A méhek az állatvilág legnagyobb építészei, egyes fajaik mérnöki adottságokkal rendelkeznek, fészkeket, sőt, meglepően magas szerkezeteket, az ő szintjükön kvázi-felhőkarcolókat építenek maguknak. Közösségi állatok, mint némely madár, halak, termeszek vagy a hangyák.

Az élővilág e különös teremtményeiről, a nagyon fejlett szociális készségekkel rendelkező rovarokról és másokról mintázzák a számítástudomány multiágens rendszereit, rajintelligenciáit, amelyekben az egyes tagok egyéni képességeit összeadva, a raj mindig többet, magasabb szintű intelligenciát mutat. Az egész több mint a részek összessége, a közösségi készségeik pedig emergens módon fejlődnek ki.

A rajintelligencia évtizedek óta kutatásfejlesztések tárgya.

A Barcelonai Egyetem kutatói kollektív döntéseket fényt egymásra villogtatva hozó pici robotokat, úgynevezett kilobotokat fejlesztettek. Úgy viselkednek, mint a kaptárt vagy darázsfészket építő méhek.

Viselkedésüket, a méhek fészeképítés közbeni megegyezését, az ahhoz vezető folyamatot szimuláló algoritmus irányítja. Mindegyik kilobot köralakú lemez, korong, átmérőjük nagyjából három centiméter, három orsós lábbal rendelkeznek, van infravörös fényt adó és vevő szerkezetük, valamint színes LED-ük.

Minimum tíz, maximum harmincöt kilobottal végzett, hetvennél több teszten, a kutatók a gépecskéket elkerített, köralakú arénába tették, és néhányukat azzal az utasítással bízták meg, hogy bizonyos állapotokat LED-ük vörösre, zöldre vagy kékre kapcsolásával jelezzenek.

A kísérletek során a kilobotok nagyjából harminc másodperc leforgása alatt egyezségre jutottak.

„Meggyőződésünk, hogy a közeljövőben egyszerű robotok általunk nem óhajtott munkákat végeznek el, és nagyon fontos, hogy decentralizált, autonóm módon hozzanak döntéseket” – nyilatkozta a kutatásfejlesztést vezető Carmen Miguel a projektről.