2023 októberében cybertámadás érte a Berlini Nemzeti Természettörténeti Múzeumot, és a kutatások leálltak. A tudósok nem fértek hozzá a munkájukhoz szükséges adatokhoz és programokhoz, szüneteltek a projektek, akadozott a diákok munkája. A rendszerek csak két hónappal később működtek ismét.

A berlini múzeum nem egyedi eset. Az utóbbi években többek között a londoni Brit Könyvtárt, a Manchesteri Egyetemet, a Carnegie Mellont (CMU) és a Stanfordot is érték hasonló, egyre gyakrabban zsarolóvírusos (ransomware) támadások.

A romeltakarítás és helyreállítás mindig fáradságos munka. A német bűnüldöző szervek nyomozása alapján a berlini múzeumot orosz hackercsoport támadta meg, és bénította le teljes online rendszerét. Az intézmény ugyan nem zárt be, de a károk jelentősek voltak. Azóta cyberbiztonsági szakértők segítenek, ők végezték el decemberig a helyreállítást.

A Berlini Alkalmazott Tudományok és Technológia Egyetemet februárban támadta meg a jól ismert Akira hacker-csapat. Addigra már kétszázötvennél több intézményen voltak túl, tevékenységük negyvenkétmillió dollár bevételt generált nekik. Az egyetem válaszul leállította összes szerverét, és megszakította internet-kapcsolatát. Az oktatási intézmény lépésről lépésre állította helyre a kapcsolatot és a rendszereket.

Hackereknek két okból ideális célpontok a felsőoktatási intézmények. Egyrészt jól állnak anyagilag, tehát zsarolhatók, másrészt komoly összegekért eladható értékes adatokkal rendelkeznek.

Biztonsági rendszerük gyakran elavult, digitális infrastruktúrájuk diverzifikáltabb, mint például a gyakran egyetlen operációs rendszert és nagyon biztonságos számítógépeket használó pénzügyi intézetek. Tanárok és diákok saját számítási eszközökkel is dolgoznak, amelyek további támadási felületet jelentenek. Tegyük még hozzá a projektenkénti sok külsős közreműködőt és beszállítót is.

Összességében rengeteg a támadási pont, de lényegében valamelyik tanár vagy diák rosszul védett okostelefonja is elég a támadáshoz.

Az intézmények bejelentkezéseknél többfaktoros hitelesítéssel, adatok biztonságos mentésével és az információbiztonsági tudatosság tanításával védekezhetnek leginkább

A Wells Fargo amerikai bankóriás egyes források szerint több-, mások alapján féltucat alkalmazottját bocsátotta el, mert – a bank szerint – billentyűműveleteket színlelve, főként az egérugráltatás technikáját használva, megtévesztették a pénzügyi intézményt. Leegyszerűsítve: becsapták a munkáltatót, elhitetve vele, hogy dolgoznak, miközben mást csináltak.

Egyelőre nem világos, hogyan fedezték fel a problémát, illetve csak otthonról dolgozó alkalmazottakat érint, vagy sem. A bank mindenesetre közölte: az érintett személyeket elbocsátották, vagy felmondtak, miután fény derült a turpisságra. Az egyik szóvivő kijelentette: a legmagasabb elvárásaik vannak az alkalmazottaikkal szemben, és nem tűrik az etikátlan viselkedést.

Mióta a Covid alatt elterjedt az otthoni munkavégzés, a távmunka, egyes nagyvállalatok egyre kifinomultabb módszerekkel figyelik dolgozóikat. Az USA-ban nemrég lépett életbe az a törvény, mely szerint az otthonról dolgozó brókereket háromévente ellenőrizni kell.

A Wells Fargo 2022-ben jelentette be a hibrid, rugalmas munkavégzés modell elfogadását, így egyes alkalmazottak otthonról dolgozhatnak.

A munkavégzés a billentyűleütések és a szemmozgások követésével, képernyőképek készítésével, a felkeresett weboldalak naplózásával követhető (távolból is) nyomon.

