„Okos” műlábak segíthetnek végtagjukat elvesztett személyeknek a természetes járás visszanyerésében. Általában a lábat előre meghatározott ütemben előre mozdító robotikus szenzorok és algoritmusok vezérletével érik el ezt. MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatók szerint viszont jobb lenne, ha idegrendszerükkel teljes mértékben kontrollálhatnák a végtagot.

Csúcstechnológiás robotlábbal összekombinált kísérleti sebészeti beavatkozás lehet a megoldás, így lehet az adott személy idegrendszere által irányítva, teljesen visszanyerni a természetes járás képességét. Az eljárással összekapcsolják a végtag megmaradt részének izmait, a páciens pontos valósidejű visszajelzést kap a műláb séta közbeni pozíciójáról.

Eddig hét betegen végezték el a műtétet, és mindegyik gyorsabban jár, lépcsőn természetesebben megy, akadályokat szintén természetesebben kerülnek el, mint a hagyományos amputáción átesettek. Ennyit jelent, ha a mozgást robotikus kontrollalgoritmus helyett az emberi idegrendszer vezérli.

A kar- és lábmozgások túlnyomó többségét felváltva kinyúló és összehúzódó izompárok szabályozzák. A hagyományos térd alatti amputáció megzavarja ezeknek az összepárosított izmoknak az interakcióit, így az idegrendszer nehezen követi és irányítja a mozgást. Ezért problémás a műlábhasználat: a beteg nem érzékeli pontosan a láb térbeli elhelyezkedését, a járás kialakításában muszáj robotvezérlőkre és érzékelőkre hagyatkoznia.

Az MIT-kutatók speciális interfészt fejlesztettek a teljes neurális kontrollhoz. Izompárok elvágása helyett az izmok két végét az interfész köti össze, ezért a láb megmaradt részén dinamikusan tudnak egymással kommunikálni. A beavatkozás amputáció közben és után is elvégezhető.

Az így kezelt lábak az eredetihez hasonló elektromos jeleket, az elektromos jelek utasításokat generálnak, járás közben pedig visszajelzéseket kapnak. A páciens a művégtagot irányítja, a visszajelzés alapján pedig automatikusan javít a mozgáson.  

Egyes vélemények szerint a generatív mesterséges intelligencia forradalma nem 2022 novemberében, a ChatGPT nyilvánossá válásával kezdődött. Számítástudomány-kutatók és sci-fi szerzők már a mainframe gépek korában felvetettek hasonló technológiákat.

Steve Jobs, a legendás Apple-társalapító közel negyven éve, 1985-ben beszélt az MI-ről. A videó most ismét nyilvánosságra került az egykori Twitteren, az Elon Musk tulajdonában lévő X-en.

Jobs először Nagy Sándor macedón királlyal szembeni féltékenységéről beszélt. Az ok: a világhódító uralkodónak nem kisebb személy, mint Arisztotelész volt a nevelője. „Nagyon élveztem volna, de a nyomtatás csodájának hála, legalább közvetítő nélkül olvashatom a filozófus írásait” – magyarázta.

De hiába fért hozzá az ókori lángelme műveihez, semmit nem kérdezhetett volna tőle, és választ sem várhatott. 

„Bízom benne, hogy még az életünkben újfajta, interaktív klienst fejlesztünk. Amikor az új Arisztotelész életben van, számítógépen rögzítjük a világképét. Ha egy szép napon egy diák nem csak olvasni akarja az írásait, akkor kérdéseket is feltehet neki. És választ kap rájuk” – prognosztizált Jobs. 

Az Apple-főnök bő évtizeddel a ChatGPT megjelenése előtt, 2011-ben hunyt el. Cége viszont tovább járja az interaktív számítások útját, és az Apple Intelligence nyári elindítását tervezi. Az iOS 18, az iPadOS 18 és a MacOS Sierra szintén most jelenik meg,

„Régóta dolgozunk ezen a pillanaton. Az Apple Intelligence hatékony generatív modelleket helyez készülékeink és gépeink, az iPhone, az iPad és a Mac közepébe. Személyes kontextusunkra, környezetünkre támaszkodva tesz minket intelligenssé” – fejtette ki Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztéséért felelős alelnöke.

