A gyorsan növekvő cyberbűnözés becslések szerint 2024-ben mintegy tíz billió dollár kárt okozott a világgazdaságnak. Az esetek száma szaporodik, léptékük egyre nagyobb. Amikor óriásvállalatokat sikeresen megtámadnak, a hír bejárja a világmédiát, a hatás milliókat érint. A kis cégek és személyek azonban ugyanúgy vagy még inkább sebezhetők, a szenzációs attakok viszont mindannyiunk számára tanulságosak, bárki és bármilyen méretű vállalat okulhat belőlük.

Bernard Marr jövőkutató az öt legnagyobbat szedte össze, és levonta belőlük megszívlelendő következtetéseit.

2016-ban az egyik vezető bitcoin- és kriptovaluta-tőzsdét, a Bitfinexet támadták meg, ma egymilliárd dollárnyi, akkor 72 millió értékű bitcoint tulajdonítottak el. A biztonságosnak tartott rendszer sikeres kifosztása miatt a legismertebb kriptovaluta értéke húsz százalékkal esett. Nem mindegy, hol tároljuk kriptoértékeinket, legcélszerűbb offline „pénztárcákban”, és nem tőzsdén, mert az utóbbi esetben nincsenek birtokunkban.    

2017-ben hackerek az Apache Struts networking szoftver sebezhetőségét kihasználva, sokmillió amerikai és más személy érzékeny adataihoz (társadalombiztosítás-szám, születési év és hely stb.) fértek hozzá. Az elért infókkal beazonosíthatóvá váltak, mintegy 150 millióan lettek áldozattá. Az érintett cég, az Equifax többszáz-millió dollár kártérítést fizetett, egyes perek még mindig tartanak. Minden idők eddigi legnagyobb adatlopásának tanulsága a szoftverek kötelező érvényű folyamatos frissítése és a legújabb biztonsági frissítések telepítése (lenne, ha betartanánk).

Szintén 2017-ben a Windows régebbi, de még használatban lévő változatait támadva, a WannaCry zsarolóvírus százötven ország kétszázezer számítógépén söpört végig döbbenetes tempóban. Megtanultuk belőle, hogy az adathalászat felismerése, a rá adott reakció megértése a tudatos cyberbiztonság fontos elemei, a védelem első vonala.

Az ukrajnai, majd a világ más országainak vállalatain végigszáguldó 2017-es NotPetyát először zsarolóvírusnak hitték. A fájlmegsemmisítő mintegy tízmilliárd dollár kárt okozott, repterek és kikötők álltak le ideiglenesen, kormányzati adminisztrációk akadoztak. Biztonsági szakértők szerint államilag, Oroszország által szervezett akció volt. Tanulsága, hogy nem minden cybertámadás célja a pénz- és adatlopás. Ha állami aktorok állnak mögöttük, vállalatok mellett az infrastruktúrát is rongálják, valójában maximális káoszt akarnak okozni.  

2023-ban egy multi hongkongi irodájának alkalmazottját kollégáktól és vezetőktől érkező MI-vel generált deepfake videóhívással többmillió dollár kamu bankszámlára történő átutalására bírták rá. Ő volt a beszélgetés egyetlen valódi szereplője… A generált kamuképek és videók problémája közismert, a csalásokat ellenőrző és azonosító technológiákat folyamatosan fejlesztik, mechanizmusuk megértése azonban ugyanolyan fontos.

2024-ben kisebb-nagyobb mértékben a vállalkozások 87 százalékát támadták, és a trend folytatódik. Frissített szoftverek, érzékeny adatok és kriptovaluták biztonságos tárolása, adatbiztonsági tudatosság, kíméletlen hitelesítő rendszerek a megoldás kulcselemei.

Sci-fikben hozzászoktunk a velünk együtt cselekvő, beszélgető két lábon járó, emberszerű humanoid robotokhoz.

