Amikor Elon Musk október 27-én felvásárolta a Twittert, a madár felszabadításáról beszélt. Ugyanakkor sok felhasználó az új tulajdonos személye miatt a közösségi médium elhagyásával fenyegetőzött.

Felhasználók mindig lebegtetik, hogy lelépnek a Twitterről, új adatok alapján viszont ezúttal szignifikáns mennyiségben távoznak.

A nem autentikus viselkedést (például botokat) figyelő Bot Sentinel kb. 3,1 millió fiókot és a hozzájuk kapcsolódó aktivitást elemzi napi rendszerességgel. Megállapították, hogy október 27. és november 1. között 877 ezren deaktiválták, további 497 ezernek pedig felfüggesztették a fiókját. Ez a szám az átlagosnak több mint a kétszerese.

Deaktiválás esetén magunk döntünk a fiók bezárása mellett, felfüggesztéssel pedig a Twitter az inaktív, a nem hiteles és a közösségi szabályokat megszegő személyeket sújtja proaktívan. 

A Bot Sentinel szerint a Twitternek kb. 237 millió „pénztermelő” felhasználója van. A felvásárlás előtti héten jóval kevesebb fiók szűnt meg, a számok Musk első négy napjában 208 százalékkal ugrottak meg.

Ez az Elon Musk elleni tiltakozás jele – véli Christopher Bouzy, a Bot Sentinel alapítója, majd felhívta a figyelmet, hogy többen előzetesen posztolták: ha tényleg Musk fogja vezetni a Twittert, akkor távoznak.

A gyűlöletbeszédet is megemlítette – Musk érkezésével a korábbinál több felhasználó kezdte el tesztelni: a „szabad véleménynyilvánítás” nevében, mit tehet, és mit nem az új tulajdonos alatt. Egyes felfüggesztések esetleg azzal magyarázhatók, hogy az illetők túl messzire mentek. Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy a felfüggesztések hány százaléka történt nem autentikus viselkedés, és hány a közösségi törvények megszegése miatt.

A Hálózati Fertőzéskutató Intézet elemzése alapján az „N-szót” (néger) 500 százalékkal többen használták Musk első tizenkét órájában a Twitteren, mint előtte. Ezzel párhuzamosan megnőtt a net sötét bugyraiba tartozó oldalakról, például a 4chan-ről történő hosszas copy-paste-ek száma is.

A gyűlöletbeszéd azért is szaporodhatott el, mert a vállalat megszüntette a tartalommoderáláshoz való hozzáférést – míg korábban többszázan foglalkoztak vele, addig Musk érkezése után már csak tizenöt személynek van jogosultsága rá. A vállalat magyarázata: az átállás alatt csökkenteni akarják a belső kockázatot.

Savvas Zannettou, a Delfti Műszaki Egyetem kutatója szerint, a tömeges exodus első fejezeténél tartunk csak, és ha jönnek a változások, a mostanit újabb elvándorlási hullámok követhetik.

Bouzy is elmondta, hogy az ellenséges környezet miatt hosszútávon sokan hagyhatják el a Twittert, és ha a baloldali érzelmű és a marginalizált személyek távoznak, a platform nem fog különbözni az alt-right Parlertól (a Twitter „alt-tech alternatívájától”) és a Truth Socialtól (a Trump Media & Technology Group – szintén alt-tech – termékétől).

Az Egyesült Királyság független adatvédelmi szervezete, a személyiségi jogokat figyelő Információ-biztos Hivatal (ICO), az ország legfontosabb watchdogjának biztoshelyettese, Stephen Bonner figyelmeztet a mesterséges intelligencia érzelemfelismerésre történő használata ellen. Szerinte egyik vállalatnak sem kellene alkalmazni az érzelemelemzés néven is ismert, egyelőre „éretlen” technológiát. Túl nagy a kockázat, több a potenciális kár, mint az előny.