Közben persze a megtévesztő technikák is dinamikusan fejlődnek, például a széles körben elterjedt egérmozgatás rendeltetése, hogy elhitesse: a számítógépet aktívan használják. Más megoldások is elérhetők, és az Amazon szerint májusban ezrek fizettek ki tíz dollárt ilyen trükkös eszközökért.

Főként a pénzügyi szektorban egyre több cég az irodába történő visszatérésre kötelezi alkalmazottjait. A távmunka változatlanul népszerű, de az otthoni munkavégzők száma csökken. Az USA-ban a fizetett májusi napok alig huszonhét százaléka volt távmunka. 2020-ban, amikor tombolt a Covid, ez a szám hatvan százalék felett volt.

Az ITAM (Instituto Technológico Autonómo de México) alapján idén tavasszal az USA teljes időben foglalkoztatott dolgozóinak mindössze tizenhárom százaléka dolgozott kizárólag távmunkában, további huszonhat százalék pedig hibrid megoldásban.

Első vallási vezetőként, Ferenc pápa (fontos jelzésnek számító újévi üzenete után ismét) beszélt a G7 csúcson a mesterséges intelligenciáról. Figyelmeztette a világ vezetőit: soha nem szabad eljutni addig, hogy az MI fölényben legyen az emberiséggel szemben.

A technológia „korszakos változás” számunkra, viszont hozzáfűzte: az emberi élet és méltóság megőrzése érdekében folyamatos felügyeletre van szükség az MI felett.

„Soha egyetlen gép nem dönthet úgy, hogy elveszi egy emberi lény életét” – mondta, majd megjegyezte: nem hagyhatjuk, hogy szupererős algoritmusok hozzanak döntést a sorsunkról. Azért nem, mert „reménytelen jövőre kárhoztatnák az emberiséget, ha megvonnák tőlünk az önmagunkkal és életünkkel kapcsolatos döntéshozás adottságát, és a gépi döntésektől való függésre lennénk ítélve” – figyelmeztetett a nyolcvanhét éves egyházfő.

A csúcs házigazdája Giorgia Meloni olasz államfő volt; az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország vezetői mellett tíz másik ország is képviseltette magát, köztük Argentína, India, Jordánia, Kenya és Törökország.

A pápa elismerte az MI körüli ambivalenciát: egyrészt szerte a világon terjesztheti ki a tudáshoz, ismeretekhez való hozzáférést, másrészt növelheti a fejlett és fejlődő országok, illetve az uralkodó és az elnyomott társadalmi osztályok közötti különbségeket, azaz nagyobb igazságtalanságok eredője is lehet.

A technológia jó célokra történő használata közös feladatunk, a kereteket és feltételeket viszont a politikának kell megteremtenie hozzá – emelte ki az államok felelősségét.

Az MI munkaintenzív feladatokat tud elvégezni, hozzájárul a tudományos kutatás exponenciális léptékű fejlődéséhez, ugyanakkor hamis információk terjesztésére szintén tökéletesen alkalmas. Nem dolgoz ki új elméleteket, elemzéseket, hanem az általa találtakat ismétli meg. Ezzel fennáll a veszély, hogy álhíreket legitimál, és eleve domináns kultúrákat erősít meg pozíciójukban – összegzett Ferenc pápa. 

Elterjedt álláspont, hogy a klímaváltozás elleni harc legnagyobb reménysége a mesterséges intelligencia, az új és a születőben lévő MI-technológiák. Kérdés, hogy az óriási hype mellett mennyi erre a tényleges esély.

A Világgazdasági Fórum szerint az MI hozzájárulhat a küzdelemhez, a Google és a Boston Konzultációs Csoport az üvegházhatású gázok öt-tíz százalékos csökkenését várja a technológiától, és az ENSZ is fontos szerepet szán neki stratégiai fejlesztési programjai megvalósításában.

Mások kevésbé optimisták, például a nagy gépitanulás-rendszerek masszív energiafogyasztását emlegetik. Az MI mainstreammé válásával sem mindig a környezetbarát megoldások járnak jól: az Uber-féle technikákkal háttérbe szorulnak az energiatakarékosabb közösségiközlekedés-formák stb. A lakosság szegényebb rétegei pedig eleve idegenkedhetnek az új technológiák magasabb belépési költsége miatt.