Egy általános MI-ágens segítségével bármilyen és bármennyi napi feladatot áramvonalasíthatunk. A Mail-en, a Notes-on, a Safarin és a Pages-en segít szöveget írni, szerkeszteni, stilizálni, hogy felgyorsítsa az MI képgenerálását. Képes lehet összefoglalni random e-mail láncok tartalmát, írott promptokkal pedig megtalálni egyes csoportok és személyek fényképeit. De ezek mellett csomó más funkcióval is rendelkezik.

Kérdés, mi lesz közülük fizetős, és mi nem.

Bármit teszünk online, digitálisan nyomon követhetők vagyunk. E-mail vagy IP-címünkhöz kapcsolódó nyomkövetőkkel pénzügyi részletek, érzékeny infók azonosíthatók. Ezek az infók sokféleképpen kapcsolódnak az adott digitális profilhoz. Összegyűjthetők, rögzíthetők, adatbrókerek közvetítésével megoszthatók. Így veszíthetjük el magánszféránkat (privacy).

Rendszeres közösségimédia-használattal súlyosodik a probléma, és hiába tudjuk, hogy ezeket az adatokat gyűjtik, arról viszont fogalmunk sincs, mennyi hozzáférhető belőlük, és ki férhet hozzájuk.

Szerencsére vannak technikák, amelyekkel megtudhatjuk, mit gyűjtenek rólunk, megakadályozható például az identitáslopás. De még arra is vannak módszerek, hogy összes személyes adatunkat eltüntessük az internetről.

Ilyen eszköz a találó nevű (előfizetéses) Inkogni. Használata viszonylag egyszerű: fiókot hozunk létre, megadjuk, kinek az adatait szeretnénk eltávolítani (valószínűleg a magunkét vagy közeli hozzátartozónkét), majd adatbrókerekkel való érintkezési jogot adunk az Inkogninak, hogy eltántorítsa őket információink illetéktelen felhasználásától.

Többek között ezeket tünteti el: elérhetőség, demográfiai, tulajdon-nyilvántartási, bűnügyi és bírósági, pénzügyi-nyilvántartás, online tevékenység, munkavállalási, oktatási, egészségügyi, jogosítvány, közösségimédia-profil adatok. 

A személyes infókat gyorsan eltávolítja, részletes jelentéseket kapunk róluk. Interaktív irányítópulton láthatjuk, mit és honnan tüntetett el. Az Inkogni korlátozza az adatokhoz való hozzáférést, megakadályozza értékesítésüket, és biztosítja az információk folyamatos elérhetetlenségét. Utóbbi azért fontos, mert az adatbrókerek hírhedtek profilok és infók eltávolításuk utáni, újabb hozzáadásáról.

Az eszköz csökkenti marketingesek és spammerek gyakori robothívásait, a célzott hirdetések, adathalász támadások számát, minimalizálja az etnikai, vallási, politikai, hiteltörténeti, bűnügyi adatok alapján történő targetálás eshetőségét.

A 2012 februárjában debütált Raspberry Pi egyetlen áramköri lapra integrált, bankkártya méretű, egykártyás számítógép. Az Egyesült Királyságban fejlesztették oktatási célra. Több változatot megélt, a négy vagy nyolc gigabájt memóriájú, ethernet. és wifi-kompatibilis 5-ös (de nem ötödik) verziót tavaly szeptemberben mutatták be.

A napokban bejelentett Raspberry Pi AI kit, azaz mesterségesintelligencia-csomag többek között az edge (perem) eszközökhöz használt Hailo-8L gyorsító modult, M.2 interfészt és telepítőkártyát is tartalmaz. A modul másodpercenként 13 teraflop adatmennyiséget képes kezelni nyolc Gbps kapcsolat mellett.

Az MI-alkalmazások annyira speciálisak, hogy erre a célra fejlesztett neurális feldolgozóegységek (neural processing unit, NPU) kellenek hozzájuk. Egyelőre nem teljesen világos, milyen előnyökkel jár a Raspberry Pi NPU-kkal történő bővítése, mennyire profitálhatnak belőlük a minigép felhasználói.

Mindenesetre, akik néhány nagyon specifikus mesterségesintelligencia-appal óhajtanak kísérletezni, most már megtehetik, hivatalos hardvermodullal elérhető lehetőség.

