A mesterséges intelligenciával dolgozó, világhírű török kortárs adatművész, Refik Anadol Rúmi álmodik installációja szeptember 29-ig megtekinthető a debreceni Modern Kortárs és Művészeti Központban (MODEM).

A 2022-es Rumi Dreams (Rumi álmodik) különleges helyet foglal el a 2010-es évek eleje óta Los Angelesben élő digitális/újmédia-művész munkásságában. Majdnem lehetetlen feladatra vállalkozott vele: a 21. századi transzhumán, tudományos-technológia alapú kultúra infokommunikációs arzenálját és a 13. századi spiritualizmust, az iszlám ezoterikus ága, a szúfizmus elméletét, gyakorlatát és rituáléját kombinálta össze, hozta közös nevezőre benne.

Hőse Dzsalál ad-Dín Rúmi (1207-1273) misztikus író-költő, filozófus-teológus, az ezoterikus iszlám, a szúfizmus szellemi atyja.

„Először a fény jelent meg, majd a színek. Valahányszor követ látsz, világíts rá fénnyel, és tedd ékszerré” – vallotta Rúmi, tudva, hogy a világ számos jelenségét, a valóság mélyrétegeit, a láthatatlant lehetetlen szavakba önteni.

Ezt a láthatatlant, Rúmi fényét teszi láthatóvá, a megjelenítéshez kapcsol egybe Anadol és az MI irdatlan mennyiségű, szerteágazó adatot: Rúmi tizenkilenc nyelvre lefordított szövegeit, könyveket, szúfi-zenéket, vizuális információkat; gépi memóriában teremtve meg az emberi történelem egyik legfontosabb archívumát.

Mivel Rúmi a fényt tartotta az univerzum legfőbb rendezőprincípiumának, a 21. századi alkotónak azt kellett megjelenítenie, és úgy, hogy az installáció közönsége valóban el tudjon merülni a 13. századi szúfimester munkásságában, hogy át- és megéljék Rúmi fényét. 

Anadol bejáratott technológiai arzenáljával, például DALL-E 2-vel lehelt életet a régmúltba. Szimulálta az anyagok MI által kategorizált és feltárt láthatatlan információhálózatait. Emlékeket és álmokat töltött fel a mesterséges memóriába, hogy az audiovizuális installáció nézője közelebb kerüljön a láthatatlan rétegekhez, lássa azokat. 

 Több érzékszervre ható, dinamikus alkotás lett a végeredmény. Anadol konceptuális és többrétegű munkáiban átlényegülnek az adatok, többek, mint az információ lineáris vagy formális kifejezései, a nézőt az immerzív környezetbe, alternatív valóságba varázsoló, már-már saját identitással, személyiséggel rendelkező eszközök.

Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette: öt kvantumtechnológiai csomópontot (hub) támogat anyagilag, hogy összehozza az érintett kutatókat és vállalatokat. A következő városokról van szó: Birmingham, Edinburgh, Glasgow, Oxford és London. A hubok kvantumérzékelésre, -hálózatépítésre és -pozícionálásra fognak összpontosítani.

Az öt csomópont: UK Kvantum Biomedikális Érzékelés Hub, Kvantumtechnológiai Érzékelés Hub, Integrált Kvantumhálózatok Kvantumtechnológiai Hub, Integrált és Összekapcsolt Implementációval Megvalósított Kvantumszámítás Hub, UK Kvantum által Biztosított Pozicionálás, Navigálás és Időzítés Hub.

Az első a University College London és a Cambridge Egyetem közös csomópontja, ultraérzékeny betegség diagnózisokhoz kísérleteznek ki kvantumérzékelőket. A szenzorokat gyors vértesztekhez is használják, biomedikális szkennerekkel segítik súlyos betegségek, mint például a rák és az Alzheimer-kór korai diagnózisát.

A Birmingham Egyetemen demencia-vizsgáló agyszkennerhez, rákdiagnózishoz, fejlett biztonsági és infrastruktúra monitoring-tevékenységhez dolgoznak ki technológiákat. 

Az edinburghi Integrált Kvantumhálózatok Kvantumtechnológiai Hub (Heriot-Watt Egyetem) rendeltetése a jövőben az Egyesült Királyság egész területén működő kvantuminternet technológiáinak megalapozása.

