Google-kutatók a természetesnyelv-feldolgozást és a gépi látást összekombinálva, új eszközt fejlesztettek robotok navigációjához: szöveges promptok és vizuális inputok alapján, belső térben történő tájékozódásra tanítottak meg egyet.

Robotok navigációjához a környezet feltérképezése mellett speciális fizikai koordinátákat is meg kell adni. A Vision Language (Látás Nyelv) navigáció fejlődésével váltak lehetővé a természetes nyelvű utasítások, például „menj a munkapadhoz.”

A kutatók multimodális lehetőségek integrálásával továbbdolgozták a koncepciót, így történhet meg, hogy a robot egyszerre fogadjon természetes nyelvű és képi utasításokat. Például raktárban valaki tárgyat mutat a gépnek, és megkérdezi: melyik polcon van a helye? A Gemini 1.5 Pro MI-je a kérdést és a vizuális infót interpretálva, a válasz mellett a korrekt helyszínre vezető irányt is kijelöli.

Más utasításokkal szintén tesztelték: „vezess a kétajtós konferenciateremhez”, „hol találok kézfertőtlenítőt?”, „szeretnék valamit a nyilvánosságot kihagyva tárolni. Hova menjek?”

Az egyik kutató „OK robot” szöveggel aktiválta a rendszert, majd megkérte: vezesse valahova, ahol tud rajzolni. A robot válasza: „adj egy percet. Geminivel gondolkozunk.” Aztán a hatalmas DeepMind irodában elkezdett falra szerelhető nagy táblát keresni.

A gép helyzeti előnyből indult, mert eleve ismerte az irodateret. A kutatók a “multimodális utasítás-alapú navigáció bemutató utakkal” (MINT) technikát használták: először manuálisan irányították az irodában, speciális terekre mutatva, természetes nyelvet használva. Ugyanez a helyszín okostelefonos videofelvételével is megvalósítható. Az MI topológiai gráfot hoz létre belőle, és a kamerái által látottakat a bemutató videó célkeretével próbálja összekapcsolni. 

A kutatócsoport hierarchikus „látás-nyelv-cselekvés” (VLA) navigációs stratégiát alkalmazott: a környezet megértését józanész-következtetésekkel összekapcsolva, utasították az MI-t, hogyan fordítsa navigációs cselekvéssé a felhasználói kéréseket.

A korábban kivitelezhetetlen feladatok 86-90 százalékos megvalósításával nagyon elégedettek voltak. Megsüvegelendő teljesítmény, mert a feladatok végrehajtásához összetett következtetésre és multimodális interakciókra volt szükség nagyméretű valóvilág környezetben.

A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy bőven van még min módosítani, fejleszteni tovább. A robot egyelőre magától nem tudja megvalósítani a bemutató utat. Az MI tíz-harminc másodperc alatt dolgozza ki a választ, így az interakció lassul.

Első lépésben ezeken szeretnének javítani.

Az adatszivárgás a digitális kor velejárója. Szinte lehetetlen, hogy összes fiókunk közül valamelyiknek a jelszavára támadók ne tegyenek szert, ugyanakkor a Tech Radar beszámolójából sokkal súlyosabb tényt ismerhetünk meg.

Kutatók ugyanis találtak egy rockyou2024 nevű szövegfájlt, közel tízmilliárd egyedi jelszóval. Tehát ha valaki hozzáfér, begyűjtheti a teljes listát, és kedve szerint válogathat.

A jelszavakat nem máról holnapra szedték össze, hanem az elmúlt két évtizedben különféle támadásokkal, adatszivárgásokkal. 2021-től másfél milliárddal bővült a lista. Mivel egyedi jelszavak, nincs ismétlődés, mindegyik más.

A veszély nem onnan jön, hogy valaki bármelyikre rákeres, mert túl sokáig tartana, amíg megtalálná, ha egyáltalán sikerrel járna. A legfőbb problémát a nyers erőt alkalmazó és hitelesítő adatok kitöltésével járó hackertámadások jelentik.

