Andrew Ng, a világ egyik legismertebb gépitanulás-szakértőjének cége Generatív MI mindenkinek tanfolyamot indít a Coursera oktatástechnológiai oldalon. A kutató elkötelezett a mesterséges intelligencia legújabb vívmányainak közkinccsé, mindenki számára elérhetővé tétele mellett, a tanfolyam ennek a hozzáállásnak a példája.

Nem kell hozzá programozói vagy MI-háttér, remélhetőleg diákoknak, tanároknak, művészeknek, tudósoknak, mérnököknek, üzleti vezetőknek, kormányzati szereplőknek, bárkinek hasznos lesz, aki egyszerűen tudni szeretné, hogyan használja munkájához, magánéletében a generatív MI-t.

Ng szerint ahogy a webes keresés és a szövegfeldolgozás nélkülözhetetlen munkahelyi ismeretté vált, hamarosan az MI alkalmazása is minden munkaadó által elvárt készség lesz. A hozzáférhető, általános rendeltetésű technológia ugyanis számtalan feladatra jó, ráadásul egy csomó felhasználási módot még nem is azonosítottak.

A tanfolyam több területet lefed.

A diákok megismerhetik a generatív MI, különösen a nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) működését, hogy mi tehető, mi nem tehető velük. A fejlett technikákról, például az LLM-nek járulékos, személyes információkhoz való hozzáférést engedő eljárásról és a finomhangolásról nem technikai jellegű leírást kapnak, és azt is megtudják, hogy mikor használják ezeket, és mikor nem.

Az LLM-használat bevált gyakorlatait szintén megismerhetik – vagy webes interfészen (például a ChatGPT-n vagy a Bardon) keresztül, vagy nagyobb alkalmazásba (LLM API-kba, alkalmazásprogramozói felületekbe) integrálva azokat.

Hogyan azonosíthatók az MI bővítésének, automatizálásának lehetőségei feladatok alfeladatokra bontásával, automatizálási potenciáljuk kiértékelésével? A hallgatók erre a fontos kérdésre is részletes választ kapnak. Megtudják, hogyan csökkenthetők közben a költségek, növelhetők a bevételek.

Végül a felelősségteljes és a generatív MI munkára, társadalomra gyakorolt hatásáról is lesznek órák.

A tanfolyamból infokommunikációs szakemberek is sokat profitálhatnak, mert könnyebben dolgozhatnak majd együtt nem technológusokkal, nő az együttműködési hajlam, gyümölcsözőbbek lesznek a közös munkák.

Kalifornia szövetségi állam illetékes hatósága, a DMV (Department of Motor Vehicle) felfüggesztette a General Motors (GM) leányvállalat Cruise járműveinek biztonsági vezető nélküli üzemeltetését. A cég erre az egész országban leállította robottaxijait.

A rendelkezésnek megvoltak az előzményei, a járművel több probléma adódott San Franciscoban.

2022 decemberében a Nemzeti Autópálya-Forgalmi Biztonsági Hivatal még mindig tartó vizsgálatot indított a Cruise járműveinek hirtelen fékezése okozta problémák miatt. Múlt hónapban a gyalogosok veszélyeztetése kapcsán másik vizsgálat is indult. Az előzmény mindkét esetben több bejelentés volt. San Franciscoi lakosok azóta többször panaszkodtak, hogy a robottaxik miatt leállt a forgalom.

Áprilisban egy Cruise-jármű hátulról belement egy városi buszba. Augusztusban egy másik kaliforniai szövetségi hatóság engedélyezte, hogy a Cruise és a Google-leányvállalat Waymo vezető nélküli járművei juttatást kérjenek a fuvarokért. Pár nappal később egy Cruise-taxi nekiment egy mentőautónak, amire a DMV flottája megfelezésére utasította a vállalatot. Októberben gyalogost ütött el egy robottaxijuk, a DMV arra reagált a felfüggesztéssel.