De mi történt eddig a valóságban? – teszi fel a kérdést Bernard Marr jövőkutató, majd pozitív mezőgazdasági alkalmazásokat hoz fel példaként: élelmiszergyártás környezeti hatásainak csökkenése, farmerek valósidejű figyelmeztetése a gyors időjárás-változásra, a termés minőségi és mennyiségi növelése mesterségesintelligencia-megoldásokkal.

Az MI a jéghegyek csökkenését sokkal gyorsabban képes nyomon követni, mint a humán megfigyelő, fontos klimatikus előrejelzéseket végez, és a hulladék újrahasznosítására, a folyamat közbeni metán-kibocsátás minimalizálására is ideális.

A környezetbarát okosváros-projektekben szintén fontos szereplő, segít a tervezésben, a hulladék és a légszennyezés csökkentésében, dugók elkerülésében. A korlátlan mennyiségű tiszta energia előállításáért is rengeteget tehet.

A pozitív példák alapján megállapítható, hogy az MI potenciálisan legalább segíthet a klímakrízis veszélyeinek csökkentésében, viszont az energiafogyasztással is kellene kezdeni valamit. Marr szerint nem szabad csodafegyverként tekinteni rá, mert a technológia egyedül nem fogja elhozni a változást.

Szerencsére egyre több az éghajlatváltozás elleni „valóvilág” MI-alkalmazás: tisztaenergia-források keresésében, klímatudatosságunk maximalizálásában stb. segítenek.     

Az Apple régóta dolgozik mesterséges intelligencián, a Siri hangasszisztenst már 2011-ben elindították, a generatív MI aranylázáról viszont eddig lemaradtak. Az utóbbi hónapokban igyekeztek csökkenteni a terület éllovasaival (OpenAI/Microsoft, Google, Meta stb.) szembeni hátrányt, de az áttörés egyelőre várat magára.

Pedig a Microsoft mögött, a világ második legértékesebb vállalatától ennél mindenki többet várt. Június tizedikén tört meg valamelyest a jég, amikor Tim Cook vezérigazgató bejelentette az AI-ként rövidíthető Apple Intelligence mesterségesintelligencia-iniciatívát. A Safari, a Notes, a Calculator és persze Siri is új, MI-s funkciókkal bővül. Az iOS 18-on, az iPadOS 18-on és a macOS Sequoia-n találkozhatunk majd velük.

Mindez egyáltalán nem jelenti a versenytársak utolérését, és a szakértők megosztottak a sikert illetően, azt pedig végképp nem látják előre, hogy a nagyvállalatnak mikor fog anyagilag profitálni a mesterséges intelligencia használata.

Nincsenek könnyű helyzetben: a Microsoftot a személyiszámítógép-piacon, a Google-t az okostelefonok világában kellene legyőzniük. A Morgan Stanley elemzői szerint a Google androidos generatív MI-kínálata egyelőre erősebb, mint az iOS 18 frissítés lesz. Kérdés, mit hoz a jövő.

A Microsofttal talán még nehezebb lesz a versenyfutás. A 2025-ben várható következő Mac operációs rendszer mindenesetre Mi-funkciókkal és nem utolsósorban a ChatGPT 4o-val bővül. Igen ám, de közben a Microsoft már bevezette az AI Copilot+ PC-t, a ChatGPT 4o-val.

Szintén hátrány, hogy a Google és a Microsoft mesterségesintelligencia-megoldásai komoly bevételeket generálnak, míg az ősszel bétamódban induló Apple Intelligence előnyeit – kivételektől eltekintve – igazából csak jövőre élvezhetjük.

A nagyvállalat számára nem ismeretlen ez a helyzet. Például az mp3-piacon is komoly lemaradásban voltak, aztán az iPod mindent letarolt. Okostelefonnal és okosórával sem ők jelentkeztek elsőként.

A Bank of America elemzése alapján az Apple piacra dobhatja majd MI-vel működő okostelefonját, és az „intellifon” lesz a telekommunikáció jövője.

2023-ban az előző évhez képest 128 százalékkal emelkedett az amerikai egészségügyi szektort ért zsarolóvírusos (ransomware) támadások száma.

