A legendás feltaláló, mesterségesintelligencia-kutató, manapság a Google gépi tanulás és nyelvfeldolgozó részlegén szupertanácsadó Ray Kurzweil az utóbbi két évtizedben elsősorban meghökkentő előrejelzéseivel, az évszázad közepétől komputerre tölthető emberi elmékkel, Szingularitással és halhatatlansággal hívta fel magára a figyelmet és osztja meg a tudományos-technológiai közvéleményt. A bökkenő, hogy hajlamosak vagyunk csak a „legőrültebbekre” összpontosítani, miközben prognózisai jelentős része (86 százalékuk) tényleg beteljesült: a Szovjetunió megbukott, az internet döbbenetes tempóban fejlődik, sakkprogram is győzött már le világbajnokot, nevezetesen a Deep Blue Gari Kaszparovot 1997-ban stb.
„A techno-végzetnek és a techno-megváltásnak is ő a prófétája” – írta róla a Motherboard beharangozva a múlt hétvégi New York-i Szingularitás Csúcsot. Magát a Szingularitást – azt a történelmi pillanatot, amikor a gépi értelem meghaladja az emberit – 2045-re várja, s mint ahogy a Futurism-nek kifejtette: „folyamatosan 2029-et jelölöm meg a sikeres Turing-teszt évének, azaz az MI addigra éri el a humán szintet.”
Jövőképének kétségtelenül a Szingularitás az egyik legfurcsább eleme, viszont a nanobotok megjelenését ugyanúgy előrevetítette, mint a mindenhol jelenlévő vezeték nélküli hálózatokét vagy az agy-számítógép interfészekét. Elon Musk Neuralink és Bryan Johnson Kernel projektje hajszálpontosan az utóbbit kívánja megvalósítani.
A Szingularitáshoz a virtuális valóságon (VR) keresztül vezet az út. A technológia annyira beérik, hogy a legtöbb fizikai munkahely a múlt relikviájává degradálódik. Pár évtizeden belül otthon és munkahely közötti ingázásaink abból fognak állni, hogy feltesszük a VR-headsetet.
A paradigmaváltás komoly következményekkel jár: ha nem kell a munkahelyhez közel élni, kiköltözhetünk a nagyvárosokból, speciális helyszíneken lakhatunk. Virtualizáció, blokklánc-alapú pénzügyi megoldások, MI térnyerése mind az élet más területein is trenddé váló decentralizáció felé mutatnak.
A munkahely virtualizációjával azonban nem ér véget a technológiai fejlődés, sőt… A biológiai hardvert digitális válthatja, agyunkat valamilyen elektronikus médiumra tölthetjük fel, aztán tetszés szerinti testformát választunk hozzá, és felsejlik a halhatatlanság is.
Sci-fi? Talán, az idén 69 éves Kurzweil szerint viszont ez a sci-fi már a 2030-as évek valósága.