Az Oxford Egyetemen kvantumszámítógépek építéséhez dolgoznak ki technológiákat, hardvereket, szoftvereket.

A Glasgow Egyetemen a kritikus infrastruktúrához, önvezető járművekhez, belső és külső navigációhoz fejlesztenek kvantumalapú pozicionáló és tájékozódó-rendszereket.

A kormány bizakodik, hogy a csomópontokkal hidat építenek az ötletek és a gyakorlati megoldások közé. Olyan szektorok átalakulását várják tőlük, mint az egészségügy és a biztonság. A brit gazdaság erejét növelő, felgyorsított innováció kultúrájához akarnak hozzájárulni. 

2024 a választások és a megtévesztés technológia adta lehetőségeit minden eddiginél jobban kiaknázó médiakampányok éve. A tavaly év végi argentin után, idén több országban és nemzetközi közösségben, például Tajvanon, Indiában, az EU-ban is urnák elé járultak a szavazók – és a technológiai befolyásolást mindenhol csúcsra pörgették. 

A november eleji amerikai megmérettetés tartogat még bőven izgalmat ezen a téren, a szavazók soha nem látott mértékű manipulációjára számíthatunk. Július huszonhatodikán a legmindenhatóbb techmogul meg is adta az alaphangot. 

Elon Musk, az X, a hajdani Twitter tulajdonosa újratweetelt egy Kamala Harris kampányparódiát. Szépséghiba, hogy nem jelezte: félrevezető, kamuanyagról van szó. Saját platformja szabályait is megsértette.

A nemrégi YouTube-videót felhasználó, trükközött tartalmú mozgóképanyagon Harris eleve demokrata elnökjelöltként szerepel. A hangalámondás alapján el is hinnénk, hogy a jelenlegi alelnököt halljuk, csakhogy furamód Joe Bident szenilisnek, saját magát inkompetensnek és a „mélyállam” embereként írja le.

Az eredetin Beyoncé Freedom dala is felcsendül, a hamisítványon nem, helyette Harris elmondja: azért lett elnökjelölt, mert a Donald Trumppal folytatott júniusi CNN-es vitán bebizonyosodott, hogy Biden szenilis. Aztán hozzáteszi: a sokszínűség miatt is esett rá a választás, mert nő és színesbőrű. Tehát, „ha bármit is kritizáltok, amit mondok, szexisták és rasszisták is vagytok.”

Harris még Barack Obama stílusában is beszél a videón. Kampányának egyik szóvivője élesen bírálta Muskot és Trumpot: „Harris alelnök nem hamisítványt, manipulált hazugságokat kínál, mint Elon Musk és Donald Trump.”   

Először nem volt egyértelmű, hogy a videó mesterséges intelligencia terméke. A YouTube-ra egy „Mr. Reagan” nevű fiók posztolta, paródiaként. Szakértők szerint mélyhamisítványként (deepfake) kezelhető. Musk mindenesetre nem tüntette fel, hogy a videó paródia, manipulált anyag.

„Nem tehetünk közzé szintetikus, manipulált vagy a kontextusból kiragadott, embereket átverő vagy megzavaró, kárt okozó médiatartalmat. Túl ezen, a félrevezető médiumot tartalmazó bejegyzéseket felcímkézhetjük, hogy így segítsük megértetni a felhasználóval, mennyire autentikusak ezek, hogy kiegészítő kontextust szolgáltassunk nekik” – áll az X szabályzatában.

Az AEON japán szupermarket-lánc mesterségesintelligencia-rendszerrel értékeli ki és „egységesíti” alkalmazottai mosolyát. A július elsejei bejelentés értelmében a világpremierre kerül sor: a szigetországban 240 áruházzal rendelkező AEON alkalmaz először „mosolyjavító” MI-t.

A Mr. Mosoly nevű rendszert japán cég, az InstaVR fejlesztette, és beszámolók alapján valóban képes pontozni az alkalmazottak kiszolgálói attitűdjét. 450-nél több elemre támaszkodik hozzá: arckifejezések, hangerő, üdvözlés tónusa stb. A fejlesztők a személyzet hozzáállását a pontszámok megkérdőjelezésével javító játékelemeket is az MI-be integráltak.

