Az ausztrál Monash Egyetem és az ország tudományos ügynöksége, a CSIRO kriptográfiai szakemberei közösen fejlesztették LaV-ot, az eddigi leghatékonyabb kvantumbiztos titkosító algoritmust. A végponttól végpontig (end-to-end) történő titkosítás biztonságát hivatott növelni, olyan lehetséges alkalmazási területekkel, mint az azonnali üzenetküldő szolgáltatások, az adatvédelem, a kriptovaluták és a blokklánc-rendszerek.

A végponttól végpontig titkosítás a feladó és a fogadó közötti biztonságos digitális kommunikációt teszi lehetőv. Például a WhatsApp és a Signal használja, és az információhoz senkinek, rendszer- és internetszolgáltatónak, telekomcégnek, hackereknek stb. sincs hozzáférése.

Átlagos számítógépnek, de még egy szuperkomputernek is többmillió évbe telne a végponttól végpontig titkosítás meghackelése és az adatok elérése. Masszív kvantumszámítógép viszont percek alatt feltörné a mai titkosítást, és könnyedén hozzáférne az információkhoz.

LaV sokkal biztonságosabbá teszi a titkosítást, így az online szolgáltatások ellen tudnak állni a jövő leghatékonyabb kvantumrendszereitől induló hackeléseknek és interferenciáknak is.

Hiába jók és biztosítják az adatvédelmet az end-to-end titkosítási protokollok, kifinomult kvantumszámítógépes támadásokkal szemben sebezhetők. Az új kriptográfiai eszköz viszont széleskörű mobilalkalmazásokban, online tranzakcióknál is működik, védelmet nyújt. A mai technológiák szoftvereit azonban nem a jövő sokkal hatékonyabb rendszereit bekalkulálva fejlesztették, ezért lehetnek sebezhetők.

A kutatók elmondták, hogy az utóbbi években csak Ausztráliában sok fontos cybertámadást, adatkiszivárgást tapasztaltak. Egyértelműen többet kell foglalkozni a biztonsággal, és még akkor kell csökkenteni a rendszerek sebezhetőségét, mielőtt a támadók kiaknáznák azokat.

Kormányok és szabványügyi szervezetek a világon mindenhol készülnek az elvileg az ő biztonságukat is veszélyeztető nagyméretű kvantumszámítógépekre. Szerintük kb. egy évtizeden belül válnak valósággá. A kutatók tapasztalata, hogy a mai online rendszerekben használt titkosító algoritmusok teljes frissítése is eltarthat tíz évig. A megoldás csak az lehet, ha a kvantumbiztonság még a kvantumkomputerek elterjedése előtt megvalósul.

Következő lépésként titkosítási alkalmazásokban használható teljes kvantumbiztonsági kulcs átláthatósági protokollját dolgozzák ki.

Bernard Marr jövőkutató szerint 2024 valóságát tíz nagyobb trend határozza meg. Hatásuk túlmutat 2024-en.

Az intelligens gépek felemelkedése az első. Az MI a mindennapok része, nincs iparág, nincs az életnek aspektusa, amelyre ne lenne valamilyen hatással. Változatos szektorokban növeli az innovációt és a hatékonyságot, de félelmet is kelt, például sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől. Mások meg attól, hogy az algoritmusok (és esetleg a mögöttük álló cégek) kontrollálják majd az életünket, növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. 2024 mindenesetre fontos év lesz, sokat tehetünk azért vagy az ellen, hogy minél jobban élvezzük az MI adta előnyöket, hátrányai nélkül.

A klímaváltozás egyre inkább politikai kérdés – hangzik a második. Tényleg tennünk kell valamit a katasztrofális következmények elkerüléséért. A technológiára kritikus szereplőként, az újításokra, mint a tiszta energia és a széndioxid kivonatolása a megoldás részeként tekintünk. Az egyéni, szervezeti felelősségvállalás, a politikai és gazdasági trendek azonban még kritikusabbak. Mennyi áldozatot vállalunk fel? 2024-ben közelebb kerülünk a válaszhoz, és már jövőre születhetnek drasztikus, de szükségszerű döntések.

