Andrew Ng gépitanulás-szakértő részt vett az éves davosi Világgazdasági Fórum-rendezvényen. Beszélgetéseinek többsége mesterséges intelligenciáról, a technológia üzleti alkalmazásairól és szabályozásáról szólt, de cégének legutóbbi fejlesztése, egy MI-alapú éghajlat-szimulátor kapcsán a geomérnökségről (más néven klímamérnökségről) is faggatták. Meglepődött az általános pozitív reakciókon.

A geomérnökséget nagyon komolyan át kell gondolnunk, mert a széndioxid-kibocsátást sürgősen és az eddigieknél drasztikusabban kell csökkentenünk – bár a frissen beiktatott Donald Trump amerikai elnök szlogenné vált drill, baby, drill („fúrj, bébi, fúrj”) programmondata és az USA újbóli kiléptetése a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokban maximalizáló Párizsi Egyezményből épp ellentétes irányba mutat.

A jelenlegi trendek alapján a 2,5 fokos vagy még nagyobb felmelegedés a realitás. Ráadásul, ha elérünk bizonyos fordulópontokat, további hirtelen változások jöhetnek. Ng négylábú szék megdöntésével szemléltet: ha csak néhány fok a dőlés, visszaesik a négy lábára. De ha elég messzire, a „fordulóponton” túlra billen, akkor végérvényesen felborul. Az éghajlatváltozás fordulópontjai is ilyenek. Ha a bolygó egyes részei kellő mértékben felmelegedtek, eljuthatunk egy pontig, ahonnan a Föld drasztikusan újraszervezi magát, és onnan már nincs visszaút.

Ilyen lehet az arktiszi permafroszt megolvadása, amellyel további metán (szintén üvegházhatású gáz) kerül a levegőbe, vagy a meleg vizet a trópusokról északra terelő óceánáramlatok összeomlása. Ha a felmelegedés tempóját alacsonyan tartjuk, jóval kisebb az esély fordulópontok eléréséhez. Ezért van szükség az 1,5 Celsius-fokos limitre.

Fenntartására a geomérnökség ad reményt. Ha fényvisszaverő részecskéket fecskendezünk a légkörbe (stratospheric aerosol injection, SAI), hogy a napfény egy százalékát visszaverjék az űrbe, a globális lehűlés mértéke kb. 1 Celsius-fok lenne.

Az SAI-nek vannak kockázatai is. Ahogy a globális felmelegedés hatása régiónként más, a globális lehűlés eloszlása is egyenetlen lenne. Mindezzel együtt, az 1,5 fokkal felmelegedő bolygó élhetőbb, mint a 2,5-tel. Miután MI- és klímaszakértőkkel is sokat tárgyalt a témáról, Ng véleménye, hogy a kockázatok sokkal kisebbek, mint amilyen nagy a nyereség.

A kutató bizakodik, hogy sikerül létrehozni a geomérnöki tevékenységről döntő globális irányítási struktúrát, és ha igen, alaposan megvitatnák a beavatkozás mértékét és hogyanját. Nyilván nagyon kicsi, például 0,1 fokot kiváltó permetezéssel kezdenék, amelynek a következményei egyszerűbben visszafordíthatók, és ha működik, lépésről lépésre tűznének ki ambiciózusabb célokat.

A megvalósításhoz bonyolult mérnöki kihívásokat is meg kell oldaniuk, például azt, hogy hogyan építsenek és működtessenek a részecskéket hatékonyan pernetező flottát. MI-klímamodellek ebben is segíthetnek.