Előbbiben bűnözők nagyszámú jelszóval, egymás utáni gyors sorozatokban igyekeznek feltörni egy fiókot. Az utóbbi is hasonló, annyi különbséggel, hogy a kiszivárgott hitelesítő adatokkal, például felhasználónév-jelszó kombinációkkal más fiókokhoz szintén hozzáférhetnek. Az ok egyszerű: gyakran több fiókhoz használjuk ugyanazt a jelszót.

Számítógépek többmillió jelszavat képesek felhasználni fiókok feltöréséhez. Tízmilliárd egyedi jelszót tartalmazó adatbázissal, hackerek mind magánszemélyekkel, mind szervezetekkel szemben sikeresen léphetnek fel.

Mit tehetünk ellenük, hogyan védjük meg magunkat?

Első lépésben, kiszivárgott jelszó-ellenőrzőt lefuttatva meggyőződhetünk arról, hogy szerepel-e a miénk az adatbázisban vagy máshol. Ha igen, azonnal változtassuk meg. Ilyenkor jön az obligát szöveg: mindenhova más és erős jelszavat adjunk meg, mert ha van is szivárgás, az csak egy fiókot érint (sajnos nincs ember, aki az erős jelszavakat megjegyezze).

Ha a fiók támogatja a jelkulcsokat, inkább azokat használjuk, mert nincsenek kiszivárogtató hitelesítő adataik. Ha nem, akkor éljünk a kétfaktoros hitelesítés lehetőségével.

Az összes hitelesítő adathoz célszerű jelszó-kezelőt használni. A jobbak jelszavakat, kódokat generálnak, adatszivárgás esetén figyelmeztetnek.

A kínai kormány engedélyezte a Tesla teljesen önvezető (full self-driving, FSD) technológiáját. A döntés értelmében az ország egyes útjain tesztelhetnek önvezető járműveket, városok kiépíthetik a járműveket segítő okosút-infrastruktúrát.

Mindez azt jelenti, hogy Kína központi és helyi szinten is mindent megtesz a technológia elterjedéséért, a kormány a terület fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje.

Az FSD kicsit félrevezető, mert nem teljesen autonóm működést jelent, vannak benne megkötések. Az engedélyt a Tesla és az egyik legnagyobb kínai mesterségesintelligencia-fejlesztő és szolgáltató, a Baidu megállapodása alapozta meg.

A helyi elektromosjármű-gyártók már a Tesla megjelenése előtt is kínáltak vezetőtámogató programokat a nagyvárosi közlekedéshez, ugyanakkor árgus szemekkel követték Elon Musk cégét, hogy biztosan tudják, milyen technológiát, stratégiát használjanak.

Az FSD hivatalos engedélyezésével bevezetése még ebben az évben várható, és további versengést indíthat be a kínai autópiacon. A kormány június negyedikén kilenc engedélyt ki is adott nagyon fejlett önvezető technológiák közúti tesztelésére.

A vállalatok között olyan ismert gyártók vannak, mint a BYD és az NIO, amelyeknek fuvarozó, teherautós és nyilvános busz-szolgáltatást kínáló cégekkel is együtt kell működniük. Élethű felhasználói esetekben, forgatókönyvekben kell majd vizsgálniuk, hogyan működik a technológia.

Július harmadikán a kormány listát tett közzé húsz városról, ezekben fognak pilotprojektek keretében összekapcsolt „okos” utakat építeni. Abból indulnak ki, hogy ha az utakba változatos szenzorokat, kamerákat és adattovábbítókat integrálnak, azok valósidőben kommunikálhatnak önvezető járművekkel, segíthetik őket a jobb döntéshozásban.  