A 2024-es választások meghatározzák a demokrácia alakulását az évtized második felében – így Marr harmadik trendje. Az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Indiában, az Egyesült Királyságban és Oroszországban is szavazni fognak a polgárok. Az esetleges hatalomváltás beláthatatlan következményekkel járhat.

A negyedik trend: viharos idők jönnek a gazdaságba. Csökkenő kormányzati költések a közszolgáltatásokra, megszűnő munkahelyek, eső életszínvonal, növekvő elégedetlenség várható. A lassú nemzeti és nemzetközi növekedéssel a környezetvédelmi kiadások is csökkenhetnek. A lehetséges amerikai recesszió, a kínai növekedés további lassulása, az ukrajnai és a gázai háború mind a bizonytalanságot növelik. A feltörekvő gazdaságok (Brazília, India, Mexikó és Törökország) növekedése lehet az ellenpont. Ezek a trendek viszont alaposan megbolygatják a gazdasági hatalom egyensúlyállapotát.

A munka fejlődése az ötödik. A munkavégzés módjának változása az élet és a társadalom sok aspektusára kihat. Egyes vállalatoknál ugyan megint az irodában kell dolgozni, a hibrid és a távmunka még mindig elterjedtebb lesz, mint volt a covid előtt. Növelik a globális modalitást, a dolgozónak egyre kevésbé kell munkahelye közelében élnie. Ez fokozott társadalmi elszigeteltséghez, de fokozott társadalmi kohézióhoz is vezethet. Vállalatoknak, egyéneknek a változások kezelése lesz 2024 egyik fontos kihívása.

A generációs szakadék, a szakadék miatti vagyoni, tulajdoni különbségek hatása a globális és társadalmi változásokra Marr hatodik trendje. A korai 1980-as évek és 1999 között született millenniumi nemzedék feleannyi anyagi javakkal rendelkezik, mint a babyboomerek, amikor hasonló életkorban jártak. Ez a jelenség csökkentheti a társadalmi mobilitást, növelheti a politikai polarizációt, és a rosszabb körülmények között élő szavazókat populista, szélsőséges politikai erők közé sodorhatja.

A hetedik trend a folyamatos urbanizáció. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben a világ lakosságának 66 százaléka fog városi környezetben élni. A folyamat valószínűleg pozitív hatással lesz a növekedésre és a gazdagodásra, de a túlzsúfoltságot, a környezetszennyezést és a megélhetési költségeket is növeli. Kormányok és iparágak feladata már most, hogy megoldásokat találjanak a jelenség kezelésére, például hogy mi lesz a „hátrahagyottakkal.”

A kulturális háborúk a nyolcadik – a társadalom polarizálódásával tovább nőnek az ideológiai ellentétek, amelyeket az internet dezinformációs hulláma, a félretájékoztatás és a visszhangszobák csak erősítenek. Egyre jobban vonzódunk az álláspontunkat alátámasztó, gyakran elfogult tartalmakhoz. A közösségi médiában mind megosztóbb nézetek terjednek, legyen szó populista pártokról vagy terrorizmusról.

Az oktatás újragondolása a kilencedik. A munka változásával a munkára előkészítő tanulási modell is változik. A technológia gyors fejlődésével olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyekről a mai munkaerőnek fogalma sem volt iskolás korában. A tanulásból élethosszig tartó tanulás lett, szaporodnak az át- és újraképzések, amelyeket az életkor és a munkaévek meghosszabbodása szintén indokolttá tett. A tanárok és az új oktatási modellek iránti igény is növekszik – különösen egyrészt a túlzsúfolt megavárosokban, másrészt a mindentől távoli rurális területeken.

Az el- és bevándorlás, a mobilitás növekedése Marr 2024-re prognosztizált tizedik trendje. 1970 és 2020 között megháromszorozódott a nem születési országukban élő személyek száma. 2024-ben folytatódik a tendencia – háborúk elől menekülők, a jobb megélhetésért elvándorlók, vagy a növekvő tengerszint és hőmérséklet miatt nyugodtabb helyekre távozók és főként fiatalok váltanak országot, és nyilván a fejlettebb országok a célpont.

