Az OpenAI az eddigi legátfogóbb felmérést tette közzé a ChatGPT használatáról. Kiderül belőle, hogy túl a korai felhasználói csoportokon, széles körben elfogadott, világszerte 700 millióan, a földkerekség lakosságának valamivel kevesebb, mint tíz százaléka használja hetente. 

A legtöbb beszélgetés mindennapi feladatokra, például információkeresésre és gyakorlati útmutatásokra összpontosít. A személyes és a szakmai használat folyamatos fejlődésével gazdasági értéket teremt. A széleskörű elfogadás teljesen egyértelművé teszi, hogy az MI-hez való hozzáférést alapjogként kellene kezelni – hangsúlyozza az OpenAI. 

2025 közepére eltűnt a kezdeti, nemek közötti szakadék: 2024. januárban a keresztnevek alapján a felhasználóknak csak a harminchét százaléka, másfél év múlva viszont már a világ lakosságának nembeli elosztását hitelesebben kifejező ötvenkét százalék volt nő.

Az egész világon kommunikálnak vele, különösen a közepes és alacsony bevételű országokban használják. A legszegényebbekben négyszer akkora a növekedés, mint a leggazdagabbakban.

Általában mindennapi feladatok megvalósítása a cél vele. A beszélgetések háromnegyede gyakorlati iránymutatásra, információkeresésre és írásra összpontosít. Az írás a legelterjedtebb feladat, míg a kódolás és az önkifejezés niche tevékenység.

A „kérés, cselekvés, kifejezés” hármas felől megközelítve: az üzenetek közel felében, negyvenkilenc százalékában a ChatGPT-t tanácsadóként értékelik, negyven százalékában feladatorientált interakciókat (szövegvázlat, tervezés, programozás) folytatnak vele. Ezekben az esetekben outputokat is generál, vagy konkrét munkát fejez be. A felhasználók tizenegy százaléka nem kérdezi, nem dolgozik vele, a kommunikáció motorja inkább a személyes reflexió, a felfedezés és a játék.

Gazdasági hatása a munkára és személyes életünkre is kiterjed. A kereskedelmi használat kb. hetven százaléka nem kapcsolódik a munkához, harminc százaléka igen. Olyan hatékonyságnövelő eszköz, amely a mindennapokban is értéket teremt. Ezek az értékek hagyományos mértékekkel, mint a GDP sok esetben nem mérhetők.

Döntéstámogatásra különösen a tudásintenzív munkákban veszik figyelembe, és ahogy rájövünk ezekre az előnyeire, a használat mélyül, a javuló modellekkel tömegek növelik aktivitásukat, új felhasználási esetek teremtődnek.