A legutolsó eset nemcsak a GM-nek, hanem a túlzott ígéretek és a kevés teljesítés miatt egyébként is sokat kritizált teljes önvezetőautó-szektornak szintén komoly visszalépés. A mostani felfüggesztés másrészt kifejezetten kapóra jött a vezető nélküli taxizást ellenző politikusoknak, aktivistáknak és más közszereplőknek.

A DMV szerint a Cruise-járművek nem tudnak biztonságosan, megfontoltan reagálni olyan esetekre, amelyekben gyalogosok érintettek. Eredetileg a cégnek teljes videófelvétele sem volt az októberi esetről, amit a Cruise cáfolt, fellebbezés helyett viszont tevékenységük országos felfüggesztése mellett döntöttek. San Francisco mellett az arizonai Phoenixben és két texasi nagyvárosban, Austinban és Houstonban működtettek robottaxikat. Nem sokkal később bejelentették, hogy a kocsiban tartózkodó biztonsági vezetőkkel folytatják önvezető járműveik tesztelését.

Kérdés, mikorra tudják helyreállítani a megcsappant bizalmat.

A Google-hoz tartozó DeepMind társalapítója, Shane Legg több mint egy évtizede (2011-ben, a blogján) prognosztizálta, hogy 2028-ig ötven százalék az esély az emberrel azonos szintű általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) megvalósulására.

Egy nemrég készült interjúban Legg elmondta: véleményét fenntartja, most is ötven százalék a siker esélye. Az előrejelzés azért is érdekes, mert például Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója régóta kardoskodik az AGI mellett, és nyilván ők is megtesznek mindent a sikerért. Viszont, hogy mikorra történik meg, sőt, hogy mi egyáltalán az AGI, vita tárgya.

Legg 2011-ben Ray Kurzweil 2001-es könyve, a The Age of Spiritual Machines két megállapítására hivatkozott: a számítási kapacitás, valamint az adatmennyiség exponenciális növekedésére a következő évtizedekben. 2011-ben még a prognózist tovább erősítő mélytanulás (deep learning) is „berobbant.” Annyit fűzött még hozzá, hogy persze csak akkor lesz AGI 2028-ra, ha semmi őrület, például egy atomháború nem tör ki közben.

Most hozzátette még, hogy vannak kitételei a prognózissal kapcsolatban. Ilyen az AGI az emberi intelligencián alapuló meghatározása, amit nagyon nehéz tesztelni, mert eleve bonyolultan gondolkodunk. Soha nincs komplett készletünk arról, hogy mire vagyunk képesek, mint például az epizodikus memória, vagy teljes múltbeli „epizódokra” való emlékezés, esetleg a videósztrímelés értése stb. De ha mégis összehozunk egy tesztet az emberi intelligenciáról, és ha egy MI-modell elég jól teljesít rajta, máris megvalósult az AGI.

Persze egyetlen teszt biztosan nem elég, mert egy AGI-nek csomó különféle tevékenységet kell hiba nélkül végeznie.

Szintén fontos kitétel, hogy az MI gyakorlómodelleket lehessen méretezni. Azért kulcsjelentőségű, mert a fejlesztőcégek irdatlan energiamennyiségeket használnak rendszereik trenírozásához. Szerencsére vannak figyelemre méltó kísérletek.

Legg szerint a számítási kapacitás már most adott az AGI-hez, és fontos lenne, ha olyan adatokkal kezdenénk el a gyakoroltatásukat, amelyek mennyisége túlmutat az egy emberélet alatt feldolgozható, megélhető adatmennyiségen.

Itt tartunk most – véli a DeepMind egykori társalapítója.

Hiába teszünk meg mindent azért, hogy az ég kémlelése közben földönkívüli életet fedezzünk fel, eddigi próbálkozásainkat nem koronázta siker.

Tudósok több elméletet dolgoztak ki az alienekről, 1950-ben Enrico Fermi híres paradoxonjában fogalmazta meg: ellentmondás van a földönkívüli civilizációk létezésének magasra becsült valószínűsége és a létezésükre utaló bizonyítékok hiánya között.

A paradoxon viszont a feje tetejére állítható: talán rosszul közelítjük meg a kérdést, mert egyes csillagászok szerint az idegenek már észrevettek minket, miközben mi még mindig semmit nem tudunk róluk.

