Ha csak öt évet öregedtünk, az arcfelismerő algoritmusoknak máris komoly problémát okoz az azonosításunk, mert esetleg nem ugyanazt a személyt látják, mint a régebbi képeken. Ez azt jelenti, hogy a technológián alapuló rendszereknek elvileg új képeket kell használniuk, periodikusan újakat kell feltölteni az adatbázisukba, máskülönben igen komoly problémákkal szembesülhetnek. Rosszabb esetben használhatatlanná válnak, nem töltik be rendeltetésüket.

Jelenleg főként határátkelőkön, repülőtereken, bűnelkövetők, szabálysértők rendőrségi azonosításakor használják őket. Az egyéni felhasználó szempontjából azonban sokkal fontosabb, hogy telefonunkon és más online rendszerekbe, például a bankunkba történő bejelentkezéskor is gyakori az arc alapján való azonosítás.

Sajnos kevés a problémával kapcsolatos kutatás.

Mivel a kereskedelmi forgalomban használt rendszerek fejlesztőcégei nem árulják el, hogy hogyan működnek az algoritmusaik, a téma tanulmányozásához nyílt forrású eszközök vizsgálata a legjobb megoldás. A Norvég Tudomány és Technológia Egyetem Marcel Grimmer által vezetett kutatócsoportja velük, valamint 50 ezer személy referenciaképeivel, illetve mesterséges intelligencia által generált szintetikus „öregedési folyamatáról” készült fényképekkel dolgozva, vonta le következtetéseit.

A tesztek során kiderült, hogy az évek múlásával egyre problémásabb a rendszerek működése. Öt év öregedés az a pont, ahol valóban elbizonytalanodnak, és kezdenek hibákat véteni. Húsz év után pedig nagyon kevés az esély arra, hogy jó eredményt produkáljanak.

Az adott személy kora más szempontból szintén fontos: húsz alatt, illetve hatvan felett olyan gyorsak a változások, hogy a rendszerek bizonytalanabbak, mint például a húsz és negyven közötti személyek esetében.

„A csecsemők kéthavonta változnak, tehát az arcfelismerő még akkor is tévedhet, ha havonta teszünk fel új képet. Hatvan felett pedig megváltozik a fej formája, több a ránc stb.” – magyarázza Grimmer.

Kézenfekvő megoldás lenne, ha rendszeresen töltenének fel arcképeket a rendszerekbe. Kérdés persze, hogy a rendszerek mennyire tudnák kezelni a képmennyiséget, illetve még fontosabb, hogy a feltöltések szinkronban lennének-e a magánéletre (privacy) vonatkozó törvényekkel.