A húszas évek közepéhez közeledve, már az évtized eddig eltelt időszakában is fontos globális változásokat láthattunk. A covid-19 világjárvánnyal kezdődött, aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát, majd a Hámasz palesztin terrorista szervezet pogromokat hajtott végre Izraelben, Izrael pedig a Hámaszt megsemmisítendő, megtámadta a Gázai-övezetet. Közben a gazdaság is turbulens időszakot él át, egyre kiszámíthatatlanabbá válik, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt gyakoriak a hatalomváltások, őrjöng a woke, de még nála is jobban tombol a szélsőjobboldali turbónacionalizmus.

2023 végén a világ teljesen más, mint volt az évtized kezdetén. Bernard Marr világhírű jövőkutató szerint ezek a nagy trendek folytatódnak a következő években, meghatározzák, átformáljak társadalmainkat. Legyen az exponenciális vagy sem, teljesen egyértelmű, hogy a változások tempója tovább gyorsul, és hamarosan tényleg exponenciális lesz.

Sokak és egyre többek számára a környezeti problémák, a klímaválság megoldása a minden mást háttérbe szorító, legfontosabb szempont, mert ha nem találunk ki rövid időn belül hatékony megoldást az atmoszférában lévő, oda kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, elpusztulhat a bolygó. Kérdés, hogy a folyamat mikortól lesz visszafordíthatatlan, amikor tegyünk bármit is, nincs menekvés. Az érdemi cselekvéssel mindenképpen szignifikáns változások jönnek.

Az új technológiák meghatározó szerepet játszhatnak, sőt, biztosan játszani is fognak problémáink kezelésében. Egyesek ugyan félelmetesnek tűnnek, tartunk tőlük, de félelmeink ellenére, használatuk általában pozitív hatással lesz a társadalomra, gondoljunk csak az elektromosság, a számítógép vagy az internet példájára. Pedig a megjelenésükkor ezektől az azóta a világot teljesen átalakító technológiáktól is sokan féltek, egyes esetekben legszívesebben betiltották vagy elpusztították volna őket.

Minden új technológia kétélű, az egyértelmű haszon mellett kétségtelenül okozhat korábban soha nem látott károkat is. Közhely, de attól még igaz, hogy a nagy átalakulásoknak ugyanúgy megvannak a győztesei, mint a vesztesei.

A jelen és a közeljövő infokom megoldásai, különösen a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógép, valamint – idővel – a kettő keveréke lesz a legalapvetőbb változások katalizátora.

Az október 28. és november 5. között megrendezett idei Japán Mobiltás Show – a korábbi Tokyo Motor Show – résztvevői látványos kütyükkel, légi járművekkel, robotokkal, kerekes székekkel, robogókkal és mindenféle technológiai csodával kápráztatták el a nagyérdeműt.

Talán a névváltozástól sem függetlenül, a merítés bővebb lett, mint az előző években, és a bemutatott gépek felvillantottak valamit a közeljövő – a személyi számítógépre emlékeztető változásokat hozó – személyi mobilitásából, de legalábbis a potenciálból.

Az egyik szerkezetre, egy miniteherautó-féle, rinocérosz-szerű, négy lábon járó robotra különösen felfigyelt a nemzetközi szaksajtó. Az SR-02 nevű gép akár négy személyt is képes szállítani.

Az egybegyűltek csak a prototípust láthatták, a gyártó Sansei Technologies persze dolgozik már A Jedi visszatér AT-AT lépegetői és a rinocérosz kereszteződésének tűnő robot kereskedelmi példányain. A párhuzamok nem véletlenek, mert a lépegető gépet vidámparkba, kifejezetten szórakoztató célokra tervezték.

Először – az elődjét? – 2022 februárjában mutatták be, és a Sansei rögtön közölte, hogy a világ első négy lábon járó, megülhető robotja több személy cipelésére alkalmas. A dinamikus mozgás teljesen új élményét nyújtja, mert a négy lábon történő járást a rajta ülő személy teljes testével átéli.

A prototípus 3,4 méter hosszú, és csak valamivel több mint másfél méter széles, távirányítható, de a „lovas” által közvetlenül is vezérelhető.