Ha ugyanis létezik intelligens földönkívüli élet, nem okozna neki különösebb nehézséget, hogy észlelje az emberi kultúrát. Több mint egy évszázada nagy mennyiségben küldünk jól észlelhető rádiójeleket az űrbe. Ez (a jól észlelhetőség) különösen 1900 és a második világháború közötti időszakra volt érvényes, amikor a rádióknak a viszonylag primitív készülékek miatt nagyon erős jeleket kellett kibocsátaniuk.

A naprendszerben és azon túl keringő számos űrhajó mindegyike rendelkezik saját jeladóvevő készülékkel. Howard Isaacson, a Berkeley Kaliforniai Egyetem csillagásza kiszámolta, hogy a Voyager szondák útjuk során, 2300-ig több mint ezer csillagot értesítenek a létezésünkről.

A jel mindenképpen mesterségesnek tűnne – hangsúlyozza, és nyolc év alatt a legközelebbi csillagnak bőven lenne ideje üzenetünk fogadására, megválaszolására, de semmi nem történik.

Túl a rádióüzeneteken, az eget hozzánk hasonló technológiákkal fürkésző alien csillagászok is észrevehettek minket. A Föld légkörét is elemezhetik, és láthatják a folyékony óceánokat, ahol adottak az élet feltételei.

Mások szerint a városi fények nátriumkibocsátásából, fejlett civilizációk árulkodó jeléből vagy – a földönkívülieket kutató SETI tudósai vélik így – a légszennyezésből szintén felfigyelhettek ránk.

A sci-fi irodalomban és filmekben mindenesetre régóta szerepelnek földönkívüliek, földi látogatásuk általában katasztrofális következményekkel jár. Több tudós figyelmeztet is: a kockázatok elkerüléséért, aktívan tegyünk valamit azért, hogy ne vegyék észre a civilizációnkat.

De lehet, hogy túl késő van, mert már láttak minket, viszont úgy döntöttek, hogy létezésüket nem teszik nyilvánossá előttünk.

A biológiailag inspirált számítástudomány, főként robotika több évtizedes, egyre markánsabban érvényesülő trend. Egyszerű a magyarázat: az evolúció bámulatos munkát végzett az évmilliárdok alatt, így gépek, rendszerek fejlesztéséhez a természet az egyik abszolút inspirációforrás.

Eközben mind többen végeznek fizikai munkát robotok mellett, és az ember-robot együttműködés komoly biztonsági kérdéseket vet fel, bár a folyamat végeredménye nyilvánvalóan az ipar 4.0 és még inkább az ipar 5.0 teljesen automatizált gyárai lesznek.

Ember és robot persze más közegben is találkozhat. Az idősápolástól kezdve a gasztronómiáig, ma már sok területen veszik számításba ezeket a gépeket.

A svájci EPFL (École Polytechnique Fédérale de Lausanne) kutatói az elefánt ormányának és a polip csápjainak mozgása által ihletett robotot fejlesztettek. A gép biztonságosabbá teheti az ember-robot interakciókat.

A rendezett spirálisként (helicoid) leírt új szerkezet nagyobb kontrollt tesz lehetővé, növeli a rugalmasságot és pontosságot, és többféle, szélesebb körű mozgási opciókat biztosít.

A módosított, rugószerű spirál, azaz a helicoid változatos formákhoz és felületekhez képes alkalmazkodni, és érzékeny (például törékeny) tárgyakat is kézbe tud venni, szó szerint kezelni.

Ez pedig azt jelenti, hogy az ember mellett is veszély nélkül végez tevékenységeket.

Az EPFL kutatói elmondták, hogy a számítógépes modellbe speciális felületet vezettek be, majd rendezték, igazítottak rajta, beállították. Komputeres módszerekkel becsülték fel a maximális munkatérhez és együttműködéshez szükséges optimális szerkezetet.

A modell végül annyira pontos lett, hogy a robotnak csak egy változatát kellett felépíteniük.