Bonner a biometriát és az érzelemelemzést egy kalap alá veszi, és mindkettőben veszélyt lát, például egyes személyek pontatlan, igazságtalan és diszkriminációhoz vezető megítélését.

Az érzelemelemzés hasonlóan működik, mint egyes jól ismert biometrikus technológiák, például a szintén vitatott megítélésű arcfelismerés, sőt, még megbízhatatlanabb.

A rendszer többször leszkenneli az adott személy arcát, arckifejezését, rögzíti a hanghordozását vagy más fizikai jegyeket, és ezekből az adatokból kiindulva, mentális állapotokra vagy érzelmekre következtet.

Az arcmozdulatok és az alapvető érzelmi kategóriák közötti kapcsolat automatizálásánál felmerülő nehézségek általánosabb kérdéshez vezetnek: az érzelmek tényleg szűk csoportokba sorolhatók, vagy sokkal összetettebbek? Többek szerint az arckifejezések nem feltétlenül fejezik ki pontosan belső lelkiállapotunkat, például hányan mosolyognak valódi öröm nélkül?

Bonner szerint a fenntartható biometriai alkalmazásoknak teljesen funkcionálisnak, felelősnek és tudományosan megalapozottnak kell lenniük, máskülönben használhatatlanok.

Az ICO régebben is figyelmeztetett egyes technológiák használatára, teljes technológiacsalád ellen, mint most a biometria esetében, viszont még soha nem foglalt állást. Érzelemelemzéshez tudománytalan, áltudományos megoldás – érvel Bonner.

Az arcfelismerés és például a reptereken történő más biometrikus megoldások buktatói is elgondolkodtatók, viszont egyikük sem annyira nyugtalanító, mint az érzelemelemzés – összegez a biztoshelyettes.

Közeleg az újabb amerikai választás, és megint egy közösségimédia-platform fenyegeti a demokráciát – derül ki a Global Witness és a New York Egyetem Cyberbiztonság a demokráciáért csapatának közös kutatásából. A TikTok ugyanis borzasztóan teljesít a választással és a politikával kapcsolatos hamis infók és félretájékoztatások szűrésében.

A TikTokot, a Facebookot és a YouTube-ot tesztelték, és egyik sem végzett jó munkát az egyébként a kutatók által feltöltött, félrevezető információkat tartalmazó hirdetések eltávolításában. A legrosszabbnak a szóban forgó hirdetések kilencven százalékát jóváhagyó TikTok bizonyult.

Ha figyelembe vesszük a közösségimédia-platform döbbenetes növekedését – az utóbbi néhány évben az összes riválisnál gyorsabban növekedett –, valamint, hogy mennyire népszerű a fiatal korosztályban, a szám nyugtalanító. A felhasználók számának exponenciális növekedésével a félretájékoztatás is exponenciálisan nő, és a TikToknak proaktívan kellene fellépnie.

A kamuhirdetéseket súlyosságuk alapján rangsorolták. Egyesek félrevezető választási időpontokat, mások pontatlan követelményeket tartalmaztak, és voltak olyanok is, amelyek egyenesen le akarták beszélni a választókat a voksolásról.

Ez minden platformnak hátrányos, de annak különösen az, amelyik büszke a választási tartalmakkal és a politikai hirdetésekkel kapcsolatos hozzáállására. Márpedig a TikTok nyilvánosan bejelentette: semmiféle fizetett politikai hirdetést nem engedélyez, az igazolt politikai felhasználói fiókoknak automatikusan megtiltották az influenszerek számára elérhető „lejátszásért pénz jár” hirdetések használatát. Augusztusban bejelentették, hogy szigorítottak a félretájékoztatás kezelésén, a megvalósításban független hírszerző cégekkel, civilszervezetekkel és más szakértőkkel dolgoznak együtt.