SR-02-n kívül pici elektromos kotrógépekre, cuki házhoz szállító robotokra óriási LED-szemekkel és barátságtalan földönkívüli környezetekre kitalált babakocsikra figyeltek fel leginkább az érdeklődők.

Egyelőre nincs információ arról, hogy SR-02 mikor kezd el vidámparkban dolgozni.

A Texasi Egyetem Délnyugati Orvosi Központjában, Dallasban szokatlan, erősen bizarr tudományos kísérletet végeztek: arra találtak ki módszert, hogy a testtel összeköttetésben nem álló agy hogyan maradhat életben és működhet még órákon át.

A kutatók megszakították két sertés feje és teste közötti kapcsolatokat. Az agyakat különleges eszközhöz (testen kívüli, lüktető keringéskontroll, EPCC) csatlakoztatták. A gép folyamatosan pumpálja a vért az agyon keresztül, utánozva a természetes áramlást, amikor összeköttetésben áll a test többi részével.

A horrorfilmbe illő kísérlettel az agyat az azt befolyásoló többi testfunkciótól függetlenül akarták tanulmányozni, de a rendszer a maiaknál jobban megtervezett kardiopulmonáris bypasshoz vezethet – utóbbi folyamat során műtét alatt gépek veszik át szívünk és tüdőnk funkcióit.

„Az új módszerrel kutatók a testtől függetlenül összpontosíthatnak az agyra, lehetővé téve fiziológiai kérdések korábban soha nem látott módon történő megválaszolását” – nyilatkozta a kutatást vezető Juan Pascual.

A kutatócsoport altatásban tartotta a két sertést, monitorokhoz csatlakoztatták őket, hogy nyomon kövessék az életfunkciókat. Ezután felvágták a koponyájukat, elektródákat helyeztek az agyakra, elvágták az azokat a test összes többi részével összekötő artériákat, majd rákapcsolták a komplex csőrendszer és szivattyú EPCC-re, amelyet az agy természetes véráramának utánzására tervezett szoftver irányít.

A megszakadt kapcsolatok ellenére a kutatók öt órán keresztül normális állapotban tudták tartani az agyak funkcióit. Az eredmény orvosi szempontból bámulatos, ugyanakkor ismét felveti az állatkísérletekkel kapcsolatot morális és szabályozási kérdéseket: meddig tarthatók fenn, mikorra készülnek el az azokat helyettesítő technológiák?

Többek között a vércukor agyra gyakorolt hatását tanulmányozták úgy, hogy a folyamatokat elvileg megváltoztatható minden más mechanizmust nem kellett figyelembe venniük.

A két jégóriást, az Uránuszt és a Neptunuszt nagyrészt hidrogénből és héliumból álló fagyos és kavargó légkör veszi körül. Egyik bolygó felszíne sem szilárd, így a feltárásukra tett erőfeszítések is nehezebben valósíthatók meg.

Ezt a két bolygót kell még ember által készített valamilyen űrjárműnek megismernie. A feltételezett folyékony halmazállapotú óceánokat mindkettőn vastag felszíni felhőrétegek fedik, amelyek nagyrészt el is takarják előlünk az égitesteket.

Ennek ellenére lehetséges szondákat küldeni az atmoszférájukba, hogy pontosabb képet alkossunk az összetételükről. A szonda felhőkön keresztüli gyors áthaladásához, az értékes adatok visszaküldéséhez viszont a jármű életciklusának hosszúnak kell lennie, mindezek megvalósítása pedig komoly találékonyságot igényel.

Az Oxford Egyetem nemzetközi kutatócsoportja az intézmény hiperszonikus plazmaalagútjának belsejében nemrég szimulálta az Uránuszra és a Neptunuszra, az atmoszférájukon keresztüli utat. A szimuláció gyorsasága megközelítette a másodpercenkénti tizenkilenc kilométert.

Az alagút mind a sugárzási, mind a konvekciós hőáramot képes mérni, a jégóriásokba történő behatolás egészének replikációjához szükséges, kritikus áramlási sebességet is tudja biztosítani. De az elképesztő sebesség ellenére sem sikerült azt a gyorsaságot elérni, amellyel az ilyen szondák nagyon messzire juthatnak. Minimum 25 km/s kellene hozzá.