Az év vége felé közeledve egyre több előrejelzés jelenik meg 2024-ről, hogy mi várható jövőre az infokommunikációs technológiák világában. Az egyik legismertebb jövőkutató, Bernard Marr folyamatosan publikál anyagokat a holnapról, most a dolgok internetét (IoT) és az intelligens eszközöket (smart devices) vette górcső alá.

2024 végéig több mint 207 milliárd eszköz lesz az IoT által összekapcsolva, a szám folyamatosan emelkedik, különösen, ha hozzáadjuk a számítógépeket, okostelefonokat, ráadásul mesterséges intelligenciával kiegészülve, egyre gyakrabban lesznek képesek autonóm döntéshozásra.

Az üzleti világ elég jól kihasználja az IoT lehetőségeit, és magánemberként is mind inkább hozzászokunk a viselhető (wearable) technológiákhoz. Ez a trend nyilván jövőre sem fog lassulni. De mi más várható még?

Mivel az MI-vel is végrehajtott cybertámadások veszélye nő, az érintett cégek még nagyobb figyelmet szentelnek az IoT biztonságnak és adatvédelemnek.

Állapotfigyelő és más eszközök révén, az IoT jó ideje megjelent az egészségügyben, 2024-ben viszont a generatív MI-vel hatványozottabban összekapcsolják ezeket a technológiákat, így pedig felgyorsul az adatfeldolgozás. A 2023-as 150 milliárd dolláros IoT egészségügyi piac 2028-ra elérheti a 289 milliárd dollárt.

Az IoT-hoz kapcsolódó eszközök intelligensek is lehetnek, de egyelőre az összekapcsoltságon van a hangsúly. Az MI-vel, gépi tanulással felerősített IoT (AIoT) fontos változásokat hoz, mint ahogy a generatív MI viselhető technológiákban, például okosórákban és fitneszkövető kütyükben való megjelenése is.

Az MI a peremszámításokban (edge computing) szintén meghatározó szerephez jut, ráadásul az 5G is egyre inkább jelen lesz, azaz a három technológia közös nevezőre kerül.

Az IoT a kereskedelemben szintén terjed, bár nem minden kezdeményezés sikeres. A fenntarthatóságra való törekvés és a körkörös gazdaság elveinek érvényesülése viszont annál inkább, és ez 2024-ben is így lesz, sőt…

A járművek közötti (Vehicle-to-Vehicle, V2V) kommunikáció, az IoT és a digitális ikrek kapcsolatának erősödésére, az agy-számítógép interfészekben történő megjelenés első jeleire is számíthatunk 2024-ben.

A szenzációhajhász média mellett egyes szakemberek és Elon Musk is jó ideje a mesterséges intelligencia (MI) miatti egzisztenciális veszélyekkel, az emberiség gépek általi kipusztításával riogatnak. Az ilyen jóslások nemcsak alaptalanok, hanem komoly károkat is okozhatnak.

Andrew Ng, világhírű gépitanulás-szakértő régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel is, mert próbálja megérteni, vagy egyszerűen csak vizualizálni, hogy a riogatók pontosan hogyan gondolják a folyamatot. Egyik klasszikus forgatókönyvük, hogy bizonyos politikai csoportok biofegyvereket gyártanak MI-vel, egy másik szerint pedig MI-rendszerek véletlenül pusztítják el az embert, mint ahogy a Homo sapiens is pusztított már ki véletlenül fajokat.

Amikor Ng próbálta kiértékelni az ilyen szcenáriókat és a bennük lévő érveket, frusztrálóan laposnak és nem-specifikusnak találta azokat, lényegében arra csapnak le, hogy „megtörténhet”, mint ahogy bármi előfordulhat. Az ellenkezőjük pedig nyilvánvalóan nem bizonyítható, mint ahogy az sem, hogy például a Földön kibocsátott rádióhullámok hatására földönkívüliek nem indulnak meg bolygónk felé, és nem irtják ki az emberiséget.

Az ennyire túlzó félelmek mindig kárt okoznak. Gimnazisták mondták Ng-nek, hogy azért félnek az MI-től, mert hallották: végromlásunkat okozhatják, és ki akarnak maradni belőle. Azaz, sokakat már a gimnáziumban igyekeznek elriasztani társadalmilag hasznos technológiai pályáktól.