Az egyik metropolisz, Wuhan 2,3 milliárd dolláros infrastruktúra-projektet tervez: mintegy tizenötezer speciális parkolóhelyet létesítenek, közel öt kilométernyi utat alakítanak át, önvezetőautó-chipeket gyártó ipari parkot alapítanak.

Az autonóm járművek újabb komoly lehetőséget jelentenek Kína számára, összekombinálhatják bennük az autógyártás és a mesterséges intelligencia legfrissebb eredményeit, az ország újabb csúcstechnológiai területen kerülhet akár világvezető pozícióba is. Előny lehet számukra, hogy más országokkal összehasonlítva, több kockázatot vállalnak. A kampányban a Tesla mellett más külföldi cégek is szerepelnek, ugyanakkor rengeteg kínai vállalkozás szintén érdekelt.

Nincs iparági konszenzus a teljes önvezetés legjobb megközelítéséről, így sokféle kísérleti módszer verseng egymással: autopilot funkció, a Tesla FSD-je, robottaxik, „okos” utak. Egyben viszont megegyeznek: mindegyik sok szabályozói támogatásban részesül.

Egy súlyos baleset persze máról holnapra megváltoztathatja a helyzetet.

Az OpenAI kínai felhasználói július kilencedikétől elveszítették az alkalmazásprogramozói felülethez (API) való hozzáférésüket. Az intézkedés Kína mellett Észak-Koreát, Iránt, Kubát, Oroszországot, Szíriát, Venezuelát és más országokat is érint.

A legfejlettebb GPU-k (grafikus feldolgozó egységek) exporttilalma után, a nem támogatott országokkal való szakítás újabb fontos mozzanat az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyben. Az USA több lépést tett azért, hogy az ázsiai szuperhatalom ne jusson hozzá Amerikában fejlesztett MI hardverhez és szoftverhez. Egyes amerikai vállalatok, például az Anthropic és a Google nem is végez kínai tevékenységet.

A Kereskedelmi Minisztérium a legfejlettebb MI-modellek kínai hozzáférését tovább szigorító terven dolgozik, ez vonatkozik az OpenAI termékeire is. A Pénzügyminisztérium kínai, hongkongi és makaói MI-vállalatokba történő amerikai befektetéseket korlátozó tervezetet jelentett be.

Sok kínai és más startup az OpenAI modelljein alapult, bár a kínai MI-modellfejlesztés is öles léptekkel halad. Az Alibaba Qwn2-je például a Meta Llama 3-t megelőzve, vezeti a Hugging Face Nyílt LLM Ranglistáját.

Az OpenAI eddig azokban az esetekben blokkolta a támogatott országokon kívülről érkező kéréseket, ha virtuális magánhálózatot (VPN) vagy a földrajzi korlátozások más módszerrel történő kijátszását észlelte. Elvileg, mert a gyakorlatban nagyon ritkán cselekedett így.

Most viszont a kínai MI-vállalatok az OpenAI által korlátozott felhasználók bevonzása miatt is versengenek már egymással.

A Baidu ötvenmillió ingyenes tokent ad Ernie modelljéhez az OpenAI korábbi felhasználóinak, és a fogyasztók OpenAI kreditjeiket is felhasználhatják plusz tokenekhez, a korábbi modellekhez pedig korlátlan hozzáférést kapnak. Az Alibaba Cloud huszonkétmillió ingyen tokent kínál a Qwen-plushoz, a kevésbé ismert Zhipu AI ötvenmilliót a saját fejlesztésű GPT-4 vetélytárs GLM-4-hez, százmilliót az olcsóbb GLM-4 Airhez.

A Microsoft közben bejelentette, hogy a hongkongi felhasználók az Azure-on keresztül (az OpenAI hivatalos támogatása nélkül) elérhetik az OpenAI-modelleket. Kína többi részén a helyi Microsoft-partner 21Vianet a tiltott API-val azonos szolgáltatást kínáló alkalmazásprogramozói felületére történő átállást javasolja.

