Az NJSZT blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Az ember eleve vereségre ítéltetett a mesterséges intelligenciával szemben?

2021. május 27. - ferenck

Évtizedek óta riogatnak az ember felett diadalmaskodó MI-vel. Hol hollywoodi filmek, hol szakterületükön ugyan világelső, a mesterségesintelligencia-fejlesztéseket viszont inkább csak értő, de nem aktívan alakító laikus tudósok (Stephen Hawking stb.) vázolják fel a gépi apokalipszist. Szerintük nem a végkimenetel, hanem inkább csak az a kérdés, hogy mennyire nőnek fölénk, milyen léptékben nőnek túl rajtunk az MI-k.

Legutóbb a 2002-es közgazdasági Nobel-díjas izraeli-amerikai pszichológus, Daniel Kahneman fejtette ki a témában pesszimista véleményét. Eleve reménytelen helyzetben vagyunk, teljes kiütés lesz a vége – állítja.

gyozedelmes_mi.jpg

Kahneman megközelítése mégis érdekes, mert túlmutat a mára már klasszikusnak számító riogatáson. 2011-es „Gondolkodás, gyorsan és lassan” kötetében, a viselkedésalapú gazdaságtan egyik alapművében fejtette ki, hogy miért és hogyan hiszünk gyors gondolkodásunkban, amely inkább intuitív, míg a lassú a racionális. Mindezek tükrében mennyire készültünk fel a jövőnkkel kapcsolatos döntéshozásra?

2002-es Nobel-díját az úgynevezett „kilátáselméletért” (prospect theory) kapta. A következő kérdésekre próbált magyarázatot adni: hogyan racionalizáljuk a nyereségek és veszteségek közti különbséget, hogyan működnek a kockázatelkerülési és a kockázatvállalási küszöbértékek?

Most a kockázatelméletből és az egyszerre gyors és lassú emberi gondolkodásból kiindulva tette fel a „miért vagyunk ennyire felkészületlenek a mesterséges intelligencia hatalomátvételére” kérdést. A Covid-19-et, a járványra felkészületlen világba történt berobbanását, a vírus exponenciális növekedését hozta fel párhuzamként.

Az emberi elme lényegében nincs felvértezve egy Covid-19-szerű, fokozatosan ellenőrizhetetlenné váló eseménysorra, nem képes kezelni az azt megalapozó matematikát – állítja Kahneman.

„Szinte semmit nem tudunk kezdeni az exponenciális jelenségekkel. Többé-kevésbé lineáris világhoz szoktunk hozzá, és amikor a dolgok felgyorsulnak, a racionalitás keretein belül gyorsulnak fel. Az exponenciális változás, mint például a vírus elterjedése, viszont teljesen más. Nem vagyunk felkészülve rá, hosszú idő, amíg megtanuljuk kezelni az intuíciót” – magyarázza.

A technológia és a mesterséges intelligencia is olyan, úgy működik, mint a vírus: nagyon gyorsan, exponenciálisan fejlődik, az emberi gondolkodás viszont lineáris, így az általános MI megjelenéséhez sem tudunk majd könnyen alkalmazkodni.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr9116572500
süti beállítások módosítása