Mindez jól hangzik, de mire képes valójában az MI-s Raspberry Pi?

Chatbotot nem tudunk futtatni rajta, nagy nyelvmodelles (LLM) alkalmazásokhoz, méretes szövegek generálásához, tehát a ChatGPT-hez is kevés egyelőre.

A Hailo-8L-t eleve kameramodulokkal való használatra tervezték: képek és videók feldolgozására, különösen olyan funkciókra, mint tárgyak észlelése, pózok felbecslése. Ezek a képességek teszik lehetővé olcsó mozgásrögzítő (motion capture, mocap) rendszerek építését a sufniban, és így egy kicsi kameramodul többezer dolláros berendezésekkel szemben is megállja a helyét, amellyel tovább bővül a felhasználói kör, megint demokratizálódik az alkotói folyamat.

A csomag potom hetven dollárba kerül, az ár majdnem annyi, mint maga a Pi 5, ezért hardverszinten kifejezetten drága (kvázi olcsóbb beszerezni a gépecskét), és még kamera sincs benne, pedig például a mocap nélküle kivitelezhetetlen. Barkácsolóknak viszont mindenképpen érdekes, rengeteget kísérletezhetnek vele, izgalmas és innovatív megoldásokkal állhatnak elő.

Négy évtizede először fordult elő, hogy egymást követő két évben csökkent a globális étolaj-készlet. A termés csökkenésére az árak az égbe szöktek.

A pálmaolaj nyersanyagát jelentő pálma termesztésében Malajzia nagyhatalom – a világ második legnagyobb termesztője –, és mivel a kellemetlen számok befolyásolják az ország gazdaságát, az ültetvényeseknek minden okuk megvan arra, hogy a termelés fellendítése érdekében szorgalmazzák, felgyorsítsák az automatizálást.

Egyes ültetvényeken már megkezdődött a folyamat. Párás reggeleken pálmafák között zümmögő drónok figyelik, hogyan érik be a termés. Az egyenetlen talajon önvezető teherautók dübörögnek, műtrágyát raknak le, felszedik az betakarított, összepakolt fürtöket. 

Ezek a gépek az ágazat legnehezebb, legpiszkosabb munkáit veszik át az embertől, egyben megszüntethetik a világ legfogyasztottabb étolajának ellátási problémáit. Ha a kulcsfontosságú feladatok elvégzésében külföldi munkaerőtől függenek, kockázatossá válik az iparág – állítják a termelők. Szerintük ezért is kell átállniuk a kereskedelmi szempontból életképes megoldásnak ígérkező robotokra. 

A világjárvány alatt eltűntek a dolgozók, a határkorlátozások miatt a cégek nem tudtak a korábban bevált külföldi munkaerőre támaszkodni. Ekkora munkaerőhiány még nem volt Malajziában, a szektor dollármilliárdokat veszített.

A vezető cégek megtanulták a leckét. Ahol lehet, a betakarítás kivételével, gépek végzik emberek helyett a munkát: rovarirtó szereket permeteznek, ellenőrzik a növény állapotát. Az egyik nagyvállalat, az SD Guthrie robotikai befektetése a tervek szerint eléri a 21,2 millió dollárt, kutatásfejlesztési költségvetésük közel felét.

Ezek a robotok még nem teljesen autonómak, irányításukhoz továbbra is kell a képzett munkaerő. Bonyolultabb feladatok, például az érett fürtök biztonságos levágása az akár hatemeletnyi magasságban lévő fákról, az emberek kezében maradnak. De például az akár harminc kilós fürtök felemelését, teherautóba rakodását már robotok is képesek végezni.

Az automatizálás beindulásával nőtt a női munkaerő száma. Egyre több feladatot képesek elvégezni, például gépeket irányítanak. Nagy számra persze ne gondoljunk: az SD Guthrie közel hétszáz gépüzemeltetőjének három százaléka nő (ami ugyan kevés, de jóval több a korábbi majdnem nullánál).

Ha az automatizálást átgondoltan hajtják végre, nem fogja veszélyeztetni dolgozók megélhetését – állítják az érintett cégek. A teljes robotizáció egyébként is távoli, sok körülmény hátráltatja, például nehézkes a dombos terepen való navigálás.