A Morgan Stanley egyik friss beszámolója alapján tíz éven belül mellettünk fognak dolgozni, közösen játszunk, megvédenek minket és, ha kell, gondoskodnak rólunk. 2035-ben tizenhárommillióan, 2050-re egymilliárdan lehetnek. Egy évtized múlva éves birtoklásuk tízezer dollár körüli összeget tehet ki, nagyjából annyit, mint egy autóé.

Mennyire készül fel a társadalom a komoly változásra, milyen lesz ez a jövő, milyen morális problémák merülnek fel?

Az elfogadható ár fordulópontot jelent, vállalkozások kritikus tömege alkalmazhatja őket. A kereslet megsokszorozódik, a humanoid robotok száma így érheti el 2050-re az egymilliárdot.

Az előrejelzés ugyan sci-finek tűnhet, egyes előjelei viszont már ma is észlelhetők. Az Agility Robotics Digit nevű szerkezete amerikai gyárakban dolgozik, korábban csak ember által kivitelezett tevékenységeket végez. A BMW Figure 02 humanoidja a nagyvállalat összeszerelő műhelyében tevékeny: ajtót nyit, lépcsőn jár, emberi eszközöket használ. A Foxconn houstoni gyárában Nvidia szerverek kiépítésében vesz majd részt. Dél-koreai projektek humanoidjai társként működnek, mások az idősgondozásban segédkeznek.

A humanoid robotok előrelépése a mesterséges intelligencia fejlődésének és a két terület friss egymásra találásának köszönhető: a mostani csúcskategóriás fizikai rendszerek elődeiknél jobb képfelismeréssel, nyelvfeldolgozással és motorikus vezérléssel rendelkeznek. Jobban értik környezetüket, minket, alkalmazkodnak, emberszerűen mozognak, képességeik folyamatosan javulnak. Ez még nyilván nem a sci-fik „haladó” MI-je, nem „mechanikus emberek”, tevékenységi körük korlátozott, ők inkább a fizikai gépi intelligencia ChatGPT-i. Az első lépésekről beszélünk, olyan sürgősen megoldandó kihívásokkal, mint az akkumulátor/elemek élettartama, az anyagtudomány korlátai. A technológiaiak mellett társadalmi és pszichológiai problémák is fennállhatnak: hogyan vezessük be őket humán munkakörnyezetekbe, mit kezdjünk a globális lakosság mintegy húsz százalékát érintő robofóbiával?

Mostani becslések alapján 2050-ben kb. 9.8 milliárdan leszünk, azaz durván minden tíz személyre jut egy humanoid, megszokott látványt jelentenek például gyárakban, egészségügyi, kereskedői és oktatási környezetekben. Az otthonokban szintén: a Morgan Stanley szerint az amerikai háztartások tíz százalékában fordulnak majd elő, igaz, az USA-ban lesz a legnagyobb koncentráció, míg az olcsóbb kínai robotok az ázsiai piacokat lephetik el.

Kormányok engedélyezik-e a rendőrségnek a robotmunkát, mennyire vehetnek részt a megfigyelésben? Használhatók-e biztonsági korlátozásokra, például megtagadhatják-e személyek belépését épületekbe? Milyen jogokkal fognak rendelkezni, fizetés nélküli szolgaként vagy rabszolgaként tekintünk rájuk?

Minél gyorsabban fejlődik a technológia, annál aktuálisabbak lesznek ezek a kérdések.   

Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygókat nevezzük.

A NASA James Webb Űrtávcsövét használó tudósok elkészítették egy exobolygó első közvetlen képét. A munka egyben az égitest felfedezését is jelenti, azaz a hatalmas teleszkóp újabb fontos eredménye.

Nemzetközi csillagászcsoport a Nature-ben publikált tanulmányt a történelmi jelentőségű felfedezésről.

Bebizonyosodott, hogy ez az első közvetlen képalapú bolygófelfedezés. Másrészt a Naprendszerünkön kívül ezzel a technológiával valaha is észlelt legfényesebb bolygóról van szó – írják.