Komoly kihívás, hogy mivel nagy nyomásnak és magas hőmérsékletnek vannak kitéve, a szondáknak csúcsteljesítményű hővédelmi rendszerre lenne szükségük ahhoz, hogy a bolygók atmoszférájában eltöltsék a szükséges időt.

Egy ilyen rendszer tervezéséhez előbb szinkronba kell hozni a mostani európai létesítményekkel, mert a légkör összetétele és a sebesség csak így reprodukálható.

Az Uránusz és a Neptunusz iránti érdeklődés nő, a NASA asztrofizikusai az Uránusz titkait kutató szonda tervezését javasolták. A 2023 és 2032 közötti bolygókutatási célok között prioritásként szerepel is Uránusz-szonda. Egy ilyen jármű fejlesztése azonban még komoly anyagi támogatások ellenére is rendkívül nehéz lesz.

A világ leggyorsabb szuperszámítógépeit nyilvántartó Top500 nevű szervezet kiadta féléves listáját, amelyen az AMD technológiájával működő Frontier megőrizte első helyét. Másodpercenkénti 1.194 exaflop teljesítményével bőven rávert a második helyezettre, az Argonne Nemzeti Laboratórium Intel technológiával működő Aurórájára, amelynek másodpercenkénti teljesítménye az aranyérmesének a fele: 585.34 petaflop.

Az Aurora második helyezése egyben azt is jelenti, hogy a japán Fugaku elbúcsúzhatott az ezüstéremtől. Az Argonne egyébként az Aurora rendszernek csak a felét használja ki, és az Intellel most azon dolgoznak, hogy a felhasználók teljes kapacitását élvezhessék 2024-ben. A várakozások szerint jövőre eléri a 2 exaflop teljesítményt.

Az Intel húsz új, összesen pedig 140 szuperkomputere szerepel a listán, Sapphire Rapids CPU-val (központi feldolgozó egység) működnek, az Aurorában 10624 található, és GPU (grafikus feldolgozó egység) sincs kevés, szám szerint 31874. Jövőre 21248 CPU és 63744 GPU lesz benne.

A Frontier még egy területen rávert az Aurórára: 24,69 megawatt energiafogyasztás mellett teljesíti az 585.34 petaflopot, utóbbi 22,70 megawattot fogyaszt. Fenntarthatóbb, környezetbarátabb, mindenféle zöld címke jobban ráhúzható. Az Aurora nincs is rajta a leginkább energiatakarékos szuperszámítógépek Green500 listáján, amelyen a Frontier változatlanul az előkelő nyolcadik helyen áll.   

A „csak” második hely ellenére az Intel éves növekedése bámulatos, a CPU-jaival és GPU-jaival működő gépek 39 százalékkal többen vannak, mint 2022 végén.

Az AMD most telepíti a full kapacitáson pörgő Auroránál is valószínűleg gyorsabb, tehát 2 exaflop felett teljesítő El Capitaint a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban, így könnyen előfordulhat, hogy a már 2015-ben bejelentett Aurora sohasem lesz világelső. Egyébként az AMD sem panaszkodhat: több mint 120 gépe szerepel a gyorsasági listán.

A jelenlegi mesterségesintelligencia-kutatásfejlesztés egyik, ha nem a leginnovatívabb vállalata, az OpenAI öt nap leforgása alatt előbb kirúgta, majd visszaültette székébe a vezérigazgató Sam Altmant.

Az MI gyors fejlődésének és a szabályozásra vonatkozó álláspontok közti különbségek elmélyülésének idején a cégnél tapasztalt káosz egyértelműen jelzi az irányvonallal, küldetéssel egyetértő, erős vállalatvezetés és a tapasztalt igazgatótanács fontosságát. Nagyon szokatlan vezetők kirúgása az utód előzetes kijelölése, kulcsbefektetőkkel történő egyeztetés, a piac változásokra való felkészítése nélkül – márpedig most ez történt.

A káosz versenyelőnyhöz juttatja a riválisokat, és az ominózus öt nap alatt az OpenAI-tól függő többezer vállalkozást fenyegetett. Altman visszatérése a stabilitást is visszahozta, de ennek ellenére sok a megválaszolatlan kérdés.