Idén sem javult a helyzet.

Egy nagy egészségbiztosítási számlázó cég elleni februári támadás miatt dollármilliárdos veszteség keletkezett, klinikák kerültek a csőd szélére, az amerikaiak harmadának lophatták el az egészségügyi adatait. Májusban az egyik legnagyobb kórházláncot ért zsarolóvírusos támadás miatt az ápolók kénytelenek voltak manuálisan végezni automatizált munkákat, és betegek élete került veszélybe.

Az FBI és más nemzeti, nemzetközi bűnüldöző szervek keményen felléptek, el is kaptak tetteseket, de mivel számos elkövető Oroszországból vidáman ténykedhet, a zsarolóvírus változatlanul virágzó üzlet. A szektor azért vonzó célpont, mert a kórházak a betegellátás gördülékenysége miatt néha hajlandóak kifizetni a kért összeget.

A Microsoft és a Google ingyenes vagy diszkont cyberbiztonsági szolgáltatásokat kínál vidéki kórházaknak, hogy védettebbek legyenek a támadásokkal szemben – jelentette be június tizedikén a Fehér Ház.

A Microsoft ingyenes biztonsági frissítéseket fog végezni az érintett vidéki intézményeknél. Emellett biztonsági értékeléseket is készítenek, és képzéseket tartanak kórházi személyzetnek. A Google ingyenes cyberbiztonsági tanácsokat ad, illetve az ezirányú szolgáltatásokat a vidéki kórházak igényeihez hangoló pilotprogramot indít.

Mintegy 1800 vidéki egészségügyi intézmény tartozik a legveszélyeztetettebbek közé. Az egyik ok, hogy a személyzet nem rendelkezik megfelelő cyberbiztonsági ismeretekkel, semmiféle ilyen tréningen nem vettek részt. Sok esetben ezek az egyedüli kórházak többtíz kilométeres körzetben, és a zsarolóvírus miatt a rendszerek annyira leállhatnak, hogy sürgősségi esetekben a mentők sem tudnak kiszállni.

A nagyvállalatok bejelentései a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsával folytatott tárgyalások eredménye. A Biden-adminisztráció minimális cyberbiztonsági elvárás-listát tervez készíteni kórházak számára. Az Amerikai Kórházi Szövetség viszont ellenzi a javaslatot, mert attól tartanak, hogy a cybertámadások felkészületlen áldozatai büntetőpontokat kaphatnak.

A mesterséges intelligencia által létrehozott dezinformáció, főként képek, videók és hanganyagok száma folyamatosan nő, 2023 végén már a számítógéppel manipulált médiatartalmak több mint harminc százalékáért MI volt a felelős.

A realisztikus anyagokat generáló MI-modellek széleskörű elérhetőségével nagy az esély a politikai dezinformáció mainál is masszívabb, az idei „választási” évben különösen veszélyes térnyerésére. Jó hír, hogy propagandisták ugyan egyre sűrűbben nyúlnak az OpenAI modelljeihez, a vállalat viszont növekvő hatékonysággal lehetetleníti el őket.

Oroszországból, Kínából, Iránból és Izraelből induló, modelljeiket használó, azokkal létrehozó és/vagy átalakító, a nemzetközi politikai hangulatot befolyásolni hivatott anyagokat, műveleteket fedeztek fel. A tartalmak szerencsére nem jutottak el tömegekhez, a fiókokat letiltották.

Legtöbbjük a nyelvmodellekkel hamis közösségimédia-tartalmakat, kommenteket generált megkérdőjelezhető okok népszerűségét, tömeges támogatását keltő kamuoldalakhoz. Egyes csoportok kódokat fejtettek meg, és politikai képregény-szerű anyagokat is készítettek. Az azonosított öt csoportból négyet már ismertek a dezinformáció-kutatók.

Egy korábban ismeretlen orosz gárda oroszul és angolul hozott létre, majd a Telegramon terjesztett nagymennyiségű oroszbarát és ukránellenes kommentet, gyakori helyesírási hibákkal, vagy olyan bennfelejtett szövegekkel, mint „MI-modellként, én…”

A Doppelganger néven ismert orosz csoport angolul, franciául és németül generált orosz anyagokat, fordított orosz propagandát. Harmadik fél API-ját használva igyekeztek megkerülni az OpenAI Oroszországra vonatkozó korlátozásait.