Az AEON elmondta, hogy nyolc áruházban, 3400 alkalmazottal tesztelték a rendszert, és a három hónap alatt 1,6 százalékkal javult a dolgozók hozzáállása. Az ügyfelek maximális kiszolgálása a cél.

Az MI bevezetése többekből váltott ki aggodalmat, mert különösen a vásárlók részéről növeli a Japánban komoly problémának számító munkahelyi zaklatást. A kasu-hara néven ismert jelenség arra vonatkozik, hogy a vásárló durva nyelvezetet használ, ismétlődően panaszkodik. 

2024-ben a főként a szolgáltatóiparban megfigyelt több mint harmincezer személy fele számolt be a legnagyobb japán szakszervezetnek arról, hogy az ügyfelek zaklatták.

Ha a szolgáltatóiparban valakinek „szabvány” szerint kell mosolyognia, az is a zaklatás egyik formája – nyilatkozta több alkalmazott, majd hozzátették: a mosolynak gyönyörűnek kell lennie, a szívből kell jönnie, és ne kezeljék termékként. 

Az emberek különbözőek, érzéseiket is másként fejezik ki. Géppel szabványosítani ezeket, hidegnek és bolondnak tűnik – fűzték hozzá más alkalmazottak.

Több hónap találgatás és egy héttel a Gemini Generatív Keresés eredményeinek a Google találataiba integrálása után az OpenAI bejelentette SearchGPT nevű keresőmotorját. Egyelőre átmeneti prototípus, és csak kiválasztottak tesztelhetik, mindenesetre már a szélesebb körű használat előtt fontos lépés a mesterséges intelligencia történetében.

A képernyőn szövegdobozt látunk promptoknak. Megjelenik a „mit keresel?” kérdés. Természetes nyelven írt szövegekre ad választ, például „Minnesota legjobb paradicsomai, melyiket tudom termeszteni?” A kontextus további kiegészítő lekérdezésekig megmarad, amire se a Google, se a Bing nem képes még. 

A keresőmotor fejlesztése azért is jelentős, mert a ChatGPT első változatának gyakorlóadatai maximum 2021-esek voltak, így nem fért hozzá valósidejű infóhoz. A SearchGPT viszont a cég masszív MI-modelljeit webes információkkal kombinálja össze, egyértelmű és releváns források alapján ad gyors és aktuális válaszokat.

A SearchGPT hivatkozik a forrásokra, közvetlen linket ad hozzájuk. Igyekszik eljátszani a „jó keresőmotor” szerepét, segíti a felhasználókat a kiadók és élményeik megismerésében. Eközben több kiadó pont jogvédett anyagai illegális használata miatt pereskedik az OpenAI-val (egyes kiadókkal viszont partnerségre lépett)…

Az MI-alapú keresés az internetes navigáció kulcselemévé válik, és már az elején kitüntetett jelentőségű, hogy a technológiát az újságírás és a kiadók tiszteletben tartásával fejlesszék – hangsúlyozza Nicholas Thompson, az Atlantic vezérigazgatója (a médiaorgánum az OpenAI partnere).

Az OpenAI hangsúlyozza, hogy a SearchGPT a keresésről szól, elkülönítették a cég generatív MI-alapmodelljeitől, és a kiadókra vonatkozó találatok akkor is fel lesznek tüntetve, ha a gyakorlóadatok miatt nem értenek egyet a nagyvállalat gépitanítás-módszereivel.

A Google-val ás a Binggel összehasonlítva, a SearchGPT-től több vizuális találati eredmény várható. A tervek szerint, a jelenleginél masszívabbá és eredményesebbé téve a platformot, a ChatGPT-be integrálhatják,

Veszélyeztetheti-e a SearchGPT a Google egyeduralmát? Egyelőre nem, viszont az OpenAI és az Apple együttműködése – amelynek keretében a ChatGPT-4o-t az iOS 18 oprendszerbe, az iPad OS 18-ba és a macOS Sequoia-ba integrálják – idővel keresési partnerséghez is vezethet, ami viszont már komoly kockázat lehet a Google számára.