A történtek egyáltalán nem voltak szokványosak. Gyakran előfordul, hogy startup-alapítók útjai szétválnak, az igazgatótanács puccsa sem ismeretlen jelenség, de ettől még negatív hatással lehetnek az adott startuptól függő vállalkozásokra.

Az OpenAI esetében ez hatványozottan érvényes: alkalmazottai elképesztő munkát végeztek az MI fellendítéséért, többszáz millió ügyfelet szolgálnak ki, tehát fontos, hogy megmaradjon a lelkesedés, és a munkájukra összpontosítsanak. Ha a bizonytalanság, a káosz eluralkodik, törvényszerűen nehezebb az összpontosítás, kevésbé hatékony a munka. A ChatGPT 2022. november 30-án indult világhódító útjára, az OpenAI pedig rengeteg mindenen átesett az eltelt egy év alatt.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő pozitívumokat és negatívumokat egyaránt lát az eseményláncolatban.

A csapat összetartása, ahogy kiálltak a kirúgott CEO mellett másokra is inspiráló hatással lehet, a közös munka hatékonyságát is növelheti. Egyes médiumok pedig a mai világban szokatlan módon, jól felmérték a történteket, ami azt is jelenti, hogy a jövőben a média még jobban odafigyel az óriássá nőtt startupra.

Az OpenAI új igazgatótanácsában olyan rutinos harcosok ülnek, mint a Twitter eladásában segédkező Bret Taylor és a korábbi pénzügyminiszter, Harvard-elnök Larry Summers. A vállalat lobbicsapata már eddig is eredményes volt (például az MI szabályozásáról szóló tárgyalásokon), Summers tapasztalataiból tanulva pedig még jobban érvényesíthetik érdekeiket.

Negatívum, hogy már több vállalat keresi az OpenAI API-jának (alkalmazásprogramozói felületének) az alternatíváit. A gyors megoldással, Altman visszavételével ugyan csökkent a károk mértéke, a történteket viszont senki nem felejtette el.

A szokatlan profit-nonprofit vállalati szerkezet kudarca is szembeötlő. A befektetők bizonytalanabbak új szerkezetű szervezetek finanszírozásában. Ha egy cég elégedett a CEO-val, akkor jó az irányítás, ha viszont az alkalmazottak a kirúgott CEO mellé állnak, valami nem stimmel a vezetésben. Az OpenAI korábbi vezetősége nem egyértelmű okok miatt Altman kirúgásával a vállalat alapértékeivel ment szembe, az újnak nagyon másként kell viselkednie, gördülékenyen kell irányítania a céget.

Elon Musk júliusban alapította az xAI startupot korábbi OpenAI-, DeepMind- és más alkalmazottakkal, de még vannak betöltetlen állások a cégnél, most is toboroznak munkaerőt. Céljuk mesterséges intelligencia fejlesztése, hogy jobban megértsük a világegyetemet.

Musk szerint a mostani MI-fejlesztők kicsit elfogultak a politikailag korrekt rendszerek irányában, az xAI viszont megkülönböztetés nélkül, mindenféle világnézeti háttérrel rendelkező személynek kíván fejleszteni.

A cég első technológiája Grok, a Galaxis útikalauz stopposoknak kultikus sci-fin modellezett chatbot elmondásuk alapján egy kicsit bölcs, van benne lázadó természet, és minden olyan kényes kérdést meg kell válaszolnia, amelyeket más mesterséges intelligenciák elkerülnek.

Musk az X-re (a korábbi Twitterre) posztolt is egy példát, amelyben Grok lépésről lépésre elmagyarázza a kokain receptjét. A chatbot megígérte az érdeklődőnek, hogy „egy pillanat, és előkapom a házilag készített kokain-receptet. Teljes mértékben segíteni fogok neked benne.”

Grok hozzáfér az X adataihoz, amelyekkel nyilván egyre jobban funkcionál majd. Musk egy későbbi posztban összehasonlítást tett közzé: Grok és egy másik chatbot válaszolt egy kérdésre. A milliárdos szerint a másik kevesebb friss információval rendelkezett.

