A virtuális városépítéssel 1989-ben, az első SimCity megjelenésekor ismerkedtünk meg. A mai technológiákkal már nemcsak Sims-féle karaktereket irányíthatunk, hanem saját magunk is ilyen karakterekké válhatunk. Csakhogy a jelenlegi internet még 2D-s, a Mark Zuckerberg és mások által elképzelt metaverzum viszont a világháló élő és 3D-s változata.

Technológiai cégek, kormányok és szervezetek egyre gyakrabban generálnak metaverzum-szerű terekre alkalmas 3D világokat. Zuckerberg még májusban be is jelentette, hogy cége komoly összegeket fektet ilyen világok létrehozásába, és tisztában van vele, hogy rövidtávon nem térül meg a befektetés.

Egyes szakértők szerint több évtized eltelik mindaddig, amíg a metaverzum beteljesíti a benne rejlő potenciált, és hibátlanul működik.

Egyes városok viszont már ma is létrehoznak virtuális környezeteket lakóik számára. Szöul például a Vision 2030 terv részeként, hárommillió dollárt fektetett egy ilyen projektbe. Dubai 2030-ra a világ tíz vezető „metaverzum-gazdaságának” egyikévé kíván válni. A karib-tengeri Barbados digitális nagykövetséget rendezett be a Decentraland nevű virtuális platformon.

Elsőként, még 2018-ban, a finn főváros lépett a ZOAN VR-stúdió által alkotott Virtuális Helsinkivel, „Helsinki központjának digitális ikertestvérével.” A felhasználók virtuálisvalóság-headsettel járkálhatnak benne. 2020 májusában, a pandémia miatti lezárások alatt a finn lakosság több mint tíz százaléka vett részt egy ottani koncerten.

A metaverzum-városok koncepció megvalósítása mindezek ellenére gyerekcipőben jár még, a szakértők viszont mind egyetértenek, hogy a VR, a kibővített valóság (AR) és a kevert valóság technológiák összeintegrálódásával, az ormótlan sisakok, nem felhasználóbarát interfészek eltűnésével, hatalmas üzleti potenciál rejlik bennük: bevásárlásra, közösségi eseményekre, fitnesz-gyakorlatokra, találkozókra, oktatásra és kereskedelmi tevékenységekre alkalmas terek.

„Képzeljük el, hogy az irodában vagyunk, és nem kell utaznunk hozzá” – magyarázza Zuckerberg.

Egyelőre azonban inkább csak szórványos VR-eseményekről (kiállítások, Gucci-bemutatók, Snoop Dogg és más zenészek koncertjei) hallunk, de maga a virtuális metropolisz, a metaverzum, mint város koncepcióhoz ezeknek semmi közük. A szimultán többmillió személy által benépesített, személyre szabott környezetekhez a szükséges számítási kapacitás sincs még meg.

Pedig a közvélemény-kutatásokban megkérdezettek zöme szimpatizál a metaverzummal. A McKinsey szerint a közeg értéke 2030-ra elérheti az öttrillió dollárt, a meginterjúvolt üzletemberek 95 százaléka szerint a metaverzum releváns és pozitív, 25 százalékuk már a közeljövő bevételt generáló platformját látja benne.

Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a SimCity és más videójátékok mögötti elvek, például a szocializáció és a digitális közösségek építése modellként szolgálhat a jövő metaverzum-szerű tereihez.