A Google DeepMind két új mesterségesintelligencia-rendszert mutatott be: az AlphaProof és az AlphaGeometry 2 közösen oldotta meg az idei Nemzetközi Matematikai Olimpia hatból négy feladatát. Az olimpia érettségiző diákoknak kiírt rangos verseny. A két rendszer teljesítménye annyit ért, mintha ezüstérmet nyertek volna.

Eredményük azonban túlmutat a matematikán, mert a rendszerek az MI-fejlesztés új irányát is jelenthetik. A chatelésre alkalmas MI-keresők az intelligencia érzetét kelthetik, a Google DeepMind jelen technológiái viszont növelik az MI tényleges intelligenciáját.

Matematikában jól teljesítő rendszerek fejlesztése sok MI-labor, például az OpenAI célja is lehet. Egyértelmű oknál fogva: a matematika a következtetés, a logika mércéje. A feladatok megoldásával a rendszereknek nagyon összetett tevékenységeket kellett végezniük: tervezést, absztrakt problémák megértését és megoldását.

Képesek voltak általánosítani, ennélfogva megoldani a matematika több területének különböző problémáit. A már a góban remeklő AlphaGo esetében, 2016-ban kiválóan működött megerősítéses tanulás most, nagy nyelvmodellekkel (LLM) kombinálva, meglepő dolgokat tud.

Ezt a képességet Lean számítógépes nyelvű, matematikai bizonyítást jelentő programok írására használták fel. A módszer bármilyen helyzetre alkalmazható, ahol egyértelmű a jutalom, ellenőrizhetők a jutalom-jelzések, a válaszok helyessége pedig megkérdőjelezhetetlen módon értékelhető. Például a kódolás is ilyen terület.

Az AlphaProof és az AlphaGeometry 2 egyelőre csak érettségi szintű feladatokat old meg, és távol van még az ember által abszolvált extrém nehéz algebrai vagy geometriai problémáktól – hangsúlyozza a Google DeepMind. De nem is ez volt a jelenlegi cél.

Ezek és a hasonló rendszerek ugyanis új problémákat dolgoznak ki és oldanak meg, miközben sokakat inspirálnak arra, hogy az MI-vel foglalkozzanak.

Sci-fi szerzők és robotikusok évek óta várják, hogy tucatnyi, sőt többszáz kicsi, bogárméretű drón autonóm módon, tandemben figyeljen nagy területeket. A pehelykönnyű gépekben azonban nincs elég számítási és szállítási kapacitás, mint például az önállóan navigáló önvezető járművekben vagy nagyobb robotokban.

Úgy tűnik, a holland Delfti Műszaki Egyetem (TU Delft) kutatói megoldást találtak a problémára. Az otthonukba, bolyba és más helyekre sikeresen visszatérő hangyákból és általában a rovarokból indultak ki. Elméletileg a hangyák lépéseik számlálásával és „pillanatkép modellel” boldogulnak: mentális „fotókat” készítenek a környezetről. Útközben a vizuális elemeket mindaddig igyekszenek a tárolt pillanatfelvételekhez társítani, amíg nem találnak azonosat. Összességében minimális memóriával és agykapacitással érnek el remek eredményt.

A holland kutatók pici kamerával és olcsó processzorral felszerelt, ötvenhat grammos drónra alkalmazták a rovarok példáját. Belső akadálypályát dolgoztak ki a gépnek, referenciaként pillanatfelvételeket készítettek a pályáról. Igyekeztek egymástól minél távolabbi pontokról minél kevesebb képet készíteni, hogy a drónnak kevesebb memóriakapacitásra legyen szüksége.

Sikeresen végezték el a feladatot, 0,65 kilobájt memóriával száz méteren navigáltak. Minimális vizuális számítás kellett hozzá, amelyre olcsó elektronika is elegendő. Tehát még a legkisebb robotok is képesek önállóan tájékozódni. 

A pillanatfelvétel-kísérlet alapján idővel apró drónokból álló rajok nehéz és komplex szenzorok vagy külső infrastruktúra, például GPS nélkül autonóm navigálhatnak. Az egyszerűség sűrűn lakott városi területeken, távoli barlangokban, és olyan helyeken jöhet jól, ahol a GPS nem opció.