A beszédes nevű Spamouflage (a camouflage „álcázás” és a spam szavak összevonása) művelet a kínai kormányt támogató kínai nyelvű kommentekhez, a kormány ellenzékét bíráló weboldalra szánt kódok fejtéséhez is OpenAI-technológiát használtak.

A helyi kormány szócsöveként elkönyvelt IUVM (International Union of Virtual Media) iráni szervezet angol és francia nyelvű cikkeket, főcímeket és más szövegeket készített saját honlapjára.

Az izraeli STOIC politikai és közösségimédia-kampányokat vezényelt le, cikkeket és kommenteket generált, kamu profilokhoz (lásd kép) talált ki fiktív életrajzokat, más MI-kkel generált képekkel.

A Microsoft bevezette Copilot+ PC-jét, a más Windows-felhasználók számára elérhetetlen funkciókat kínáló „AI-first” laptop-specifikációt. Június közepétől a Copilot+ PC a Microsoft mellett az Acer, az Asus, a Dell, a HP, a Lenovo és a Samsung kínálatában is megtalálható.

Az eszközön futó, meg nem nevezett MI-modelleknek köszönhetően a Copilot+ PC mesterséges intelligenciával megerősített generatív és keresési funkciókkal rendelkezik.

A Recall lehetővé teszi, hogy a felhasználó appokban, dokumentumokban és weboldalakon kutatgasson például szöveges kommunikációban megtárgyalt témák vagy weboldalon látott termékek után. A PC minden ötödik másodpercben képernyőképet készít a jelenállapotról. A képernyőképek idővonalában böngészve, vagy nem azonosított MI-modellt hívva, szemantikus index segítségével megtalálhatunk képeket és/vagy szövegeket.

A Cocreator, az eszközön futó modelleket használva, szöveges promptokból generál képeket. A Live Caption angol nyelvű audióanyagokhoz negyven nyelv bármelyikén hoz létre feliratot.

Fejlesztők a Windows Copilot Runtime szoftververmen (software stack) keresztül férhetnek hozzá ezekhez a funkciókhoz. Ide tartozik a negyvennél több modellel kapcsolatban álló alkalmazásprogramozói felületsor (API), valamint az adatbázisból gyorsan kereső DiskANN algoritmus-készlet.

Az első gépek Qualcomm Snapdragon X processzoron alapulnak. A chip tíz és tizenkét CPU-magja, GPU-ja (grafikus feldolgozóegysége) és a neurális hálókat az átlag CPU-knál és GPU-knál alacsonyabb energia- és memóriahasználattal gyorsító neurális feldolgozóegysége (NPU) teszi hatékonnyá a PC-t.

Az Nvidia Copilot+ kompatibilis RTX AI PC-k indítását tervezi, a modelleket lehívó és személyre szabó, GPU-kon futó saját eszközcsomaggal. A nagyvállalat kritizálta a Microsoft szerintük csak alapvető MI-munkára használható NPU-specifikációját.

A Microsoft szerint a gépekbe épített MI megváltoztatja a felhasználói élményt.

Folytatódnak az innováció és a nyílt forrású kezdeményezések megvédéséért tett törekvések – írja Andrew Ng gépitanulás-szakértő. Mindenkinek jobb, ha bárki végezhet alapvető mesterségesintelligencia-kutatásokat és megoszthatja újításait. Ng pont ezért aggódik egy kaliforniai törvénytervezet miatt.

Szerinte csomó dolog rossz a tervezetben, egyre viszont külön felhívja a figyelmet. A racionálisan nehezen magyarázható „veszélyes képesség” megjelölés a modellek fejlesztőit potenciálisan felelőssé teszi minden olyan kárért, ami például meghaladja az 500 millió dollárt.