Október 20-án kiderült, hogy a TikTok mögötti ByteDance vállalat, az app helyalapú adatait felhasználva, kémkedne egyes amerikai állampolgárok fizikai tartózkodási helye után. Egyelőre nem tudni, hogy ezt tényleg megvalósítják, vagy sem.

Az app remekül kivitelezett algoritmusa egyértelműen kapcsolódik a félretájékoztatás elleni csődhöz. Ahogy a platform bármelyik népszerű zenei, tánctrendje, ugyanúgy a dezinformáció is nagyon gyorsan virálissá válhat. Mivel ez az algoritmus a TikTok sikerének kulcsa, nehezen elképzelhető, hogy a cégvezetés jelentős mértékben változtatna rajta.

Így a félretájékoztatás nyilvánvalóan mindaddig marad, amíg a szabályozók meg nem unják.

Fejlett mesterségesintelligencia-megoldásokhoz fejlett hardver kell. De mi történik akkor, ha a csúcskategóriás MI-chipek globális beszállítói lánca elakad?

A legtöbb fejlett MI-processzort Tajvanon gyártják, és a sziget és a Kínai Népköztársaság közötti feszültség nő. Szinte minden chipet az USA-ban terveznek, és az USA nemrég törvényekkel blokkolta, hogy Kína hozzájuk férjen. Ez a lépés arra ösztönözheti Pekinget, hogy elvágja az amerikaiak hozzáférését a tajvani gyártókapacitáshoz.

Esetleges katonai lépések az emberiség és az MI fejlődése szempontjából is tragédiát jelentenének. Egyelőre nem tartunk itt, de a chipháború elkezdődött, és ha a feszültség csökken is, más okok is akadályozhatják a gyártást. A Covid-19 miatti lezárások eddig is rossz hatással voltak rá, és mi történik akkor, ha például Tajvanban aszály, Malajziában pedig árvíz lesz?

Az USA és Kína egyaránt saját beszállítói láncot akar a fejlett chipekhez. Az egyszámjegyű nanométer-egységben mért áramkörök gyártása azonban rendkívül nehéz és drága, és semmi garancia nincs arra, hogy bármelyik félnek sikerülni fog.

Kína a 2014-ben, a félvezetőipari dominanciáról megfogalmazott tervet igyekszik megvalósítani. Sokat áldoztak a hazai félvezetőipar fellendítésére, amit az amerikai szankciók nyíltan veszélyeztetnek.

Az amerikai gyártóknak az ország területén történő gyárak építéséért adókedvezményt ígérő augusztusi törvények egyértelműen az otthoni gyártás és kutatásfejlesztés ösztönzését szolgálják. A piacvezető Nvidiával szemben lemaradásban lévő Intel nemrég két gyárat alapított is Ohio államban.

Mindeközben a legfejlettebb termékeket előállító gyártók az Egyesült Államokba tartanak. A világelső Tajvani Félvezetőgyártó Társaság 12 milliárd dolláros üzemet épít Arizonában, ahol 2024-ben indulhat el a gyártás. A szintén élenjáró Samsung Texasban épít 17 milliárd dolláros létesítményt.

Ha viszont a chipokalipszis bekövetkezik, a nemzetközi mesterségesintelligencia-fejlesztő közösségnek ügyesen kell kihasználnia a régebbi félvezető-technológiát, big data helyett small datát, adatközpontú MI-központokat, hatékony modellarchitektúrákat. Növekvő polarizáció mellett kell fokozniuk a nemzetközi együttműködést.

Mindezek fényében úgy tűnik, hogy egy rövid ideig tartó chiphiány a világ két szuperhatalma közötti konfliktus legkedvezőbb forgatókönyve.

A képzőművészethez, videóhoz és az irodalomhoz hasonlóan, a zenében is megjelentek a mesterséges intelligenciát használó kreatív technológiák. A magát streamelőknek, filmeseknek és alkalmazásfejlesztőknek ajánló Mubert AI app – a többi területről ismert mintát követve – szöveges inputokat alakít át hangkompozíciókká. Egyszerű kezelni, és a felhasználónak – a fejlesztők szerint legalábbis – nem kell tartania a jogdíjak miatti vitákról.