Az xAI mindenesetre közleményben jelentette ki, hogy az összes többi nagy nyelvmodellhez (large language model, LLM) hasonlóan Grok is generálhat téves vagy ellentmondásos információkat. A prototípus egyelőre korai bétafázisban van, mindössze két hónapig gyakorolt, és a szélesebb nyilvánossággal való megismertetés előtt csak szelektált felhasználók tesztelhetik.

Várólistára lehet jelentkezni, és Musk elmondta, hogy a chatbot az X havi tizenhat dolláros Premium+ előfizetéséhez jár majd. A startupot az OpenAI és más MI-fejlesztőcégek, például az Inflection és az Anthropic versenytársaként pozícionálja.

Az első teszteket középiskolás matek- és Python kódolási feladatokkal végezték. A számításokban felülmúlta a többi modellt, köztük a ChatGPT-3.5-öt és az Inflection-1-et is, nagyobb adathalmazokkal rendelkező botok viszont jobban teljesítettek nála – nyilatkozta az xAI.

Néhány fontos vonatkozásban a létező legjobb – jelentette ki tőle nem meglepő módon Musk. Maga a Grok név a sci-fi legenda Robert A. Heinleintől származik 1961-ből: marsi kifejezés, de nincs földi megfelelője, az empátiához áll legközelebb – definíciója alapján „mélyen és intuitívan érteni.”

November elején az OpenAI újabb eredményeket, Elon Musk xAI-ja a ChatGPT-vetélytársnak szánt Grok chatbotot, Kai-Fu Lee nyílt forrású nagy nyelvmodellt (Yi-34B) jelentett be. Ezzel egyidőben a Fehér Ház és az MI Biztonsági Csúcs huszonnyolc országból, köztük az USA-ból és Kínából összesereglett résztvevői az MI-újításokat lelassító, a nyílt forrású kezdeményezéseket korlátozó szabályozáson dolgoztak. Az amerikai álláspont ugyan visszafogottabb az európainál és különösen a kínainál, a túlzó és indokolatlan megszorítások viszont mindig az innováció halálát jelentik.

Az OpenAI fejlesztői napján több új eszközt mutattak be – természetesen fejlesztői használatra. A cég teljesítménye az utóbbi években egyszerűen lenyűgöző, ráadásul azt is bizonyította már nem egyszer, hogy a megrendelt termékek leszállítását is gyorsan végzi.

Sok vállalat tanulhatna tőle egy olyan korban, amikor a fejlesztők számára elérhető eszközök, a generatív MI-hez használt technológiák döbbenetes tempóban fejlődnek. A döntéshozás és a kivitelezés gyorsasága kulcstényezők egy mai startup sikerében. Ezzel szemben, egyes cégeknél viszont kisebb kiegészítők leszállítása is hónapokat vehet igénybe. A jogi, a marketinges és az adatvédelmi felülvizsgálat a késés leggyakoribb oka.

Nyilvánvaló, hogy a gyorsasággal nem minden fejlesztés válik be. Az OpenAI  annyi újítást, funkciót jelent be, hogy garantálható: lesznek közöttük sikertelenek is. A GPT store az egyik – minden bizonnyal sikerré váló – frissen bemutatott innováció, ahol a fejlesztők speciális rendeltetésű chatbotokat a mobil appok mintájára terjeszthetnek.

A kivitelezés dinamikája viszont előrevetíti a sikert – persze nemcsak az OpenAI esetében, hanem azoknál a fejlesztőknél is, akik az új funkciókat termékek kidolgozásához használják fel. Fejlesztőként, a rendelkezésükre álló, gyorsan növekvő eszközkészlet lehetővé teszi a gyors kivitelezést, teljesen új termékek létrehozását. Egyszerű oknál fogva: a hozzájuk használt eszközök nem léteztek korábban.

Andrew Ng világhírű gépitanulás-szakértő szerint a gyors és persze felelősségteljes fejlesztések korát éljük. Ez azt is jelenti, hogy le kell rövidíteni az időt, amíg az alkalmazások mindenkihez eljutnak. Az OpenAI folyamatosan jó példát mutat.

Másrészt, nem a túlszabályozással fogjuk felgyorsítani.