A száztíz fényévre lévő égitestnek a TWA 7b nevet adták. A gázóriás fiatal csillag körül kering, méretre és tömegre nagyjából akkora, mint a Szaturnusz. Bár a James Webb korábban készített már képeket más exobolygókról, létezésükről azonban előtte is tudtak, jelen esetben viszont a kép elkészítése a távoli világ létezését is bizonyította.

A TWA 7b egyben a legkisebb, az eddigieknél tízszer kisebb tömegű közvetlenül vizsgált exobolygó.  

2021-es indulása óta a James Webb sok izgalmas űrbeli felfedezést eredményezett: hozzájárult a korai univerzum mélységének feltárásához, Naprendszerünk kialakulásának vizsgálatához. Azért képes mindezekre, mert minden idők legnagyobb, még a Hubble Űrteleszkópnál is nagyobb ilyen rendszere.

A TWA 7b-t a körülötte lévő csillag vakító fénye miatt nehezen észlelték. A fényt ellensúlyozandó, a kutatók napfogyatkozást utánzó, a világosságban megbúvó égitesteket kiszűrő intelligens mechanizmust dolgoztak ki.

Az exobolygó a viszonylag fiatal, 6,4 millió éves, izzó porral körülvett és jelentős sziklás törmelékmezővel rendelkező vörös törpe TWA 7 csillag körül kering. Vizsgálatával betekintést nyerhetünk egy kezdeti állapotban lévő, fiatal bolygórendszerbe.

Andy Jassy, az Amazon vezérigazgatója emlékeztette az alkalmazottakat, hogy a következő öt évben a generatív MI-vel és az MI-ágensekkel csökkenthető a vállalat dolgozóinak száma. A Bank of America, az IBM, a Shopify és a Williams-Sonoma vezetői szintén elmondták: az MI-re támaszkodva, kevesebb új alkalmazottat fognak felvenni.

Hozzáállásuk változást jelent, mert az MI lehetőségeit méltató CEO-k általában kerülik ezt a témát.

A kb. 1,5 millió alkalmazottal dolgozó Amazon masszívan befektet a technológiába, és ma ember által végzett munkák gépesíthetők lesznek, míg a humán alkalmazottakra másfajta feladatok várhatnak. Jassy egyelőre nem látja pontosan, hogy hol.

Az MI pénzügyekben történő széleskörű alkalmazásával a teljes bankszektorban csökken a humán erőforrás iránti igény.

Az IBM emberi erőforrás részlegén ágensek már többszáz dolgozót helyettesítettek, de ennek ellenére a vállalat által foglalkoztatott személyek száma nőtt.

A Shopify vezetősége áprilisban utasította alkalmazottait, hogy új munkaerő-felvételek előtt magyarázzák el, az MI miért nem alkalmas (ha nem alkalmas) segíteni feladataik végrehajtásában. A stratégiával nem lesz automatikusan kevesebb munkahely, viszont komoly nyomást helyez a felvételről döntő vezetőkre.

A Williams-Sonoma közölte befektetőivel, hogy új munkaerő helyett MI-t akarnak alkalmazni. A létszám-növekedést ellensúlyozandó, idén az azt kiváltó mesterséges intelligencia használatára összpontosítanak.

Az utóbbi években több tanulmányban olvashattuk, hogy az MI inkább növelheti, semmint csökkentheti az állások számát. A technológiai fejlődés eddig mindig több munkahelyet teremtett, mint amennyit megszüntetett. Például a 2018-as amerikai állások hatvan százaléka nem létezett 1940-ben. Rövidtávon viszont az MI valóban sok állást szüntethet meg, köztük korábban védettnek gondoltakat (kreatívok stb.) is. A vezetőség felelőssége cégük felkészítése az MI-alkalmazások következő hullámaira.