Számítógép által generált zene régóta létezik, és mesterséges intelligenciát sem tegnap kezdtek el alkalmazni a zeneszerzésben. Az MI-muzsikák minősége változatos, akadnak közöttük olyanok, amelyekről elhisszük, hogy ember munkái, nagy részük viszont földönkívüli összevisszaság, vagy bugyuta melódiafüzér.

Mubert AI a legismertebb újgenerációs zenegenerátor. Ezek az alkalmazások mások mint elődeik – kevésbé integrálják bele őket a zenekészítési folyamatba, hanem inkább a zenészeket próbálják a korábbiaknál kreatívabb módon helyettesíteni, plusz fizetni sem kell nekik.

A Mubert AI olyan zenéket komponál, amilyeneket, mondjuk, a liftben hallunk. Négyezernél több alkotó több mint egymillió hangmintáján tanították. Egy számhoz a felhasználó stílust és hangulatállapotot választ ki, amire az MI előáll a teljesen sablonos háttérzenével.

A Google Audio LM-je sokkal kifinomultabb, a nagyvállalat folyamatosan tökéletesíti a vers- és az énekmintákat. A felhasználó megad neki egy vagy több audióklipet, például egy zongorafutam néhány hangjegyét, és a gép ott folytatja, ahol abbahagytuk.

Míg a Mubert AI valamit fizet az appnak hangmintát készítő zenészeknek, addig a Google alkalmazása nem állít ilyet magáról.

A rettegett RIAA, az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége mindenesetre aggódik a mesterségesen intelligens zenegyártók miatt. Elvehetik a művészek megélhetését, a pénztárcájukat és a jogdíjaikat is komolyan veszélyeztetik. A szövetség nyilatkozatban el is ítélte az ilyen jellegű online szolgáltatásokat kínáló MI-ket.

Az amerikai Joe Rogan korábban televíziós műsorvezető volt, manapság kommentátorként, podcasterként, színészként, nevettetőként ismert. Legutóbb a virtuális Steve Jobsszal beszélgetett egy, mesterséges intelligencia által generált podcast-ben.

A Dubai-székhelyű Play.ht podcast-sorozatának, a Podcast.ai-nak az első epizódjában tizenkilenc percben interjúvolta a 2011-ben elhunyt legendás Apple-főnököt.

A szöveget beszéddé alakító (text-to-speech) technológiákra specializálódott startup szöveggenerálással és hangklónozással készítette a podcast-et.

A szkriptet egy meg nem nevezett nyelvi modellel dolgozták ki. A modell Jobs életrajzát, interjúit és más forrásokat finomhangolta hozzá, majd az átiratot mindkét beszélő audiófelvételein gyakoroltatott – levédetett – szintetikus hangokká alakították. A Play.ht hangszerkesztője több mint 120 nyelven szintetizál hangokat, és különösen figyel a fonetikára, pontos kiejtésre. A közönség személyeket javasolhat a következő epizódokhoz.

Rogan korábban is volt már hangklónozás alanya – 2019-ben vele kezdődött a torontói Dessa hírességek kamuhangját felvonultató sorozata.

Idén James Earl Jones, Darth Vader hangja írt alá szerződést a Disneyvel, engedélyezve, hogy az ukrán ReSpeecher startup technológiájával használják a hangját.

Két, egymástól független dokumentumfilmes a néhány éve elhunyt cheflegenda, Anthony Bourdain, illetve az egykori pop art pápa, Andy Warhol hanghasonmását hozta létre. A Bourdain-utánzat vihart váltott ki, mert a sztárszakács özvegye nem járult hozzá férje hangjának klónozásához.