Az USA ennél messzebbre már nehezen mehet el MI-technológiája korlátozásában. Jelenleg minimum fél évvel Kína előtt jár, az ilyen lépések viszont más országokat is robusztus hazai modellek fejlesztésére és nyílt forrású alternatívák keresésére ösztönözhetnek.

„Okos” műlábak segíthetnek végtagjukat elvesztett személyeknek a természetes járás visszanyerésében. Általában a lábat előre meghatározott ütemben előre mozdító robotikus szenzorok és algoritmusok vezérletével érik el ezt. MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatók szerint viszont jobb lenne, ha idegrendszerükkel teljes mértékben kontrollálhatnák a végtagot.

Csúcstechnológiás robotlábbal összekombinált kísérleti sebészeti beavatkozás lehet a megoldás, így lehet az adott személy idegrendszere által irányítva, teljesen visszanyerni a természetes járás képességét. Az eljárással összekapcsolják a végtag megmaradt részének izmait, a páciens pontos valósidejű visszajelzést kap a műláb séta közbeni pozíciójáról.

Eddig hét betegen végezték el a műtétet, és mindegyik gyorsabban jár, lépcsőn természetesebben megy, akadályokat szintén természetesebben kerülnek el, mint a hagyományos amputáción átesettek. Ennyit jelent, ha a mozgást robotikus kontrollalgoritmus helyett az emberi idegrendszer vezérli.

A kar- és lábmozgások túlnyomó többségét felváltva kinyúló és összehúzódó izompárok szabályozzák. A hagyományos térd alatti amputáció megzavarja ezeknek az összepárosított izmoknak az interakcióit, így az idegrendszer nehezen követi és irányítja a mozgást. Ezért problémás a műlábhasználat: a beteg nem érzékeli pontosan a láb térbeli elhelyezkedését, a járás kialakításában muszáj robotvezérlőkre és érzékelőkre hagyatkoznia.

Az MIT-kutatók speciális interfészt fejlesztettek a teljes neurális kontrollhoz. Izompárok elvágása helyett az izmok két végét az interfész köti össze, ezért a láb megmaradt részén dinamikusan tudnak egymással kommunikálni. A beavatkozás amputáció közben és után is elvégezhető.

Az így kezelt lábak az eredetihez hasonló elektromos jeleket, az elektromos jelek utasításokat generálnak, járás közben pedig visszajelzéseket kapnak. A páciens a művégtagot irányítja, a visszajelzés alapján pedig automatikusan javít a mozgáson.  

Egyes vélemények szerint a generatív mesterséges intelligencia forradalma nem 2022 novemberében, a ChatGPT nyilvánossá válásával kezdődött. Számítástudomány-kutatók és sci-fi szerzők már a mainframe gépek korában felvetettek hasonló technológiákat.

Steve Jobs, a legendás Apple-társalapító közel negyven éve, 1985-ben beszélt az MI-ről. A videó most ismét nyilvánosságra került az egykori Twitteren, az Elon Musk tulajdonában lévő X-en.

Jobs először Nagy Sándor macedón királlyal szembeni féltékenységéről beszélt. Az ok: a világhódító uralkodónak nem kisebb személy, mint Arisztotelész volt a nevelője. „Nagyon élveztem volna, de a nyomtatás csodájának hála, legalább közvetítő nélkül olvashatom a filozófus írásait” – magyarázta.

De hiába fért hozzá az ókori lángelme műveihez, semmit nem kérdezhetett volna tőle, és választ sem várhatott. 

„Bízom benne, hogy még az életünkben újfajta, interaktív klienst fejlesztünk. Amikor az új Arisztotelész életben van, számítógépen rögzítjük a világképét. Ha egy szép napon egy diák nem csak olvasni akarja az írásait, akkor kérdéseket is feltehet neki. És választ kap rájuk” – prognosztizált Jobs. 