Ng nem kételkedik az MI-szkeptikusok egy részének őszinteségében. Mások viszont anyagilag érintettek az ítéletnap-forgatókönyvek terjesztésében: később anyagi javakkal járó figyelmet akarják magukra felhívni, nonprofit szervezetek pénzt kalapozhatnak össze az általuk kitalált fantom elleni küzdelemre, politikusok jelentősen növelhetik a kampánytámogatást, ha keménykednek a technológiai cégekkel.

Ng meggyőződése, hogy az MI jobbá, teljesebbé teheti, meghosszabbíthatja életünket. Persze ez megakadályozható, mégpedig úgy, ha a szabályozók rossz tanácsokra hallgatva, a technológiai fejlődést hátráltató törvényeket hoznak. A nyílt forrású megoldásokkal való versengést elutasító nagy cégek lobbistái is próbálják meggyőzni a szabályozókat az MI gonosz alaptermészetéről, és még inkább arról, hogy kormányengedélyhez kössék a nagy MI-modelleket. Ha így történne, a nyílt forráskódú kezdeményezések megszűnhetnének, az innováció brutálisan lelassulna.

Ng szerint ezek a valódi félelmek, ezek ellen kell harcolni. Szerencsére a fejlesztői és a tudományos közösség a valóság talaján áll, a nyílt forrású megoldásokat sokan támogatják. Nekik kell a pozitív MI-képet promótálniuk.

Az MI távolról sem tökéletes, és rengeteg a munka, mielőtt biztonságosabb és felelősségteljesebb lesz. De az emberiség már így is sokat köszönhet neki, és a jövőben még többet fogunk profitálni belőle.

„Gondoskodjunk arról, hogy megalapozatlan félelmek ne akadályozzák a fejlődést” – összegez Ng.

Jó hír a divat szerelmeseinek, hogy a Homo sapiens olasz luxusmárka termékében tér vissza a Holdra.

Tavaly nyáron a kereskedelmi űrrepüléssel foglalkozó Axiom Space jövedelmező szerződést kötött a NASA-val. A szerződés értelmében ők tervezik az amerikai űrügynökség 2025-re várható Artemis III űrmissziójához az asztronauták ruháját.

Csakhogy az Axiom nem egymagában tervezi, varrja a ruhákat, hanem az olasz divat egyik legismertebb luxusmárkája, a Prada segít be neki. A texasi startup október elején jelentette be az „úttörő partnerséget.” A milánói divatházzal a ruha anyagán és kialakításán is közösen dolgoznak.

A Prada nyersanyagokkal, gyártási technikákkal, innovatív tervezési koncepciókkal kapcsolatos műszaki szakértelme nemcsak az űrhajósok holdfelszíni kényelmét, hanem a régebbi űrruhákból hiányzó emberi tényezőt is garantálja – véli az Axiom vezetősége. Tehát egészen különleges darabra számíthatunk.

A Pradát is felvillanyozta az együttműködés. Az alapító Mario Prada folyamatos előrelátására, a lehetőségek és a dimenziók bővítési szándékára, világűrre, mint új kalandra való hivatkozására emlékezve, úgy érzik: történelmi küldetés részei.

A divatház nyilván nem mozog otthonosan űrruhák tervezésében, viszont óriási a kihívás: extrém környezetre, az eddigiektől teljesen eltérő céllal kell alkotniuk valamit.

Anyagtudományi ismereteik kiemelkedőek, és azt is nehéz elképzelni, hogy a Prada űrruhája ne lenne majd óriási előrelépés esztétikai és remélhetőleg kényelmi szempontból is a NASA asztronautái által az utóbbi hatvan évben viselt darabos és ma már inkább komikus, idejétmúlt űr-egyenruhákhoz képest.

Hosszabb távon különösen jól járhat a Prada. Ha az űrmisszió és az öltözék sikeres lesz, és ha ez emberiség előbb-utóbb elkezd utazgatni a világűrben, a milánói divatház rendelkezni fog elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy versenyelőnyre szert téve, ő öltöztesse a jövő űrturistáit. A földi mellé interplanetáris divatot is teremtenek.