Darth Vader, Bourdain, Warhol és most már Jobs hangjának felhasználása és az ideghálók elterjedése a nyelvtechnológiákban egyértelműen jelzik, hogy a szórakoztatóiparban komoly kereslet mutatkozik az elhunyt hírességekkel készített, kissé morbid interjúk, beszélgetések iránt. A technológiában óriási potenciál rejlik, lassan már az sem lesz meglepetés, ha két régóta halott személy beszélget majd a CNN-en.

2030-ra Kína a világ elsőszámú mesterségesintelligencia-hatalmává akar válni. A terv megvalósulásához többek között csúcstechnológiás adatfeldolgozási lehetőségek és kapacitások szükségesek.

A legfejlettebb chipeket ma Tajvanon és Dél-Koreában gyártják, a gyártáshoz amerikai felszereléseket használnak, a chiptervezésben az Egyesült Államok messze világelső, és emiatt az amerikai hatóságok szigorúan nyomon követhetik más országok chipvásárlását, beleszólhatnak a nemzetközi kereskedelembe.

Kínával is ez történik, mert a távol-keleti ország ugyan mindent megtesz a félvezetők belföldi gyártókapacitásának növeléséért, ám hardver-, szoftver- és üzleti fronton komoly problémákkal szembesülnek, és a legképzettebb munkaerő egy része is inkább külföldön próbál boldogulni.

Az USA már szeptemberben eldöntötte, most viszont nyilvánossá is tette a Kínába irányuló chipeladások korlátozását, ami komolyan veszélyezteti Peking terveinek megvalósulását. Az amerikai indoklás: meg akarják akadályozni, hogy Kína militarizálja az MI-t. Az intézkedések nem korlátozódnak a Kínai Népköztársaságra, hanem a Pekinghez köthető összes cégre érvényesek szerte a nagyvilágban.

Az új törvények értelmében egyes processzorok, köztük a legfejlettebb GPU-k (grafikai processzorok), a gépi tanulás optimalizálását szolgáló más eszközök, és a processzorok gyártásához használt felszerelések nem adhatók el Kínának. A szigorítások főként a Nvidia zászlóshajóját, az adatközponti használatra tervezett A100 GPU-t, de az AMD csúcstermékeit is érintik. A mostani kínai MI-chipek 95 százaléka Nvidia-termék… Az otthoni számítógépekben és videojáték-konzolokban lévő chipekre értelemszerűen nem vonatkozik a tiltás, azokat bajosan használhatnák katonai MI célokra.

A rendelkezés azt is leszögezi, hogy amerikai állampolgárok és az USA-ban tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiek az Egyesült Államok kormányának engedélye nélkül nem vehetnek részt csúcsminőségű külföldi chipek fejlesztésében és gyártásában.

Kína külügyminisztériumának egyik szóvivője kijelentette, hogy az USA visszaél exportjának kontrollálásával, és szerintük ez nemcsak rájuk, hanem a globális együttműködésre, a nemzetközi beszállítói láncra szintén nagyon rossz hatással lesz.

Az amerikai-kínai chipviszály nem most kezdődött.

Washington már 2015-ben megtiltotta az Intelnek, hogy legfejlettebb chipjeit a kínai hadseregnek adja el. 2019-ben a Huawei és 114 leányvállalata került amerikai tiltólistára, 2020 májusában pedig az amerikai technológiákat használó és a Huawei-jel üzleti kapcsolatban álló külföldi cégeket amerikai kormányengedély kérésére kötelezte az üzletelés folytatásához.

A nemcsak az egész termőfölddel, hanem a minden egyes növény állapotára kiterjedő helyi feltételekkel is foglalkozó precíziós mezőgazdaság sokat segít farmereknek magok elvetésében, a termény betakarításában, járványok megakadályozásában, tevékenységük hatékonyabbá tételében.