Az Apple-főnök bő évtizeddel a ChatGPT megjelenése előtt, 2011-ben hunyt el. Cége viszont tovább járja az interaktív számítások útját, és az Apple Intelligence nyári elindítását tervezi. Az iOS 18, az iPadOS 18 és a MacOS Sierra szintén most jelenik meg,

„Régóta dolgozunk ezen a pillanaton. Az Apple Intelligence hatékony generatív modelleket helyez készülékeink és gépeink, az iPhone, az iPad és a Mac közepébe. Személyes kontextusunkra, környezetünkre támaszkodva tesz minket intelligenssé” – fejtette ki Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztéséért felelős alelnöke.

Egy általános MI-ágens segítségével bármilyen és bármennyi napi feladatot áramvonalasíthatunk. A Mail-en, a Notes-on, a Safarin és a Pages-en segít szöveget írni, szerkeszteni, stilizálni, hogy felgyorsítsa az MI képgenerálását. Képes lehet összefoglalni random e-mail láncok tartalmát, írott promptokkal pedig megtalálni egyes csoportok és személyek fényképeit. De ezek mellett csomó más funkcióval is rendelkezik.

Kérdés, mi lesz közülük fizetős, és mi nem.

Bármit teszünk online, digitálisan nyomon követhetők vagyunk. E-mail vagy IP-címünkhöz kapcsolódó nyomkövetőkkel pénzügyi részletek, érzékeny infók azonosíthatók. Ezek az infók sokféleképpen kapcsolódnak az adott digitális profilhoz. Összegyűjthetők, rögzíthetők, adatbrókerek közvetítésével megoszthatók. Így veszíthetjük el magánszféránkat (privacy).

Rendszeres közösségimédia-használattal súlyosodik a probléma, és hiába tudjuk, hogy ezeket az adatokat gyűjtik, arról viszont fogalmunk sincs, mennyi hozzáférhető belőlük, és ki férhet hozzájuk.

Szerencsére vannak technikák, amelyekkel megtudhatjuk, mit gyűjtenek rólunk, megakadályozható például az identitáslopás. De még arra is vannak módszerek, hogy összes személyes adatunkat eltüntessük az internetről.

Ilyen eszköz a találó nevű (előfizetéses) Inkogni. Használata viszonylag egyszerű: fiókot hozunk létre, megadjuk, kinek az adatait szeretnénk eltávolítani (valószínűleg a magunkét vagy közeli hozzátartozónkét), majd adatbrókerekkel való érintkezési jogot adunk az Inkogninak, hogy eltántorítsa őket információink illetéktelen felhasználásától.

Többek között ezeket tünteti el: elérhetőség, demográfiai, tulajdon-nyilvántartási, bűnügyi és bírósági, pénzügyi-nyilvántartás, online tevékenység, munkavállalási, oktatási, egészségügyi, jogosítvány, közösségimédia-profil adatok. 

A személyes infókat gyorsan eltávolítja, részletes jelentéseket kapunk róluk. Interaktív irányítópulton láthatjuk, mit és honnan tüntetett el. Az Inkogni korlátozza az adatokhoz való hozzáférést, megakadályozza értékesítésüket, és biztosítja az információk folyamatos elérhetetlenségét. Utóbbi azért fontos, mert az adatbrókerek hírhedtek profilok és infók eltávolításuk utáni, újabb hozzáadásáról.

Az eszköz csökkenti marketingesek és spammerek gyakori robothívásait, a célzott hirdetések, adathalász támadások számát, minimalizálja az etnikai, vallási, politikai, hiteltörténeti, bűnügyi adatok alapján történő targetálás eshetőségét.

A 2012 februárjában debütált Raspberry Pi egyetlen áramköri lapra integrált, bankkártya méretű, egykártyás számítógép. Az Egyesült Királyságban fejlesztették oktatási célra. Több változatot megélt, a négy vagy nyolc gigabájt memóriájú, ethernet. és wifi-kompatibilis 5-ös (de nem ötödik) verziót tavaly szeptemberben mutatták be.

