A mesterséges intelligencia és a robotika is olyan gyorsan fejlődik, hogy gépi rendszerek ma már nemcsak földi munkára, hanem a levegőben, például repülőgép-vezetésre is alkalmasak. A szöuli KAIST (Korea Advanced Institute of Science & Technology) kutatói erre a célra fejlesztenek a pilótafülke módosítása nélkül humanoid robotot.

A gép neve Pibot, 160 centi magas, tömege 65 kiló, és a pilótafülke, ember számára tervezett összes gombját, irányítópanelét, készülékét ugyanúgy képes kezelni, mint húsvér kollégái – állítják a fejlesztők.

Karjait és ujjait úgy vezérli, hogy nagy rezgés esetén is ügyesen kezeljen műszereket. Külső kameráival figyeli a repülőgép aktuális állapotát, belső kamerái pedig segítik a vezérlőpulton lévő lényeges kapcsolók használatában.

Megjegyez természetes nyelven írt bonyolult kézikönyveket, így különböző repülőgépekhez tud alkalmazkodni. Humán pilótáknál nem megy ennyire simán, váltásnál tovább tart beletanulni az újba. Pibotnál ez csupán annyi, hogy egy másik ikonra kattint.

Memóriája akkora, hogy az összes Jeppesen légi navigációs térképet tárolja, memorizálja – humán pilóták számára ez is lehetetlen feladat. E képességek kialakulását a nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) utóbbi évekbeli fejlődése tette lehetővé.

2016-ban volt már egy elődje, de az MI akkori fejlettségi szintje meg sem közelítette a mostanit, ezért a KAIST kutatói egyszerűbb robotot építettek. Nem is tudott olyan kézikönyvekből, szakirodalomból tanulni, mint a mostani.

A nagy nyelvmodellekkel, például a Chat-GPT-vel a technológia lényegesen jobb eredményekre képes, megy velük a tanulás. Pibot vészhelyzetben sokkal gyorsabban reagál, mint az ember, ha probléma merül fel, azonnal intézkedik. Egyelőre ugyan a Chat-GPT-t használják, de a kutatók saját LLM-et fejlesztenek, hogy a humanoid ne legyen internetkapcsolatra utalva. A modell kizárólag repüléssel kapcsolatos infókat kezel, a fedélzetre felvihető kicsi számítógépen tárol mindent.

A repülőgéphez csatlakoztatva, Pibot közvetlenül tud kommunikálni a személyzettel. Mostani változatát extrém körülmények közötti tevékenységre fejlesztették, amikor az emberi részvétel nem feltétlenül előnyös. A légiközlekedés-irányítással, a pilótafülkében lévő emberekkel beszédszintézis segítségével érintkezik.

Repülőgép mellett később más vezetési feladatokat (autó, tank, hajó stb.) is végezhet. Várhatóan 2026-ra lesz kész.