nagyobb felbontásban futtatják, az MI segít az adatok értelmezésében, mintázatok észrevételében. Ng stanfordi csapata a klímaváltozással kapcsolatos kérdések növekvő listájára alkalmazza a technológiát. Az erdőpusztulásokhoz hozzájáruló metánkibocsátásra, napenergiához való hozzáférés előrejelzésére szintén fejlesztettek eszközöket.

Nemrég nyilatkozta, hogy egyre több időt tölt a szoláris geomérnökség tanulmányozásával, és az MI szerepével benne: például a részecskéket meghatározott régiók felett szétszóró, nagy magasságban működő drónokat irányíthat, optimalizálhat technikákat.

A Planet Parasol mostani korlátja, hogy az összes beavatkozási szcenárióban évtizedekre csökken a hőmérséklet, az esetleges negatív hatásokról (ózonréteg megbolygatása, regionális csapadékmintázatok megváltoztatása stb.), valamint az okokról viszont sokat nem tudunk meg. 

A New Yorki Metropolitan Művészeti Múzeum legújabb divatbemutatójának közönsége nemcsak az 1930-as évek esküvői ruháit nézheti meg, hanem egy korabeli társasági ember virtuális szellemével is megismerkedhet.

A múzeummal együttműködő OpenAI megalkotta Natalie Pottert, az évszázada élt nőt. Vagy legalábbis élhetett volna, és hordhatta volna a kiállításon látható ruhákat. A legújabb mesterségesintelligencia-modell működteti, és teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjen a látogatókkal, s meséljen egy ruháról, helyéről a divattörténelemben.

Az ominózus ruha a Csipkerózsikák: Újraébredő divat kiállítás része. Natalie-val okostelefonunkon chatelhetünk szöveges módon, ugyanúgy, mint a ChatGPT-vel.

Sokat megtudhatunk a ruháról, részleteket elkészítési módjáról, Natalie életéről, esküvőjéről, és hogy milyen volt 1931-ben a világ. A válaszok bőven többek átlagkiállítások kísérőszövegeinél. Az alapötlet, hogy elhiggyük: olyan valakivel csevegünk, aki tényleg ott volt, és valóban akkor élt.

Andrew Bolton kurátor kereste meg az OpenAI-t, közösen tervezték Natalie-t. Releváns infókból (korabeli újságokból, levelekből és más dokumentumokból) álló adatkészleteken trenírozták a modellt, az adatokat rendszerbe táplálták, hogy hozza létre a társasági hölgyet. A chatbot minden szempontból (nyelvezet, beszédstílus, szokások stb.) visszaadja az 1930-as éveket. A chat ugyan szigorúan csak szöveg, viszont ha megkérjük Natalie-t a ruhát viselő nőt ábrázoló, mellékelt fotó felélesztésére, az OpenAI videómodelljét, a Sora AI-t használva mozgóképeket látunk róla.

A látogatók valóban részt vesznek a kiállításon, nemcsak passzív szemlélők, hanem interakcióba lépnek az ábrázolt tartalmakkal. Így jobban átélik, közelebb kerülnek a letűnt korhoz. A Natalie chatbot ugyan egy karakterre van korlátozva, viszont könnyen elképzelhetjük, hogy MI-fejlesztők és múzeumok együttműködésében történelmi és más karakterek is megelevenednek majd, de legalábbis hangjukat hallva immerzívebbé teszik a befogadói élményt.

Andrew Ng, gépitanulás-szakértő nemrég járt Thaiföldön, és elragadtatással írt arról, hogy mekkora a pörgés mesterségesintelligencia-fronton. Pedig a délkelet-ázsiai ország sem a technológiában, sem alkalmazásaiban nem tartozik az élenjáró fejlesztők közé. Ugyanakkor kormányzati, vállalati, felsőoktatási szinten egyaránt nagyon lelkesek. Ng szerint több szempontból fontosabb a pozitív hozzáállás, mint a fejlesztések aktuális szintje.

A fejlett gazdaságok, mint az Egyesült Államok és Kína változatlanul vezető szerepet játszanak, a generatív MI-vel viszont mások számára is több a lehetőség. Különösen a nyílt vagy részben nyílt forrású alapmodellekkel könnyebb jól működő MI-projekteket indítani. Ng sok thaival találkozott, akik nemcsak áradoztak a technológiáról, hanem maguk is dolgoznak rajta.