Előfordulhat, hogy az on- és offline boltokban beszerezhető rendszerek nem felelnek meg minden várakozásuknak, és ilyenkor a nyílt forrású megoldások nagyon hasznosak, mert hatékonyan és költségmentesen bővítik a lehetőségeket.

Mezőgazdasági nagyvállalatokkal, független farmerekkel és rurális közösségekkel együttműködő nonprofit és akadémiai intézmények több nyíltforrású mesterségesintelligencia-rendszerrel támogatják az élelmiszertermelés növelését.

A Linux Alapítvány egyetemekkel, nonprofit szervezetekkel és az IBM-mel tavaly közösen indított Agtack kezdeményezése kódot, adatokat és kereteket biztosít mezőgazdasági indíttatású nyílt forrású MI-projektek megvalósításához. Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) már megszűnt Open Ag-je (Nyílt Mezőgazdaság, az Ag az agriculture rövidítése) különféle környezeti feltételek mellett jelezte előre növények növekedését.

Most az egyik legnagyobb infokommunikációs vállalat, a Microsoft állt elő a farmerek kiadásait csökkentő, a termést növelő, nyílt forrású MI-eszközökkel. A technológia neve FarmVibes-AI, szenzorok által gyűjtött és képadatokat elemző rendszereivel segíti a gazdák tevékenységét.

A drón- és műholdas képeket, valamint érzékelőkkel összeszedett talajadatokat felhasználva, a talajt valósidőben feltérképező AsyncFusion outputjára hagyatkozva, a mezőgazdák biztosabban tervezhetik meg, hogy mikor és hol vessék el a magokat, ültessenek növényeket.

A DeepMC idegháló talaj- és éghajlatszenzorok adatait időjárás-előrejelzésekkel összekombinálva, prognosztizálja a termőterület hőmérsékletét, esőket, viharokat, a talaj nedvességét. 120 órára képes prognosztizálni, az infók birtokában a farmerek felkészülhetnek a szélsőséges időjárásra, extrém melegre, extrém hidegre és más természeti eseményekre.

A szintén idegháló SpaceEye a másik két rendszer műholdas képeiből szűri ki a felhőket. A Microsoft mérnökei részben szintetikus felhőkkel borított infravörös és látható fénytartományban készült képeken tanították be a feladatra.

A szöveg- és a képgenerátorok, GPT-3, AI21 és Jurrasic, illetve DALL-E, Midjourney és Stable Diffusion korában a promptok azok a mesterséges intelligenciának adott szöveges utasítások, inputok, amelyek alapján az MI szöveget, képet generál. Néhány szóban, mondatban leírjuk neki, mit szeretnénk látni, olvasni, majd a rendszer előáll a megoldással.

Nem könnyű megfelelő utasításokat kitalálni, ezért a promptok az ember-gép együttműködés egyre fontosabb elemei, a közeljövő meghatározó felhasználói interfészeivé válhatnak.

De hogyan készítsünk tényleg működő szöveges utasításokat, amelyek után az output valóban olyan lesz, amilyennek szeretnénk? Például milyen melléknév a legcélszerűbb egy állat leírásához?

Nehéz kiszámítani a rendszerről rendszerre változó eredményt, és többek szerint a promptmérnökség az MI-fejlesztés egyik meghatározó iránya lehet.

Hogyan jutottunk el eddig?

Nagy mennyiségű szöveg vagy szöveg-kép adat webes összegyűjtésével lehetővé vált, hogy kutatók szöveges inputot szöveges vagy vizuális outputtá átalakító modelleket gyakoroltassanak. Mivel az input kulcsfontosságú, egyre többen kísérleteznek egyre találóbb, pontosabb promptokkal.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő szerint a prompttervezés valóban fontos, de csak része a kirakós játéknak. Inkább a számítógépeknek szándékainkat pontosan, intuitív és kontrollálható módon jelző felhasználói interfészekben látja a jövőt.