Japán kutatók új technológiát fejlesztettek mesterséges bőrszövetek humanoid robotokhoz való rögzítésére. A Tokiói Egyetem munkája a kozmetikában lehet hasznos, illetve segíthet plasztikai sebészek továbbképzésében.

A Biohibrid Rendszerek Laborban 3D nyomtatható bőrt, húst és pici sétáló robotokat fejlesztettek eddig. A gépészetet és a biológiát lefedő biohibrid robotikát lefedő tevékenységük a robotplatformok számára a fokozott mobilitás, a beágyazott érzékelési képességek növelése, és nem utolsósorban a valósághűbb megjelenésben segíthet sokat.

A kutatók késztetést éreztek robotbőr koncepciójuk továbbfejlesztésére, finomítására. Minőségét és funkcionalitását akarták javítani, növelni, miközben a végső formát is intenzíven vizsgálták. A korábbiakból, egy ujj alakú robottal végzett kísérletekből kiderült, hogy a robot és a bőr közötti jobb tapadásra van szükség.

Megtalálták a módját, mint ahogy annak is, hogyan kössék a mesterséges bőrt összetett szerkezetekhez. Az emberi bőrszalag-szerkezeteket utánozták, szilárd anyagok speciális, V-alakú perforációit használták hozzá.

Természetes rugalmassággal és erős tapadással a bőr a robot mechanikus részeivel elszakadás vagy lehámlás nélkül tud együtt mozogni – magyarázza a kutatást és a labort vezető Shoji Takeuchi. 

A tapadást speciális kollagénnel érték el. Az anyag viszkozitása miatt jelentett kihívást, de plazmakezeléssel megoldották a problémát. Lágy, nedves biológiai szövetek manipulálása fejlesztési folyamat során nagyon nehéz: például baktériumok lephetik el, és elpusztulhat a szövet. Kiküszöbölték ezt a kockázatot.

A problémákat megoldva, az élő bőr integritása sok új képességgel gazdagítja a robotokat, például megvalósítható lesz az öngyógyítás. Ezzel komoly előrelépést könyvelhetnek el a vegyi anyagokkal szemben, mert az ő esetükben külső okokra, például hőre vagy nyomásra van szükség a változáshoz, és sejtburjánzás sincs náluk.

A biológiai bőr viszont utánozhatja az emberit, idegeket és más bőrrészeket foglal magába, növeli az érzékelést (a robot jobban tájékozódik környezetében), és elvezethet a „sejt chipen” (organ-on-a-chip) koncepció megvalósulásához.

Gyakorlott vizsgáztatók is nehezen veszik észre a mesterséges intelligencia által generált válaszokat – derült ki az angol Reading Egyetem friss tanulmányából. A kutatók az MI lehetőségeit és kockázatait vizsgálták a kutatás, a tanítás, a tanulás és az értékelés területén. Tanácsaikat el is küldték az érintetteknek.

Példájuk követésére buzdítják a globális oktatási szektort és az új törvényeket, valamint irányelveket kidolgozó összes személyt, hogy kezeljék az egyre markánsabban érzékelhető problémakört.

Valódi felsőoktatási intézmény vizsgáztató rendszerén végeztek szigorú vaktesztet, és a ChatGPT által generált, pszichológia modulokra beadott válaszokat az esetek kilencvennégy százalékában nem derítették fel, sőt, többségben jobb jegyeket is kaptak, mint a húsvér diákok.

Ebben a kategóriában ez volt az eddigi legalaposabb vakteszt, és az eredmény jól szemlélteti, hogy a tanároknak mekkora problémát jelenthetnek az MI által készített tartalmak. A tanulmány szerzői ébresztőnek szánják munkájukat, mert egy friss UNESCO jelentés alapján 450 oktatási intézmény kevesebb mint tíz százalékában vezettek be a generatív MI használatára vonatkozó szabályozást.

Sok intézmény eltávolodott a hagyományos vizsgáktól, hogy az értékelés még sokrétűbb legyen. A kutatásból viszont az derült ki, hogy az MI miként befolyásolja az értékelés integritását. Nyilván nem a kézzel írt vizsgákhoz való visszatérést javasolják, ugyanakkor a globális oktatási szektornak hasonló tempóban kellene fejlődnie, mint az MI-nek.