Ezt gyakorlatilag lehetetlen garantálni, és ha a javaslat jelenlegi formájában átmegy, nagyon negatív hatással lehet a fejlesztésekre. Egyes MI-alkalmazások, például az egészségügyben kockázatosak. Csakhogy ilyen esetekben a technológia helyett az alkalmazásokat kellene szabályozni.

A technológia változatos problémák sokféle megoldására alkalmazható eszköz, míg az alkalmazások egyedi fogyasztói szükségletek kielégítésére tervezett technológiák specifikus implementációi.

Például az elektromos motor technológia, elektromos járműben vagy irányított bombában viszont alkalmazássá válik. Ha a törvényjavaslat átmenne, a motort kártékonyan felhasználók miatt a gyártót lehetne hibáztatni. Az érintett cégek minimalizálnák a gyártást. Nem lennének motorral irányítható bombák, de elektromos járművek sem.

Ennél sokkal ésszerűbben kellene felbecsülni a kockázatokat, majd kitalálni, milyen alkalmazások biztonságosak, melyek nem. A biztonság az alkalmazás és nem a technológia vagy a modell jellemzője. Ha egy elektromos jármű biztonságos, az elektromos motort nem lehet veszélyesnek nyilvánítani. Az MI-re ugyanez az érvelés érvényes.

A törvényjavaslat nem tesz ilyen megkülönböztetést, teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a legtöbb modellnek jóval több a pozitív, mint a kártékony alkalmazása. De senki nem tudja, hogyan építsünk olyan motort vagy MI-modellt, amely nem okozhat kárt. Nyílt forrású és zárt modellek egyaránt feltörhetők, majd negatív célokra fordíthatók.

Kalifornia csomó MI-újítás hazája, és Ng nagyon nem szeretné, ha ez a verseny- és innováció-ellenes javaslat törvénnyé válna, majd – rosszabb esetben – a kaliforniai joggyakorlatot gyakran átvevő más államok követnék a példát.

Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Tanácsának friss beszámolója alapján 2011 és 2021 között huszonkettőről huszonnégy százalékra nőtt a tudomány, technológia, mérnöki diszciplínák és matematika (STEM) területeken dolgozó amerikaiak száma. 36,8 millió személyről van szó, és az ország munkaerejének immáron közel negyedét jelentik.

Több mint felük nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezért a képzett műszaki munkaerő (skilled technical workforce, STW) kategóriába sorolták őket. 

Egy fontos összehasonlítás: a STEM-dolgozók foglalkoztatási rátája kevésbé, nyolcvannyolcról nyolcvanhat százalékra csökkent 2019 és 2021 között, a Covid éveiben, mint a nem STEM-dolgozóké: náluk nyolcvanháromról hetvenkilenc százalékra esett vissza a foglalkoztatottság. (A STEM-munkaerőről a napokban megjelent másik felmérés hasonló tendenciákra hívja fel a figyelmet.)

A beszámoló külön vizsgálta a külföldön született dolgozók STEM-alkalmazását. 2021-ben huszonhat százalék tartozott közéjük, tudományos-technológiai területen foglalkoztatottak tizenegy százaléka honosított, öt százaléka nem amerikai állampolgár.

Az USA remek munkát végez, hogy a világ minden tájáról magához vonzza a STEM-tehetségeket. Életbevágónak tartják a sokszínűség megőrzését, külföldi tanulók és szakemberek megtartását, érdeklődésük felkeltését az ország iránt. A tanács szerint az USA-nak tovább kell erősítenie ezt a képességet.

A STEM-munkaerő nagyon fontos az Egyesült Államok globális gazdaságbeli versenyképességének megőrzésében. Sok vállalkozás ezeknek az alkalmazottaknak a munkáján alapul, kulcsszerepet játszanak az innovációban és a technológiai fejlődésben, megkönnyítik a fejlesztések hasznos termékekké és szolgáltatásokká alakítását.

A STEM-dolgozók éves átlagkeresete magasabb, mint a nem STEM-dolgozóké, több a férfi, mint a nő. Főként fehérek és ázsiaiak dolgoznak ezeken a területeken, az afroamerikaiak csak nyolc (összességében tizenegy) százalék, a hispano-amerikaiak pedig tizenöt (összességében tizennyolc) százalék.