A napokban bejelentett Raspberry Pi AI kit, azaz mesterségesintelligencia-csomag többek között az edge (perem) eszközökhöz használt Hailo-8L gyorsító modult, M.2 interfészt és telepítőkártyát is tartalmaz. A modul másodpercenként 13 teraflop adatmennyiséget képes kezelni nyolc Gbps kapcsolat mellett.

Az MI-alkalmazások annyira speciálisak, hogy erre a célra fejlesztett neurális feldolgozóegységek (neural processing unit, NPU) kellenek hozzájuk. Egyelőre nem teljesen világos, milyen előnyökkel jár a Raspberry Pi NPU-kkal történő bővítése, mennyire profitálhatnak belőlük a minigép felhasználói.

Mindenesetre, akik néhány nagyon specifikus mesterségesintelligencia-appal óhajtanak kísérletezni, most már megtehetik, hivatalos hardvermodullal elérhető lehetőség.

Mindez jól hangzik, de mire képes valójában az MI-s Raspberry Pi?

Chatbotot nem tudunk futtatni rajta, nagy nyelvmodelles (LLM) alkalmazásokhoz, méretes szövegek generálásához, tehát a ChatGPT-hez is kevés egyelőre.

A Hailo-8L-t eleve kameramodulokkal való használatra tervezték: képek és videók feldolgozására, különösen olyan funkciókra, mint tárgyak észlelése, pózok felbecslése. Ezek a képességek teszik lehetővé olcsó mozgásrögzítő (motion capture, mocap) rendszerek építését a sufniban, és így egy kicsi kameramodul többezer dolláros berendezésekkel szemben is megállja a helyét, amellyel tovább bővül a felhasználói kör, megint demokratizálódik az alkotói folyamat.

A csomag potom hetven dollárba kerül, az ár majdnem annyi, mint maga a Pi 5, ezért hardverszinten kifejezetten drága (kvázi olcsóbb beszerezni a gépecskét), és még kamera sincs benne, pedig például a mocap nélküle kivitelezhetetlen. Barkácsolóknak viszont mindenképpen érdekes, rengeteget kísérletezhetnek vele, izgalmas és innovatív megoldásokkal állhatnak elő.

Négy évtizede először fordult elő, hogy egymást követő két évben csökkent a globális étolaj-készlet. A termés csökkenésére az árak az égbe szöktek.

A pálmaolaj nyersanyagát jelentő pálma termesztésében Malajzia nagyhatalom – a világ második legnagyobb termesztője –, és mivel a kellemetlen számok befolyásolják az ország gazdaságát, az ültetvényeseknek minden okuk megvan arra, hogy a termelés fellendítése érdekében szorgalmazzák, felgyorsítsák az automatizálást.

Egyes ültetvényeken már megkezdődött a folyamat. Párás reggeleken pálmafák között zümmögő drónok figyelik, hogyan érik be a termés. Az egyenetlen talajon önvezető teherautók dübörögnek, műtrágyát raknak le, felszedik az betakarított, összepakolt fürtöket. 

Ezek a gépek az ágazat legnehezebb, legpiszkosabb munkáit veszik át az embertől, egyben megszüntethetik a világ legfogyasztottabb étolajának ellátási problémáit. Ha a kulcsfontosságú feladatok elvégzésében külföldi munkaerőtől függenek, kockázatossá válik az iparág – állítják a termelők. Szerintük ezért is kell átállniuk a kereskedelmi szempontból életképes megoldásnak ígérkező robotokra. 

A világjárvány alatt eltűntek a dolgozók, a határkorlátozások miatt a cégek nem tudtak a korábban bevált külföldi munkaerőre támaszkodni. Ekkora munkaerőhiány még nem volt Malajziában, a szektor dollármilliárdokat veszített.