A beszédszintézisnél (szövegek számítógépes úton beszéddé alakításánál) a fejlett rendszerek specifikálják, hogy a mondat mely részét milyen érzelmi töltéssel mondjuk. Virtuális gombokkal növelhetjük, csökkenthetjük az adott érzelem intenzitását. Az input finomhangolásával kontrolláljuk a nyelvi kimenetet. Az output ismeretében pedig – visszamenőleg – az utasításokat is kontrollálhatjuk, és a fordított iterációt mindaddig folytatjuk, amíg az elképzelt beszédet meg nem kapjuk.

Ng hasonló virtuális gombokat képzel el képgeneráláshoz, amelyeket például úgy állítjuk be, hogy a kép harminc százalékban art deco, hetven százalékban Bosch legyen. Vagy szkeccseket készítünk, és az MI azok alapján áll elő képpel.

Nagy nyelvi modellek esetében még bonyolultabb a helyzet. Ha empatikus, tömör vagy valamilyen más prózát akarunk generáltatni velük, tényleg a minél jobb promptok időnként véletlenszerű keresésével, találgatásukkal jutunk el a kívánt outputig?

Ng szerint, ha nagyon speciális eredményt szeretnénk, az outputok frusztrálóan egyhangúak, általánosak. A szöveges utasítások egyértelmű és általánosítható tartalmaknál, például „egy bambuszt evő pandánál” jól működnek, új felhasználói interfészekkel, innovatív szöveg- és grafikus szerkesztőket használva viszont sokkal eredményesebbek lennénk, és a szöveg vagy a kép is jobban passzolna eredeti elképzelésünkhöz.

Három amerikai egyetem (Arkansas, Alabama, Oregon) kutatói számszerűsítve kimutatták, hogy a túlzott közösségimédia-használat lelki zavarokat, elsősorban depressziót okozhat.

Különböző személyiségű, 18 és 30 év közötti, ezer amerikai fiatal felnőttet vizsgálva állapították meg, hogy napi öt óra vagy több a Facebookon, Twitteren, TikTokon és a többin, hat hónapon belül depressziót válthat ki.

Az egyik fő ok az úgynevezett „problémás társadalmi összehasonlítás”, amikor más személyek tetszetős, sikeres történeteit olvasva, látva, rossz érzés vesz erőt rajtunk. Úgy érezzük, hogy a valóság nem felel meg a vágyainknak, nem tartunk ott, ahol szeretnénk.

Az online közösségi tér felerősítheti a magunkkal és másokkal szembeni negatív érzéseket. Ez pedig a fokozott használattal kockázatossá válhat, súlyos lelki zavarokat okozhat. Ha folyamatosan negatív tartalmakat fogyasztunk, akkor is könnyen ide juthatunk – állítják a kutatók.

A tanulmány szerzői a résztvevők mások iránti nyitottságát, extrovertált/introvertált jegyeit, kedvességét és neurotikus hajlamait mérték. A kemény közösségimédia-használóknál nagyobb a neurotikus viselkedésre való hajlam, és kétszer nagyobb a depresszió kockázata – derült ki a felmérésekből. De még a kevésbé neurotikus és a legnyitottabb személyeknél is komoly a depresszió kockázata, ha napi öt órát vagy többet töltenek közösségi hálózatokon.

„A gyors technológiai fejlődés és a technológiák hétköznapokba integrálásának korában fontosak egy ilyen tanulmány megállapításai. Személyek virtuális összekapcsolásával nő a kommunikációs problémák, félreértések és rossz értelmezések kockázata, amelyek gondokat okozhatnak kapcsolatokban, és mentális egészségünkben is zavarokat válthatnak ki” – nyilatkozta a tanulmányról Renae Merrill, az Arkansas Egyetem PhD-hallgatója.

Ha tisztában vagyunk a közösségi média érzelmeinkre és kapcsolatainkra gyakorolt káros hatásaival, jobban el tudjuk kerülni azokat – véli és tanácsolja is egyben Merrill.