Egy biztos: a mesterséges intelligenciát ismerő, használó álláskeresők, dolgozók reményei sokkal nagyobbak, mint a technológiától idegenkedőké.

Betegségek diagnosztizálásától a gyógyulás folyamatos megfigyeléséig, új gyógyszerek fejlesztéséig, az egészségügy a mesterséges intelligencia egyik leglátványosabb alkalmazási területe. Eközben az iparág továbbra is globális kihívásokkal küzd: kevesebb a személyzet, öregszik a lakosság, és a preventívebb ellátási modellre történő átállás költségeit is kellene kezelni.

Itt jönnek képbe a mesterséges intelligencia következő hullámát jelentő, a nyelvalapú chatbotoknál komplexebb feladatokat minimális, emberrel folytatott interakcióval elvégző ágensek.

Nem ágensszerű gépilátás-alapú MI-algoritmus orvosi képek átvizsgálására, például a rák korai jeleinek megállapítására használható. Ágensek viszont emberi beavatkozás nélkül a képeket más betegek adataival összehasonlítva, részletes jelentést készítenek az orvosnak, és időpontot egyeztetnek kontrollvizsgálatra.

Az MI eddig passzív információszolgáltatást végzett, mostantól aktív, kezdeményező szereplőként kapcsolódik be a medicinába. Szakértők szerint ez ugyanolyan fontos változás, mint a csúcsminőségű gépi látás, a chatbotok megjelenése és más közelmúltbeli mesterségesintelligencia-innovációk voltak.

A felhasználási esetek egyelőre inkább elméletiek, csak most kezdik az ágenseket használni, a potenciál viszont óriási.

Az automatizált ütemező-rendszerek tehermentesítik az adminisztratív személyzetet, kevesebb rutin- és papírmunkát kell végezniük. Mivel jobban értik az MRI- és a CT-adatokat, az ágensek a döntéshozásban is részt vehetnek. Betegek távoli megfigyelésében, klinikai teszteken úgyszintén. Csökkentik az emberi hibák számát és a rutinmunkára fordított időt. Komoly kutatási feladat, hogy megoldjuk biztonságos használatukat és megértsük az iparágra gyakorolt hatásukat.

A nagyobb autonómiával új kockázatok is jönnek, ezért növelni kell az adatbiztonságot, jobban oda kell figyelni az MI tévedéseire, hallucinációira, és meg kell győződnünk arról is, hogy a gépi döntéshozás valóban működik – ki kell találnunk, hogyan ellenőrizzük.

Elterjedésük és a gyökeres változások az évtized végéig megtörténhetnek. A viselhető technológiák, az otthoni szenzorok és az ágensek valóban preventívvé, proaktívvá alakíthatják át a ma még reaktív gyógyászatot.

Mezőgazdasági robotok nehéz és a klímaváltozás miatt egyre nehezebb környezeti körülmények között is változatlanul segédkezni fognak a termés betakarításában. A terület egyik régi kihívása viszont még mindig érvényes: bonyolult a növények ágainak, törzsének kacifántos hálózatában ügyesen és pontosan navigáló karokat építeni.

A Carnegie Mellon Egyetem (CMU) kutatói különleges érzékelőrendszert fejlesztettek a feladathoz. SonicBoom nevű technológiájuk lehetővé teszi, hogy autonóm robotok hangot használva érzékeljék a megérintett objektumokat. Így centiméter-pontossággal észlelik azokat.

Sok mai autonóm robot kameraalapú pici szenzoroktól függ. A gép felületét védő gélréteg alatti minikamerákkal az érzékelők vizuálisan megbecsülik a gél deformációját, és tapintási (taktilis) infókhoz jutnak. A megközelítés hátulütője, hogy mezőgazdasági környezetben nem ideális, mert az ágak zavarhatják a képi szenzorokat. A kameraérzékelők magas ára és sérülékenysége szintén problémát okoz.