A Reading Egyetem elmondta, hogy az őszinte akadémiai szigor és a kutatás integritása iránti elkötelezettség fontos szempontok. Az összes érintettnek egyet kellene értenie abban, hogy milyen szintű MI-használatot várnak el a diákoktól. Megállapításuk természetesen más szektorokra szintén érvényes – hangsúlyozzák.

Az MI egyértelműen át fog alakítani majdnem mindent, így az oktatás és a kiértékelés módját is. Ebből kiindulva, a Reading Egyetemen a tanítás összes aspektusára kiterjedő, átfogó programot indítottak. A technológiát még intenzívebben fogják használni, növelni akarják vele a tanulás élményét, a diákok képességeinek elmélyítését.

Talán klasszikus értelemben vett vizsgákra sem lesz szükség, az adottságok és a felkészültség más módszerekkel is tesztelhetők, és ezekben az esetekben MI-t is használhat a diák.

Az Amerikai Hanglemezipari Szövetség (RIAA) június huszonnegyedikén jelentette be a Sony Music Entertainment, a Universal Music Group és a Warner Records kiadók által a Suno és az Udio mesterségesintelligencia-zenegenerálók elleni jogi kereset megindítását. Szerzői jogok megsértésére hivatkoznak, mert a két MI-startup engedély nélkül használta Chuck Berry és Mariah Carey munkáit.

A Suno AI elleni keresetet bostoni szövetségi bíróságon, az Udio AI-t fejlesztő Uncharted Labs ellenit New Yorkban adták be.

Mikey Shulman, az MIT-nak (Massachusetts Institute of Technology) is otthont adó Cambridge-i (Massachusetts állam) Suno AI vezérigazgatója elmondta, hogy a technológiát teljesen új outputok generálására, nem pedig már meglévő tartalmak memorizálására és „visszaböfögésére” tervezték. Eleve nem teszi lehetővé a felhasználóknak a konkrét előadókra történő hivatkozást.

A vezérigazgató hozzáfűzte, hogy ezt megpróbálta elmagyarázni az érintett kiadóknak, de azok jóhiszemű megbeszélés helyett visszatértek a régi módszerhez, az ügyvédekhez.

Az Udio AI nem reagált a keresetre.

Mitch Glazier, a RIAA elnök-vezérigazgatója szerint a zeneipar már együttműködik felelős mesterségesintelligencia-fejlesztőkkel, a „művészek életművéből másoló, azokból profitot termelő, és mindezt tisztességesnek tartó, licenc nélküli szolgáltatások, mint a Suno és az Udio viszont mindannyiunk számára megkérdőjelezik a valóban innovatív MI ígéretét.”  

Az MI használata a zeneipar egyik legforróbb topikja, a kreatív lehetőségektől főként a szerzői jogokig egyre dühödtebb viták tárgya. Első szövetségi államként, márciusban Tennessee fogadott el az alkotókat az MI potenciális veszélyeivel szemben megóvni hivatott törvényt. Lényege, hogy az MI engedély nélkül ne utánozhassa művészek hangját.

Áprilisban kétszáznál több művész írt alá MI-fejlesztőcégeket, platformokat és szolgáltatókat a technológia törvénytelen felhasználására figyelmeztető nyílt levelet.

A Senzsen-székhelyű DJI a globális kereskedelmi drónpiac több mint kilencven százalékát uralja. Gépeiket hobbisták, vállalatok egyaránt használják: fényképezésre, megfigyelésre, rovarirtásra és sok minden másra.

Június tizennegyedikén az Egyesült Államok Képviselőháza a DJI drónjainak amerikai értékesítését megtiltó törvényjavaslatot fogadott el, amelyet a szenátus – az éves védelmiköltségvetés-megbeszélések részeként – most tárgyal.

Az intézkedés az amerikai-kínai chipháború kiterjesztése, egyértelműen jelzi a két szuperhatalom közötti technológiai rivalizálás fokozódását. A DJI piaci egyeduralmát évek óta figyelik árgus és gyanakvó szemekkel, így a lépés borítékolható volt.

A nagyvállalat drónjai ugyanis annyira jók, áruk pedig annyira baráti, hogy polgári alkalmazások mellett csatatereken, katonai célokra, ellenséges állások felderítésére, bombák szállítására is használják a humán vezető nélküli légi járműveket – például Ukrajnában, mindkét fél. Mivel az USA aggódik a Kína és Tajvan közötti potenciális fegyveres konfliktus miatt, a DJI kereskedelmi drónjainak alkalmazása, az alkalmazások következményei politikai problémát jelentenek.

