A fosszilis tüzelőanyagok, például a szén óriási károkat okoznak a környezetnek. Megújuló energiaforrásokkal, mint a nap- vagy a szélenergiával egyelőre lehetetlen kielégíteni az infokom szektor mesterségesintelligencia-fejlesztések miatt folyamatosan növekvő áramigényét.

Szakemberek a biztonságot növelő és a környezetszennyezést csökkentő, olcsóbb következőgenerációs lehetőségeket tanulmányoznak. Ebből a meggondolásból kiindulva, az Amazon, a Google és a Microsoft bejelentette, hogy komoly összegeket fektetnek atomenergia-projektekbe. Az Amazon és a Google össze is állt, és kicsi erőműveket építenek, a Microsoft pedig egy régi atomerőművet tervez felújítani.

Az atomenergia az Egyesült Államok áramfogyasztásának tizennyolc százalékát, Franciaországénak és pár más EU-s államénak még nagyobb részét teszi ki. Az erőmű felépítése után a széndioxid-kibocsátás nulla, a megoldás ezért is vonzó az MI-fejlesztő infrastruktúra számára.

Csakhogy van egy nagyon komoly akadály: az ismert katasztrófák (Three Mile Island, USA, 1979; Csernobil, 1986; Fukusima, 2011) után az USA-ban problémás atomerőművet építeni, az energiaforrás általános megítélése talán még a fosszilisekénél is rosszabb. Másrészt viszont a széndioxid-kibocsátás miatti növekvő nyomás idővel erősebb lehet, mint az új erőművekkel járó kockázat.

Márciusban Joe Biden elnök mindenesetre atomerőművek építését és szabályozását leegyszerűsítő jogszabályt írt alá. Talán a technológiai ipar nyomására is, mert a szektor egyre nagyobb érdeklődést mutat az alternatív energiaforrások iránt. 

Az MI-modellek gyakoroltatásának és futtatásuknak helyszínei, az adatközpontok közismerten hatalmas energiamennyiséget használnak el, sajnos hozzájárulnak a klímaváltozás felgyorsulásához. Az atomenergia viszont megbízható, szénmentes, összességében biztonságosabb, a balesetveszély tényleg minimális.

A Microsoft, az OpenAI és az Nvidia energetikai „new deal” bevezetésére sürgetik az amerikai kormányt, el akarják érni, hogy Washington többszáz milliárd dollárral járuljon hozzá új erőművek létrehozásához.

Az a tény, hogy techóriások komoly összegeket fektetnek atomerőművekbe, egyértelműen jelzi, mekkora az MI-verseny tétje. Becslések alapján az MI-vel foglalkozó adatközpontok 2026-ra elérhetik a 2022-es fogyasztás dupláját, számszerűsítve: ezernél több terawatt/órát. 

Az atomenergia hosszú évtizedekre biztosíthat környezetbarát megoldást. Baj esetén viszont tudjuk, milyenek a következmények…