A miniszterelnökkel és az oktatási miniszterrel szintén tárgyalt, és mindkettő szenvedélyesen beszélt a mesterséges intelligenciáról. Felvázolták neki, hogyan lehetne MI-tréningeket szolgáltatni, miként lehetne több tantárgy oktatását MI-vel javítani.

A kutató külön örült, hogy mindenki az értékteremtésről és realista kockázatokról, például az MI félretájékoztatásban, dezinformációban játszott szerepéről beszélt, viszont senki nem faggatta arról, hogy a technológia valóban az emberiség kipusztulásához vezet, vagy sem. Ne felejtsük el, hogy néhány éve ő mondta lakonikusan: ma az MI utolsóítélet-féle kockázatait mérlegelni kb. annyira reális, mintha a Mars túlnépesedéséről vitáznánk.

Üzleti vezetőkkel konzultálva, meglepte, milyen tempóban folynak a kísérletezések. Az ország vezető digitális pénzügyi intézménye, a KBank alá tartozó KBTG chatbot tanácsadót, MI-alapú személyazonosság-hitelesítőt, ön-biztosításnál segédkező MI-t és thai nyelvű nagy pénzügyi modellt fejleszt. Ezekkel a megoldásokkal növekedni fog a mobil bankolás, javul a pénzügyekhez való hozzáférés.

Más szektorok vezetői szintén kísérletezésre buzdítják fejlesztőcsapataikat. Az ipari szektorban, a turizmusban, a kereskedelemben és egyéb területeken is bőven van helye MI-alkalmazásoknak – vonta le a beszélgetésekből a következtetést Ng.

Fejlett és fejlődő országokban egyaránt meglátogat felsőoktatási intézményeket, és nem egyszer tapasztalta meglepve, hogy az utóbbiakban gyorsabb az MI adaptálása. A Chulalongkorn Egyetem rektorával és vezető MI-szakértőjével találkozva, megtudta, hogy a kampuszon a diákoknak, személyzetnek, mindenkinek lehetőségében áll generatív MI tréningen részt venni. Appokat is fejlesztenek, például a depresszióra is kidolgoztak egyet.

A TikTokot az Egyesült Államok mindkét nagy pártja kritizálja, és az amerikai kongresszus elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint a kínai anyacég ByteDance-nek el kell adnia a közösségi médiumot.

Júliusban az USA Igazságügyi Minisztériuma a TikTokot tartalmak cenzúrázásával, valamint azzal vádolta, hogy szenzitív témákban (fegyvertartás, abortusz, vallás) gyűjti felhasználói véleményét.

Augusztus elején az Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság jogi keresetet adott be a közösségi médium ellen, mert szerintük megsértették a Gyermekek Online Adatvédelmi Törvényét.  

A Hálózat Járvány Kutatóintézet a Rutgers Egyetemmel közösen készített tanulmányban azt sugallja, hogy a TikTok algoritmusa a kínai kormányt támogató tartalmakat promótál. Állításuk szerint 2023-ban meggyőző és erős közvetett bizonyítékokat találtak, amelyek alapján a kínai kormány TikTok-tartalmakat manipulál.

A szerzők azonban elismerték, hogy az eredmények nem az állami manipuláció végleges bizonyítékai.

Azt is megállapították, hogy a TikTok algoritmusa a Kínai Kommunista Pártot pozitívan feltüntető anyagokat támogat, míg a közösségimédia-platform törli az ázsiai szuperhatalom kormányával szemben kritikus videókat.

A TikTokot gyakran használó 1200 amerikaival végzett felmérés alapján, az amerikai felhasználók ötven százalékának pozitívabb a véleménye a kínai kormányról, mint a közösségi platformot egyáltalán nem használóknak.

A kutatóintézet arra a következtetésre jutott, hogy a Kínai Kommunista Párt az algoritmikus befolyásolást termékeny információs műveletekkel kombinálva igyekszik tömeges méretben hatni felhasználói véleményekre és viselkedésre, és ez a TikTok esetében különösen sikeres. Az eredményekre hivatkozva, a kutatók keményebb TikTok elleni fellépésre sürgetik a szövetségi kormányt.

A TikTok először lakonikusan reagált a tanulmányra: fikciónak nevezték. Az anyacég szóvivője később elmondta, hogy a „szakértők által nem hitelesített, elhibázott kísérletet eleve úgy tervezték, hogy előre meghatározott, hamis következtetésre jusson.”