A nyomásszenzorok egy másik opció, viszont a robot felületének nagy részét le kellene fedniük – tehát nagyon költségesek –, hogy hatékonyan érzékeljék, ha ágakkal érintkeznek.

A nehézségekből kiindulva, a kutatók teljesen más megközelítést, hangot javasolnak. A rendszerhez egy sor, a fizikai érintést a szilárd anyagokon terjedő detektáló hangjeleként érzékelő kontaktmikrofon tartozik.

Ha a robotkar megérint egy ágat, az így keletkező hanghullámok mindaddig lefelé haladnak rajta, amíg nem jutnak el a mikrofonokig. A mikrofonsoron belüli kicsi hanghullám-különbségekkel (jelintenzitás, fázis stb.) lokalizálható a hang eredete, az érintkezési pont.

A karon elszórt mikrofonok mélyebben beágyazhatók, azaz kevésbé sérülékenyek, könnyebben megóvhatók.

Az érintkezési pontok jobb azonosításához nagymennyiségű gyakorlóadaton, fával való több mint 18 ezer érintésen betanított mesterségesintelligencia-modellt használtak. SonicBoom hibarátája a trenírozáshoz használt objektumok esetében mindössze 0,43 centiméter volt. Új anyagokat, például műanyagot vagy alumíniumot szintén felismer, hibarátája viszont 2,22 centi.

További adatokkal a rendszer az objektumtípust (levelet, ágat, törzset stb.) szintén azonosítja. Valóvilágbeli megmérettetése viszont várat még magára. 

Több mint négyszázezren hallgatják havonta a valószínűleg mesterséges intelligenciával generált psych-rock Velvet Sundown zenekar számait a Spotify-on. A streaming platform által hitelesített profiljukon két album van, a június ötödikén megjelent Floating on Echoes és a június huszadikai Dust and Silence.

A művészek biojában négyen szerepelnek: az énekes és „mellotron-varázsló” Gabe Farrow, Lennie West gitáros, a basszusgitáron és szintetizátorokon játszó Milo Rains, valamint a „szabad szellemű” dobos, Orion „Rio” Del Mar. „Filmszerű alternatív pop és álomszerű analóg lélek” – áll még az oldalon.

A zenekar hitelességét Reddit-felhasználók kezdték megkérdőjelezni. A csapatra Discover Weekly playlistjükön figyeltek fel, elkezdtek utánajárni a dolgoknak, és a Spotify-profilokon kívül nagyon kevés háttérinformációt találtak róluk.

Miután Instagram-oldalt nyitottak, június huszonhetedikén további furcsaságokat tapasztaltak: a profilon látható képek nagyon MI által generáltnak tűnnek.

A bioban olvasható Billboard-idézet szerint zenéjük úgy hangzik, mint soha át nem élt valaminek az emléke, ami valahogy mégis valódinak érződik. Csakhogy a magazinban tényleg soha nem jelent meg ilyen anyag róluk…

A Spotify engedélyezi az MI-vel generált zenéket, és fel sem kell tüntetni, hogy létrehozásukhoz használtuk a technológiát. De a Velvet Sundown muzsikái máshol, az Apple Musicon és a Deezeren is elérhetők. Utóbbi az MI-zenéket azonosító és nyilvánosan becímkéző technológiát fejleszt. Ők azt írják a zenekarról, hogy az első album számaiból több MI munkája lehet. 

Sokan követhetik a Velvet Sundown példáját. A Deezer elmondta, hogy napi tízezer MI-zenét töltenek fel az oldalra, ami az összes jelenlegi feltöltés tíz százaléka. 

A technológia berobbant, a következő négy évben a zeneiparban dolgozók bevételeik negyedét veszthetik el miatta. A generatív MI éves piaca hárommilliárd dollár, 2028-ban viszont előrejelzések alapján akár hatvannégy milliárd is lehet.