A rajok mezőgazdasági területeken monitorozhatják a terményt, fertőzések korai jeleit, raktárakban kontrollálhatnak készleteket, és akár kutatási-mentési műveletekben is segédkezhetnek.

Az amerikai hadsereg kísérletezik változatos méretű drónrajok harctéri alkalmazásával. A TU Delft kutatói figyelmeztetnek: ha nagyon telepakolják a gépeket, sok alkalmazásnál eleve reménytelen a használatuk. 

Munkájuk fontos lépés a pici drónok, drónrajok fizikai közegben történő használata felé.

Az Egyesült Államokkal ellentétben, több európai ország kormányzati informatikája használ nyílt forrású szoftvereket (OSS). Legutóbb Svájc tett öles lépteket ebben az irányban: szövetségi törvény mondja ki, hogy a közszférában nyílt forrású szoftverekkel kell dolgozni.

Az új törvény előírja: minden állami szervnek nyilvánosságra kell hoznia az általuk vagy számukra fejlesztett szoftverek forráskódját. Kivétel, ha harmadik felek jogai sérülnek, vagy biztonsági megfontolások megakadályozzák. A „közpénz, közkód” megközelítéssel a kormányzati tevékenység átláthatóságát, biztonságát és hatékonyságát kívánják növelni.

Hosszú út vezetett eddig.

A Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2011-ben közzétette OSS-licenc alatti Open Justicia bírósági alkalmazását. A szabadalmaztatott jogi szoftvereket fejlesztő Weblaw nagyon ellenezte a döntést, máig tartó jogi és politikai csatározás vette kezdetét, mígnem 2023-ban elfogadták a most életbe lépett törvényt.

A nyílt forrásért folytatott küzdelmet vezető Matthias Stürmer professzor (Berni Alkalmazott Tudományok Egyetem) szerint a törvény óriási lehetőség a kormány, az IT-ipar és a társadalom számára. Mindenki jól jár vele: csökkenti a közszféra beszállítási korlátait, lehetővé teszi vállalatoknak digitális üzleti szolgáltatások kiterjesztését, idővel esnek az IT-költségek, javulnak a szolgáltatások.

Az OSS kötelezővé tétele mellett a nem személyes és biztonsági szempontból nem érzékeny kormányzati adatokat szintén nyilvánossá kell tenni (Open Government Data, OGD). A két „nyíltság” szignifikáns paradigmaváltás.

A törvény alkalmazása például szolgálhat hasonló lépést fontolgató más országoknak. A közszférában promótálja a digitális szuverenitást, bátorítja az innovációt és az együttműködést. Az „implementációt” a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal vezeti, szervezeti és anyagi aspektusait alaposan ki kell még dolgozniuk.

A nyílt forrás más európai országokat is régóta vonz, például Macron elnök rajong érte, a Francia Nemzeti Csendőrség Linuxot használ, az EU pedig hosszú ideig dolgozott az OSS biztonságossá tételén. Az Európai Bizottság viszont csökkenti az OSS projektek egyik főszponzora, az NGI Zero Commons Fund anyagi támogatását.

Az USA-ban jóval kevesebben támogatják a nyílt forrású kormányzati informatikát.

A mesterségesintelligencia-modelleket tesztelő Artificial Analysis szolgáltatás, az LMSys nagy nyelvmodelleket versenyeztető Chatbot Arénájához hasonlóan, „szövegből kép” ranglistát vezetett be. Az imgsys és a Gen-AI Arena szintén képgenerálással foglalkozik, de ott csak nyílt forrású modellek mérettetnek meg, így a népszerű Midjourney és a DALL-E kimaradt.

A kiértékelés alapja az egymás elleni, szemtől szemben elért eredmények. A széleskörű nyilvánosság a zsűri.

A Midjourney v6 eddig több mint egy tucat másik modell felett diadalmaskodott: outputjai jobban visszaadják a bemenő promptokat, sebességben viszont elmarad a versenytársak mögött. 

Az Artificial Analysis random kiválaszt két modellt, és egyedi promptot ad meg nekik, utána bemutatja a promptot és a képeket. A felhasználók választhatnak. A rangsorolás egymáshoz viszonyítva pontozza a versenyzőket.