Az Apple-t talán váratlanul érte, hogy a ChatGPT és a generatív mesterséges intelligencia (MI) meghódította a világot, most mindenesetre, igaz, jól megkésve, tervezi a teljes készülékpalettáját érintő választ. A Mac jövője fókuszpontba került, debütál az olcsóbb Apple Pencil, és a Vision Pro is közelebb került.

A világ leggazdagabb vállalatának azonban a mesterségesintelligencia-hullámra kell elsősorban reagálnia. A partvonalra kerültek, miközben az OpenAI szárnyal, a Google és a legklasszikusabb rivális, a Microsoft is utcahosszal előttük jár MI-fejlesztésekben. Megjelent a keresőik MI-változata, meggyőzően emberi válaszokkal. A Microsoft intelligensebb asszisztensekkel frissítette Windows appjait, és az Amazon is MI-vel újította meg az Alexát.

Mindeközben az Apple egyetlen értelmezhető MI-fejlesztése egy feljavított auto-correct rendszer az iOS 17-en.

Tim Cook ugyan elmondta, hogy évek óta dolgoznak a generatív MI-n, de a vezetőséget tényleg meglepte a hirtelen MI-aranyláz. Egy nagy nyelvmodellen (LLM), az Ajaxon munkálkodnak, létezik belső használatú chatbot is, az Apple GPT. Kérdés persze – és ez a következő, kritikus lépés –, hogy ezek a technológiák mennyire versenyképesek, és mennyire integrálhatók a cég termékeibe.

Az Apple állítólag évi egymilliárd dollárt költ mesterségesintelligencia-fejlesztésekre. Teljesen megváltoztatják a ma már kövületnek számító Sirit, jövőre jön egy sokkal intelligensebb változat, de ez csak egy termék, a teljes váltás hosszabb ideig eltarthat.

A szoftverfejlesztő részleg az iOS következő változatát bővíti MI-funkciókkal. Siri és a Messages app lekérdezésekre ad majd választ, maguktól fejeznek be mondatokat stb. A generatív MI-t fejlesztői eszközökbe, mint az Xcode igyekeznek integrálni, amellyel alkalmazásprogramozók gyorsabban írhatnak új appokat. Egy kicsit talán úgy, mint a Microsoft GitHub Copilotja.

A cél, hogy annyi appot turbózzanak fel MI-vel, ahányat csak lehet. Vizsgálják, mit tehetnek az Apple Music-kal, talán a Spotify mintájára jönnek az öngeneráló lejátszási listák. A Microsoft Word és PowerPoints MI-funkcióihoz hasonlókra szintén számíthatunk. A belső ügyfélszolgálati alkalmazásokban már tesztelik a generatív MI-t, felhasználási módja cégen belüli viták tárgya – csak eszközökön, vagy felhőalapú legyen, vagy valahol a kettő között. Az első gyorsabb, az adatvédelem sem sérül, viszont az LLM-ek felhőn keresztüli működtetése sokkal fejlettebb műveleteket eredményezne.

A „csak az eszközön” stratégia a technológiai frissítéseket és a gyorsan mozgó ipari szektorhoz történő alkalmazkodást is nehezíti. Mindezek fényében kombinált megközelítés tűnik a legvalószínűbbnek.

Ma már az Apple-nél is pontosan tudják, hogy a generatív MI sokkal több szimpla hívószónál: a következő évtizedek számítástudományának egyik kulcseleme. Egy ekkora cég egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy hosszú ideig követőmódból figyelje a történéseket.

Bernard Marr világhírű techjövő-kutató a Forbes hasábjain fejtette ki, mit gondol a felhőszámítások (cloud computing) 2024-es alakulásáról, egy, története során először jövőre egybillió dollárnál nagyobb üzletről. A növekedést főként két tényező okozza: új platformok egyre fontosabb adaptálása, valamint a „mint szolgáltatás” jellegű kínálatok – köztük az MI-szolgáltatásoké is.