Az OpenAI a mesterséges intelligenciával történő érvelés, következtetés határait feszegeti folyamatosan. Lépésről lépésre haladnak, eredményeik fokozatosak és egyre ígéretesebbek. Az o1-pro és az o3 után,  júniusban bemutatott o3-pro kiterjedt érvelése különösen többlépéses tudományos problémák megoldásán dolgozó fejlesztők számára lehet vonzó.

Komoly tudományos, matematikai és kódolási problémák megoldására találták ki, a magas ár és a lassúság viszont eltérítheti a felhasználókat a vállalat eddigi leghatékonyabb látás-nyelv következtetőmodelljétől.

A szöveges és képi input felső korlátja 200 ezer token, az output szöveges, százezer token a limit. Ismeretbázisát 2024. június elsejével zárták le, webes keresésre is alkalmas. A ChatGPT Pro és Team felhasználói az OpenAI alkalmazásprogramozói felületen (API) érhetik el. Hamarosan Enterprise és Edu (vállalati és oktatás) userek szintén hozzáférhetnek. Input/outputonként egymillió tokennél húsz/nyolcvan dollár az ár.

Az OpenAI sem az architektúráról, sem a gyakorlóadatokról, sem a gyakorlómódszerről nem közölt részleteket.

Teszteken a vállalat o3 és o1-pro modelljénél is jobban teljesített. Nehéz főiskolai matekverseny problémáinak megoldásában 93 százalékot ért el, míg a másik kettő 90-et és 86-ot. Egyetemi végzős szintű tudományos kérdéseknél 85-öt (81-gyel és 79-cel szemben), és kódolásban is jobbnak bizonyult.

Kvalitatív teszteken a humán vizsgáztatók konzisztensen jobbnak találták a két vetélytársnál. Tudományos elemzésekhez kapcsolódó lekérdezésekben, írásban, számítógépes programozásban és adatelemzésben (64,9, 66,7, 62,7 és 64,3 százalékot teljesítve) egyaránt felülmúlta őket.

A modellről készült eddigi beszámolók pozitívak, a válaszadással eltöltött hosszú idő miatt viszont kritizálják. Általános vélemény, hogy „iszonyatosan jó matekban és logikában”, de „a leglassabb és a dolgokat leginkább túlgondoló modell.”

A kínai Tencent nemrég kiadott Hunyuan3D 2.0-ja elmozdulás a végpontok közötti, azaz teljeskörű digitális eszközgenerálás felé. A geometria és a textúra folyamatainak szétválasztásával a platform a bemenetek és a kimenetek között jobban illeszkedő 3D modelleket hoz létre. Leegyszerűsíti, áramvonalasítja az animációt, a prototípuskészítést, összességében a 3D nyomtatást (3DP). Explicit módon nem additív gyártásra tervezték, nyílt keretei és a használható geometriák mozgatásának lehetőségével viszont desktop és ipari printerrel végzett munkafolyamatokra is alkalmazható.

A Cube 3D kiadásával a Roblox Corporation is hasonló lépést tett: a generatív modell természetes nyelvű promptokat szerkesztett, gépre kész 3D hálókká alakítja azokat. A vállalat natív eszközein gyakoroltatott (transzformer architektúrát használó) modell tokenről tokenre jelzi előre a geometriát. Jelenleg ugyan játéktartalmakra összpontosít, nyílt forrású „alaptermészete” miatt azonban a szórakoztatóiparon túlmutató, MI-vel támogatott tervezőmodellként is működik, 3D nyomtatáshoz is használható.

A dél-koreai 5min Lab szoftverfejlesztő egyedi szimulátora (3D Printer Simulator) hajszálpontosan, részletesen és interaktív környezetben emulálja a szálhúzásos (fused deposit modeling, FDP) 3DP munkafolyamatokat. A felhasználó fizikai anyagok nélkül kontrollálhatja a munka összes lépését, szakaszát.