A modelleket ipari jelentőség és nem specifikált teljesítménytesztek alapján válogatja ki. A legnépszerűbbek, legjobban teljesítők – különösen az alkalmazásprogramozói felületen (API) keresztül elérhetők – azonosítása és összehasonlítása a cél. A Midjourney kivétel, nincs API-ja.

Eddig csak tizennégy modell felelt meg a küszöbértékeknek, de az Artificial Analysis módosít a kritériumokon, mert a jövőben többet szeretne.

A harmincnál többször szavazók saját szavazataikon alapuló személyes ranglistát is láthatnak.

A Szövegből Kép Arénától elválasztva, az Artificial Analysis a modellek képgenerálási és feltöltési idejét szintén összehasonlítja. Mindegyiket napi négyszer promptolják, és tizennégy napon keresztül átlagolják az outputok elkészülési idejét. Ezer kép generálásának az árát is követi.

A Midjourney v6 vezet, a Stable Diffusion 3 a második, a DALL-E 3 HD a harmadik, a nyílt forrású Playground v2.5 a negyedik. A Midjourney v6 ezer képes költsége 66, a Stable Diffusion 3-é 65, a DALL-E 3 HD-é 80, a Playground v2.5-é 5,13 dollár.

Egy amerikai szövetségi bíróság elutasította a szellemi tulajdonjog megsértése és az abból származó tisztességtelen bevétel miatt a GitHub Copilot és az OpenAI Codex nyelvről kódra fordító modelljei ellen programozók által 2022 novemberében beadott keresetet.

A programozók állítása alapján a GitHub Copilot a GitHubon hosztolt nyíltforrású kódból engedély nélkül generált másolatokat, az OpenAI pedig a Codex gyakoroltatásához használta azokat.

Az alperesek többször el akarták érni a vádpontok ejtését. 2023 májusában a bíró elutasított néhány követelést, köztük azt a kulcsfontosságú érvet, amely szerint a GitHub Copilot megfelelő forrásmegjelölés nélkül is képes nyilvánoskód-másolatokat generálni. A bíróság a felpereseknek lehetővé tette érveik felülvizsgálatát.

Az új érvelés a GitHub Copilot másolásészlelő szűrőjére összpontosított. Ha engedélyezve van, a szűrő észleli a GitHubon található nyilvános kódnak megfelelő kimenetet, és felülvizsgálja azt. A felperesek azt magyarázták, hogy a funkció puszta léte bizonyíték: a Copilot képes kódot másolni a Codex gyakorló adatkészletében. Nem sikerült meggyőzniük a bírót.

A bíró szerint nem mutattak be konkrét bizonyítékot arról, hogy a Copilot nagymennyiségű kódmásolatot képes generálni. A felperes így újrafogalmazva sem nyújthatja be ezt a vádpontot.

A bíró azt az állítást is elutasította, amely szerint a GitHub a Copilothoz való hozzáférésért pénzt kérve, illegálisan profitált a kódolók munkájából. A kaliforniai törvények szerint a jogalap nélküli gazdagodáshoz a felperesnek be kell mutatnia, hogy az alperes „tévedés, csalás, kényszerítés vagy kérés” révén gazdagodott. A bíró szerint a felperesek ezt nem bizonyították.

A bírósági eljárás azonban nem zárult le teljesen, mert a szerződésszegés vádja továbbra is fennáll. A felpereseknek részletesen be kell mutatniuk, hogy a GitHub és az OpenAI megfelelő forrásmegjelölés nélkül használt nyílt forráskódot, megsértve a nyílt forrású licenceket. 

Emellett a felperesek ismét benyújtják a jogalap nélküli gazdagodással kapcsolatos keresetüket.

A per specifikuma, hogy nyílt forrásban gondolkodó fejlesztőkre vonatkozik. A végleges döntés meghatározhatja a kódhasználatot és a fejlesztők munka közbeni generatív MI-használatát. A mostani elutasító döntés azt vetíti előre, hogy MI-fejlesztők szabadabban használhatnak adatokat modellek gyakoroltatásához. Még akkor is, ha az adatok szerzői jogvédelem alá esnek.