E két hajtóerő (miközben a felhő is az újítások és a lehetőségek hajtóereje) egyértelműen jelzi, hogy 2024-re az üzleti vállalkozások túllépnek a felhőre való költözést kizárólag idő- és pénzspóroló lehetőségként felfogó hozzáálláson. Esettanulmányok példázzák, hogy a felhő kulcsszerepet játszik vállalkozások innovatívabbá, agilisabbá és sikeresebbé válásában. Az új modellek, mint a hibridrendszerek további határokat sértenek, és közben természetesen új lehetőségeket kínálnak.

Az első trend az MI, mint szolgáltatás (AI-as-a-Service, AIaaS): a felhőinfrastruktúra meghatározó szerepet játszik a mesterséges intelligencia széles rétegek számára való elérhetőségében. A legtöbb cég nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy óriási adatmennyiségen gyakoroltassa MI-jeit, ezért szolgáltatásként veszi igénybe azt. 2024-ben ez a tendencia szignifikáns mértékben erősödni fog.

A hibrid és multi-felhők a második: több vállalat fog egynél több szolgáltatótól venni szolgáltatást, amellyel nő a rugalmasságuk, csökkennek a kiadásaik, bár az adatkezelés és az örökölt rendszerek integrációja problémákat okozhat. A felhő és a helyszíni infrastruktúra keverése, a hibrid felhő szintén népszerűbb lesz.

Három: a valós idejű adatfeldolgozás, a valósidejű felhőinfrastruktúra tovább erősödik, miközben az egyre több streamelt adattal (Netflix, Spotify, Zoom- és Tennis-beszélgetések, „felhő gaming”) az adattárolásnál még fontosabb szempont lesz az azonnali hozzáférhetőség.

Négy: a felhőszámítások használatával több komoly változást hozó technológia lesz hozzáférhetőbb: MI, IoT, blokklánc, kvantumszámítások stb. Cégeknek nem kell közvetlenül architektúrába és infrastruktúrába fektetniük ezekhez.

A felhőbiztonság és az ellenállóképesség az ötödik: a félelmek és fenyegetések növekedésével a titkosítás, a hitelesítés és a katasztrófa utáni helyreállítás lesznek a legkeresettebb felhőfunkciók. A biztonság szolgáltatónak és felhasználónak egyaránt kiemelt szempont.

Hat: a fenntarthatóság a nagy cégek 2030-ra, 2040-re ígért zéró széndioxid-lábnyom vállalásaival továbbra is markáns trend marad, a zöldebb és a környezetre kevésbé káros megoldások iránti igény állandó növekedésével, a felhőt is értelemszerűen fenntarthatóbbá kell tenni.

Leegyszerűsödnek, technológiailag nem képzett személyek számára is használhatóvá válnak a felhőszámítások – ez lesz 2024 egyik legmarkánsabb (egyben a hetedik) trendje.

Nyolc: a „felhő privacy”, a felhőalapú adatvédelem a vállalkozásokat a felhő kezelésében segítő, adataik védelmét garantáló technológiai, szabályozási és jogi megoldások folyamatos fejlesztése. Ha egy üzlet felhőszolgáltatást használ, adatai külső személyhez, általában a szolgáltatóhoz kerülnek. Védelmük erősítése 2024-ben minden korábbinál fontosabb szempont lesz.

Kilenc: a szervernélküliség felhőszámítási modell, amelyben a vállalatoknak nincs szükségük saját szervereik menedzselésére. Immáron nem fizetnek a szerverekért, hanem csak a közvetlenül használt erőforrásokért. Nő a hatékonyság, alaptevékenységekre fordítható idő szabadul fel. A modell folyamatos terjedése tapasztalható.

Tíz: az információfeldolgozás helyszíne még közelebb kerül a gyűjtés helyszínéhez, azaz fontosabbá válnak a peremszámítások, az edge computing. A kisebb, energiahatékonyabb processzorok, a jobb algoritmusok és fejlettebb hálózatok, mint például az 5G mind hozzájárulnak a peremszámítások egyre több alkalmazásban való használhatóságához.