A 21. században a digitális befektetők, a hagyományos üzleti modelleket felforgatva, a bevételszerzés és a fogyasztók kiszolgálásának új módjait keresik. Tevékenységüket a desktop számítógéptől a felhőszámításig, a mesterséges intelligenciáig, az infokom technológiák több diszruptív hulláma tette és teszi sokáig lehetővé. Ezeket az új modelleket gyakran egymással kombinálva is használják.

De melyek a legsikeresebbek?

A Google és a Facebook sikere mögötti, hirdetésekkel támogatott modell az egyik legnépszerűbb. Lényege, hogy termékeket és szolgáltatásokat, MI és elemzőszoftverek közreműködésével, a felhasználókhoz kapcsolnak – nem fizetünk értük, mert mi magunk vagyunk a termék. A big datával elképesztő mennyiségű adat gyűlik össze az online térben jelenlévő személyekről, amelyeket hirdetőknek adnak el, ők pedig pontosan tudják belőlük, mire van szükségünk.

Az e-kereskedelem legegyszerűbb formájában vállalatok, például az Amazon és az Alibaba termékeket és szolgáltatásokat kínálnak online közvetlenül a felhasználóknak. Ezek a platformok piactérként is működhetnek, ahol kisebb cégek ténykednek, de rajtuk kívül is lényegében bárki bárkinek bármit eladhat rajtuk.

A freemium modell alaptermékeit és -szolgáltatásait ingyen használhatjuk, a prémiumhoz való hozzáférésért viszont fizetnünk kell. Ilyen a Spotify, a Dropbox, a LinkedIn és a Zoom. Például a Spotify-on ingyen kizárólag meghatározott módon, reklámokkal hallgathatunk zenét, és csak előfizetve élvezhetjük ki az összes előnyét.

A piactér/platform egyrészt az azzá kinövő Amazont, Alibabát, másrészt specializált online tereket (eBay, Uber, AirB’n’B) fed le. A felhasználó a szolgáltató hírnevéből és pénzügyi helyzetéből profitál, azok pedig üzleti analitika eszközökkel, hirdetéssel generálnak neki forgalmat, míg az eladásokból bizonyos százalék őket illeti.

Az előfizetéses modellben a fogyasztó rendszeresen fizet a szolgáltatónak. A Netflix például on-demand filmeket, a Microsoft és az Adobe „szoftver, mint szolgáltatás” csomagokat kínál. Ma már egyre több kereskedő és gyártó is előfizetéses úton kínál termékeket, például a friss élelmiszer kiszállítását. Az Amazon a teljes spektrumot lefedi, digitális szolgáltatásoktól kezdve termékek házhoz szállításáig, mindennel foglalkozik. A modell rendszeres bevételt, illetve a fogyasztóval való folyamatos kapcsolattartást is biztosítja.

Az aggregátoroldalak lényege, hogy termékeket és szolgáltatásokat kínáló cégeket összeszednek az interneten, majd egyetlen praktikus portálba rendezik őket, ahol a vásárló árakat, funkciókat és előnyöket hasonlíthat össze (PriceRummer, Shopping.com). Más aggregátorok meghatározott piacokra specializálódnak, mint például az Expedia az utazásra. Ezek az oldalak a hirdetésért nem kérnek anyagi ellenszolgáltatást, a vállalkozások akkor fizetnek nekik, ha az ajánlások alapján értékesítettek valamit.

A közösségi fizetés, a crowdfunding legismertebb képviselője a Kickstarter és az Indiegogo. Változatos kezdeményezések mögött álló cégeknek kínálják fel, hogy önkéntes alapú mikroadományokat gyűjtenek az adott projektre, amelyek az így összegereblyézett pénzből fejlesztenek prototípust, terméket, az adományozóknak pedig olcsóbb árat, prémiumszolgáltatásokat stb. kínálnak.