Az Neumann Társaság blogja a legfejlettebb infokom technológiákról

Jelenből a Jövőbe

Jelenből a Jövőbe

Ez a tíz trend határozza meg 2024-et

2023. december 12. - ferenck

Bernard Marr jövőkutató szerint 2024 valóságát tíz nagyobb trend határozza meg. Hatásuk túlmutat 2024-en.

Az intelligens gépek felemelkedése az első. Az MI a mindennapok része, nincs iparág, nincs az életnek aspektusa, amelyre ne lenne valamilyen hatással. Változatos szektorokban növeli az innovációt és a hatékonyságot, de félelmet is kelt, például sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől. Mások meg attól, hogy az algoritmusok (és esetleg a mögöttük álló cégek) kontrollálják majd az életünket, növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. 2024 mindenesetre fontos év lesz, sokat tehetünk azért vagy az ellen, hogy minél jobban élvezzük az MI adta előnyöket, hátrányai nélkül.

A klímaváltozás egyre inkább politikai kérdés – hangzik a második. Tényleg tennünk kell valamit a katasztrofális következmények elkerüléséért. A technológiára kritikus szereplőként, az újításokra, mint a tiszta energia és a széndioxid kivonatolása a megoldás részeként tekintünk. Az egyéni, szervezeti felelősségvállalás, a politikai és gazdasági trendek azonban még kritikusabbak. Mennyi áldozatot vállalunk fel? 2024-ben közelebb kerülünk a válaszhoz, és már jövőre születhetnek drasztikus, de szükségszerű döntések.

2024.jpg

A 2024-es választások meghatározzák a demokrácia alakulását az évtized második felében – így Marr harmadik trendje. Az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Indiában, az Egyesült Királyságban és Oroszországban is szavazni fognak a polgárok. Az esetleges hatalomváltás beláthatatlan következményekkel járhat.

A negyedik trend: viharos idők jönnek a gazdaságba. Csökkenő kormányzati költések a közszolgáltatásokra, megszűnő munkahelyek, eső életszínvonal, növekvő elégedetlenség várható. A lassú nemzeti és nemzetközi növekedéssel a környezetvédelmi kiadások is csökkenhetnek. A lehetséges amerikai recesszió, a kínai növekedés további lassulása, az ukrajnai és a gázai háború mind a bizonytalanságot növelik. A feltörekvő gazdaságok (Brazília, India, Mexikó és Törökország) növekedése lehet az ellenpont. Ezek a trendek viszont alaposan megbolygatják a gazdasági hatalom egyensúlyállapotát.

A munka fejlődése az ötödik. A munkavégzés módjának változása az élet és a társadalom sok aspektusára kihat. Egyes vállalatoknál ugyan megint az irodában kell dolgozni, a hibrid és a távmunka még mindig elterjedtebb lesz, mint volt a covid előtt. Növelik a globális modalitást, a dolgozónak egyre kevésbé kell munkahelye közelében élnie. Ez fokozott társadalmi elszigeteltséghez, de fokozott társadalmi kohézióhoz is vezethet. Vállalatoknak, egyéneknek a változások kezelése lesz 2024 egyik fontos kihívása.

A generációs szakadék, a szakadék miatti vagyoni, tulajdoni különbségek hatása a globális és társadalmi változásokra Marr hatodik trendje. A korai 1980-as évek és 1999 között született millenniumi nemzedék feleannyi anyagi javakkal rendelkezik, mint a babyboomerek, amikor hasonló életkorban jártak. Ez a jelenség csökkentheti a társadalmi mobilitást, növelheti a politikai polarizációt, és a rosszabb körülmények között élő szavazókat populista, szélsőséges politikai erők közé sodorhatja.

A hetedik trend a folyamatos urbanizáció. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben a világ lakosságának 66 százaléka fog városi környezetben élni. A folyamat valószínűleg pozitív hatással lesz a növekedésre és a gazdagodásra, de a túlzsúfoltságot, a környezetszennyezést és a megélhetési költségeket is növeli. Kormányok és iparágak feladata már most, hogy megoldásokat találjanak a jelenség kezelésére, például hogy mi lesz a „hátrahagyottakkal.”

A kulturális háborúk a nyolcadik – a társadalom polarizálódásával tovább nőnek az ideológiai ellentétek, amelyeket az internet dezinformációs hulláma, a félretájékoztatás és a visszhangszobák csak erősítenek. Egyre jobban vonzódunk az álláspontunkat alátámasztó, gyakran elfogult tartalmakhoz. A közösségi médiában mind megosztóbb nézetek terjednek, legyen szó populista pártokról vagy terrorizmusról.

Az oktatás újragondolása a kilencedik. A munka változásával a munkára előkészítő tanulási modell is változik. A technológia gyors fejlődésével olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyekről a mai munkaerőnek fogalma sem volt iskolás korában. A tanulásból élethosszig tartó tanulás lett, szaporodnak az át- és újraképzések, amelyeket az életkor és a munkaévek meghosszabbodása szintén indokolttá tett. A tanárok és az új oktatási modellek iránti igény is növekszik – különösen egyrészt a túlzsúfolt megavárosokban, másrészt a mindentől távoli rurális területeken.

Az el- és bevándorlás, a mobilitás növekedése Marr 2024-re prognosztizált tizedik trendje. 1970 és 2020 között megháromszorozódott a nem születési országukban élő személyek száma. 2024-ben folytatódik a tendencia – háborúk elől menekülők, a jobb megélhetésért elvándorlók, vagy a növekvő tengerszint és hőmérséklet miatt nyugodtabb helyekre távozók és főként fiatalok váltanak országot, és nyilván a fejlettebb országok a célpont.

A bejegyzés trackback címe:

https://jelenbolajovobe.blog.hu/api/trackback/id/tr1618265719
süti beállítások módosítása