A Pentagon jövőtechnológiákkal foglalkozó részlege, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (Defense Advanced Research Projects Agency, ismertebb nevén DARPA) felhívást tett közzé, hogy rovaragyak robotvezérlésre történő felhasználásával kapcsolatos javaslatokat várnak.
Az ügynökség osztja több kutató álláspontját: ezekkel az állat-agyakkal valóban új és hatékony mesterségesintelligencia-modellek dolgozhatók ki. Másrészt azért sem árt jobban megismerni őket, mert beható tanulmányozásukkal bővíthető a tudatosság jelentése.
„A természet drasztikus miniatürizációra és hatékony energiafelhasználásra kényszerítette ezeket a pici állatokat. Egyiknek-másiknak csak párszáz kompakt idegsejtje van, de így is megőrzik alapvető funkcióikat. Ráadásul ezek az organizmusok valószínűleg képesek fokozott szubjektív élmények átélésére. Evidens, hogy még a pici rovarok is átélnek a tudatosság felé vezető első lépésekként felfogható szubjektív élményeket” – olvasható a dokumentumban.
Az úttörő projektek anyagi támogatásáról ismert DARPA – pontosabban az elődje – rakta le az internet alapjait. Másrészt, értelemszerűen az amerikai haditechnológiákat támogatva, jövőbemutató katonai kezdeményezéseket is finanszíroz. Az ügynökség például az elvileg akár a katonák agyát is „programozó” agy-számítógép interfészeken is dolgozik.
Az anyagból kiderül, hogy kitüntetett érdeklődést mutat a számítógépek és az emberi, állati agyak közti űrt áthidaló megoldások iránt.
Az elme és a test betegségeinek gyógyításával foglalkozó DARPA-kutatásokat vezető Justin Sanchez szerint egyes adottságok növeléséhez jól működhetnek a pontos neurális kódokat használó gépi memóriák. Egyik projektjükben például patkányagyba ültettek plusz mesterséges memóriákat.
„Ha ismerem egy személy neurális kódjait, átadhatom-e ezeket a kódokat egy másik személynek? Szerintem igen” – elmélkedik Sanchez.
A DARPA 1 millió dollárt ajánlott fel a rovaragyas megoldásra legjobb javaslattal előálló cégnek. Először kivitelezhetőségi tanulmányt kell készíteniük a rovar központi „intelligenciarendszerének” feltérképezéséről, majd ezt bizonyítandó, létre kell hozniuk az állat agyarchitektúrájával hatékonyabb mesterségesintelligencia-hardvert létrehozó platformot.
A merész terv egyrészt jól illeszkedik az infokommunikációs megoldásokat biológiai modellt utánozva megvalósító projektek sorába, másrészt túl is mutat rajtuk, mert utánzás helyett élőlények agyának módosításával kínál új lehetőségeket.
A felhívás újabb jele, hogy a DARPA-t egyre mélyebben érdeklik az érzékelés és a tudatosság titkai.