Rovarok és pókok sok robotikust megihlettek már. Az élővilág mintázatai alapján többször változtattak például a gépek mozgásán, mert egyenetlen, nehéz terepen jóval könnyebb lábon, mint keréken járni. A biológiailag inspirált szerkezetek jó ideje nem számítanak újdonságnak, de valamivel mégis majdnem mindig meglepik a világot.
A dél-francia Aix-Marseille Egyetem kutatói által fejlesztett 23 centis HangyaBot (AntBot) két távoli rokon hangyafélét, a Szaharában élő Cataglyphis fortist és a Közép-Ausztrália sivatagos, félsivatagos részein honos Melophorus bagotit tekintették kiindulási pontnak.
A sivatagi hangyák különleges képessége, hogy mivel az elviselhetetlen hőség miatt a molekulák azonnal megsemmisülnek, táplálékszerzéshez és a bolyhoz visszavezető úton nem használnak feromon-nyomvonalakat. Érzékelőik az evolúció során úgy fejlődtek, hogy más módszerekkel találjanak haza, „vakon felismerjék” az utat. Szemük ezért „veszi” a Nap ultraviola sugarait, a fény polarizálódását. A Nap mozgásával változó mintázatot követve tudják, merre kell menniük.
Egyes kutatók szerint a viking tengerészek is így navigáltak ködös napokon.
A hangyák is képesek, hogy érzékeljék, milyen gyorsan „mozog” körülöttük a talaj (egy kicsit úgy, mint ahogy például kerékpározás közben észleljük a változó környezetet). Mindeközben tisztában vannak a megtett lépésekkel is.
A francia kutatók ezeket az adottságokat rakták egybe a Raspberry Pivel működő, teljesen autonóm, nyomtatott robothoz. A gépet változatos közegekben sétáltatták, majd utasították, hogy térjen haza. HangyaBot a három adottságból csak egyet vagy kettőt használt, a leggyorsabb út kiválasztásához azonban ennyi is elég volt. Amikor mindhármat alkalmazta, kvázi hibátlanul teljesített.
A teljesítmény nemcsak azért figyelemreméltó mert nem értjük teljesen a hangyák „gondolkodását”, hanem azért is, mert a gép nagyon olcsó anyagokból készült. Hasonló szerkezetek előállítása kb. 85 ezer dollár, HangyaBoté viszont csak 500-ba került. A jövőben szállító drónokhoz és intelligens autókhoz is használhatják a technológiát.
Optimális esetben a mai robotok különféle módszereket (köztük globális helymeghatározó rendszert, GPS-t is) kombinálnak össze a navigációhoz. HangyaBot viszont a saját „trükkjeivel” is megél, amelyekkel megkerülhetők a GPS és a többi navigációs módszer gyengéi. Ezek az adottságok ködös, esős és havas napokon jöhetnek különösen jól.
Egyelőre csak kis távolságokat tesz meg, áramellátása korlátolt, motorjai hamar túlmelegednek. A kutatók folyamatosan finomítanak rajta, új aktuátorokkal szerelik fel, és a mostani 15 méteres utat 100-ra akarják növelni.