A valódi Ender-3 gépet utánzó virtuális printerrel folytat interakciókat. A szimulátor a fúvóka mozgásától kezdve a nyomtatószál adagolási üteméig, mindent megmutat, kamera és módosítható világítás segít a rétegek vizualizálásában. A környezet realisztikus raktárstílusú munkaközeg.

A paraméterek megadásával a nyomtatási sebességen módosíthatunk, előre ugorhatunk az időben, geometria-specifikus viselkedések modellezhetők, extrudálási parancsok adhatók stb.

Jövőbeli frissítésekkel a nyomtatótípusok körét igyekeznek bővíteni, például a dupla extrudálás és a többszínű nyomtatás is az opciók között fog szerepelni. Bonyolultabb változókat is be akarnak vezetni, még hitelesebbé és részletesebbé téve a nyomtatást.

A 3D Printer Simulator kilencedik generációs Intel Core i5 vagy AMD Ryzen 5 processzorokon fut, 6 GB memória és sugárkövetés támogatást nyújtó, dedikált GPU (grafikus feldolgozóegység) kell hozzá.

Mivel mesterségesintelligencia-rendszerekhez irdatlan mennyiségű adat kell, fejlesztőik úgy érezték, minden jellemzően online található, szerzői jogvédett anyagot használhatnak hozzájuk. Eleinte nem is volt különösebb baj, de látva a generatív MI egyre nagyobb potenciálját, például jogvédett munkák reprodukálását vagy azokból újak létrehozását, a jogok birtokosai egyre erőteljesebben hallatják hangjukat: kártérítést és védelmet követelnek.

Egyetlen per ugyan nem oldja meg a problémát, viszont ha a leghatalmasabb hollywoodi szórakoztatóipari vállalatok bíróságra mennek, a jövőt befolyásoló, precedensértékű verdikt születhet.

Filmstúdiók és lemezkiadók korábban a szerzői jogok megsértőjének tartották a YouTube-ot. Az MTV mögötti Viacom perelte is őket, végül a bíróságot mellőzve sikerült megegyezniük, a videómegosztó azóta jobban figyel a védett tartalmakra, folyamatosan javítja ezirányú kapacitásait.

Manapság a film- és lemezkiadó cégek a YouTube-ra támaszkodnak anyagaik népszerűsítésekor. Hollywood fontolóra vehetné az MI-vállalatokkal való hasonló együttműködést, bár a részesedési arányokat nyilván előzetesen ki kellene találniuk. Mindenesetre mindkét oldal jobban járna pereskedés nélkül.

Az MI-re, modellek gyakoroltatására vonatkozó szerzői jogvédelem ingoványos terep, amerikai bíróságokon több per folyik, az Alphabet, a Meta és az OpenAI elleni 2023-as keresetekkel indult az egész, tavaly a Suno és az Udio zenei MI-startupokkal folytatódott. Az első komoly döntést egy Delaware szövetségi állambeli bíróság hozta idén februárban. A végzés értelmében nem volt jogszerű MI-modellek Reuters-anyagokon történő betanítása.

Hollywoodi stúdiók most csatlakoztak a lemezkiadókhoz, médiacégekhez és művészekhez: a Disney és a Universal beperelte a képgeneráló appjáról híres Midjourney-t, mivel a startup jogvédett anyagaikon engedély nélkül trenírozta modelljeit, használja karaktereiket. Kártérítést követelnek.

A következő filmek, tévésorozatok karaktereiről van szó: Csilagok háborúja, Toy Story, Cars, Vasember, Simpson-család és mások. A Midjourney még akkor is védett anyagokat tartalmazó outputokkal áll elő, ha a felhasználó explicit módon nem is utasítja rá – állítják a stúdiók.

Korábban felvették már a kapcsolatot a startuppal, de a gyakorlat nem változott. Holott használhatnának jogvédett tartalmakat azonosító, a belőlük történő képgenerálást és terjesztését automatikusan megakadályozó szoftvereket – magyarázzák.