A vezető cégek megtanulták a leckét. Ahol lehet, a betakarítás kivételével, gépek végzik emberek helyett a munkát: rovarirtó szereket permeteznek, ellenőrzik a növény állapotát. Az egyik nagyvállalat, az SD Guthrie robotikai befektetése a tervek szerint eléri a 21,2 millió dollárt, kutatásfejlesztési költségvetésük közel felét.

Ezek a robotok még nem teljesen autonómak, irányításukhoz továbbra is kell a képzett munkaerő. Bonyolultabb feladatok, például az érett fürtök biztonságos levágása az akár hatemeletnyi magasságban lévő fákról, az emberek kezében maradnak. De például az akár harminc kilós fürtök felemelését, teherautóba rakodását már robotok is képesek végezni.

Az automatizálás beindulásával nőtt a női munkaerő száma. Egyre több feladatot képesek elvégezni, például gépeket irányítanak. Nagy számra persze ne gondoljunk: az SD Guthrie közel hétszáz gépüzemeltetőjének három százaléka nő (ami ugyan kevés, de jóval több a korábbi majdnem nullánál).

Ha az automatizálást átgondoltan hajtják végre, nem fogja veszélyeztetni dolgozók megélhetését – állítják az érintett cégek. A teljes robotizáció egyébként is távoli, sok körülmény hátráltatja, például nehézkes a dombos terepen való navigálás.

Japán kutatók új technológiát fejlesztettek mesterséges bőrszövetek humanoid robotokhoz való rögzítésére. A Tokiói Egyetem munkája a kozmetikában lehet hasznos, illetve segíthet plasztikai sebészek továbbképzésében.

A Biohibrid Rendszerek Laborban 3D nyomtatható bőrt, húst és pici sétáló robotokat fejlesztettek eddig. A gépészetet és a biológiát lefedő biohibrid robotikát lefedő tevékenységük a robotplatformok számára a fokozott mobilitás, a beágyazott érzékelési képességek növelése, és nem utolsósorban a valósághűbb megjelenésben segíthet sokat.

A kutatók késztetést éreztek robotbőr koncepciójuk továbbfejlesztésére, finomítására. Minőségét és funkcionalitását akarták javítani, növelni, miközben a végső formát is intenzíven vizsgálták. A korábbiakból, egy ujj alakú robottal végzett kísérletekből kiderült, hogy a robot és a bőr közötti jobb tapadásra van szükség.

Megtalálták a módját, mint ahogy annak is, hogyan kössék a mesterséges bőrt összetett szerkezetekhez. Az emberi bőrszalag-szerkezeteket utánozták, szilárd anyagok speciális, V-alakú perforációit használták hozzá.

Természetes rugalmassággal és erős tapadással a bőr a robot mechanikus részeivel elszakadás vagy lehámlás nélkül tud együtt mozogni – magyarázza a kutatást és a labort vezető Shoji Takeuchi. 

A tapadást speciális kollagénnel érték el. Az anyag viszkozitása miatt jelentett kihívást, de plazmakezeléssel megoldották a problémát. Lágy, nedves biológiai szövetek manipulálása fejlesztési folyamat során nagyon nehéz: például baktériumok lephetik el, és elpusztulhat a szövet. Kiküszöbölték ezt a kockázatot.

A problémákat megoldva, az élő bőr integritása sok új képességgel gazdagítja a robotokat, például megvalósítható lesz az öngyógyítás. Ezzel komoly előrelépést könyvelhetnek el a vegyi anyagokkal szemben, mert az ő esetükben külső okokra, például hőre vagy nyomásra van szükség a változáshoz, és sejtburjánzás sincs náluk.

A biológiai bőr viszont utánozhatja az emberit, idegeket és más bőrrészeket foglal magába, növeli az érzékelést (a robot jobban tájékozódik környezetében), és elvezethet a „sejt chipen” (organ-on-a-chip) koncepció megvalósulásához.