A gyártó valóban úttörő, sikerült felállítaniuk a kereskedelmi drónok mércéjét, kidolgozniuk a szabványokat. Sikerük több évtizedes elektronikai gyártótevékenységük mellett azonban (nem meglepő módon) a senzseni politikai támogatáson is alapul. Jó példa arra, hogy Kína gyártási előnye hogyan alakítható technológiai előnnyé.

Senzsen és környéke évtizedek óta szinte egyetlen robusztus gyár, a hardver-ipar, köztük a dróngyártás ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíne. Kvázi mindent elkészítenek helyben, a világon nincs még egy hely, ahol kifogyunk valamilyen nélkülözhetetlen, de ritka, mint a fehér holló alkatrészből, és a szomszédos utcán ne futnánk bele azt ezres tételekben kínáló árusokra – nyilatkozta a városról Sam Schmitz, a Neuralink vezető gépészmérnöke.

A helyi önkormányzat komoly támogatásokkal, elvileg kockázatos kísérletek engedélyezésével masszívan hozzájárult mindenhez. A városban máris megvalósult a mindennapi élelmiszerek drónos házhozszállítása, Senzsen viszont más célokra, az „alacsony magasságú gazdaság” felépítésére is használja a technológiát, és mindent megtesz azért, hogy a DJI továbbra is világvezető maradjon.

Az ottani beszállítói lánc annyira kompetitív, hogy a világon ma már elképzelhetetlen Senzsent megkerülve drónt használni. Amerikai vállalatok próbáltak tenni valamit a dominancia megszüntetéséért, de gépeik egyrészt túl drágák, másrészt kevésbé voltak megbízhatóak.

Az amerikai politikusokat ez a függőség és a kínai-tajvani viszonyra való esetleges hatása aggasztja.

Az Nvidia és az Alibaba új nagyteljesítményű nagy nyelvmodellt (LLM) tett közzé, míg a Stability AI bemutatta a zászlóshajónak számító, szövegből képet generáló Stable Diffusion friss, karcsúsított változatát. Az Nvidia és az Alibaba modellek súlyai/értékei teljesen nyíltak, a Stable Diffusion 3 Mediumé viszont korlátozottak.

A Nemotron-4 340B nyelvmodell-család (Nvidia, amely immáron a világ legértékesebb vállalata) alapmodellje 340 milliárd paraméteres, finomhangolt változata emberi visszajelzésre jutalmazó modellként működik megerősítéses tanulásban (reinforcement learning) – a Hugging Face rangsorolásában, ebben a kategóriában most ez a modell az első. 

Angol mellett ötven más természetes nyelven trenírozták, negyvennél több programozási nyelvre tanították. A licenc alapján a felhasználók szabadon használhatják, módosíthatják mindaddig, amíg nem használják illegális célra a modellt.

Az Alibaba Qwen2 nyelvcsaládja alap- és utasításokkal finomhangolt öt, 500 millió és 72 milliárd paraméter közötti verzióból áll. A feldolgozható kontextusok hossza 32 ezer és 128 ezer token között van. A legnagyobb Qwen2-72B viszonyítási pontnak számító, több modellt lehagy, különösen természetesnyelv-feldolgozásban, matematikában és kódolásban jó. 

Havonta maximum százmillióan használhatják, kereskedelmi alkalmazásokhoz is módosíthatják. Az Alibaba vezetősége elmondta, hogy multimodális adottságokkal fogják bővíteni.

A Stable Diffusion 3 Medium alapmodellje kétmilliárd paraméteres, kereskedelmi GPU-val működő, Nvidia- és AMD-hardverre optimalizált laptopokon és házi számítógépeken fut. Képzelt jelenetek renderelésében remekel, korai felhasználók szerint az emberi anatómiával viszont változatlanul problémái vannak (a korábbi modelleknek is voltak).

Nem kereskedelmi célokra használható, legalább egymillió dollár bevétellel és egymilliónál kevesebb felhasználóval rendelkező vállalatok a Stability AI más modelljeivel együtt, havi húsz dollárért licencelhetik.