A zeneipar jelentős politikai és gazdasági befolyással rendelkezik ahhoz, hogy preferenciái fontos szerepet játsszanak a mesterségesintelligencia-fejlesztők tevékenységében. Elvileg könnyen elérhetik, hogy a rendszerek engedély nélkül ne gyakorolhassanak jogvédett munkákon.

Az internet korai éveiben a lemezkiadók fontos szerepet játszottak peer-to-peer alapon működő zenemegosztó honlapok, elsősorban a későbbi előfizetéses streaming-szolgáltatás piac kialakulását komolyan befolyásoló Napster bezárásában.

Most is valami hasonló kezdődhet, azzal a fontos különbséggel, hogy a Napster körüli szerzői jogi problémák egyértelműek voltak, viszont az MI által generált zenékre egyelőre nincsenek kőbe vésett törvények. A modellek, mint a Google MusicLM-je vagy a Hugging Face két teljesen új rendszere gyerekcipőben járnak még, ugyanakkor nagyon gyorsan fejlődnek.

Ezzel együtt több amerikai bírósági ügy központi témája a jogvédett anyagokon, főként képeken történő MI-betaníttatás törvényes vagy törvénybe ütköző jellege. Most már a zeneipar is beszállt mesterséges intelligencia által generált tartalmak elleni küzdelembe.

A Deutsche Grammophont, az EMI-t, az Interscope-it, a Motownt, a Polydort és a Virgint birtokló Universal Music Group (UMG) egy ideje nyomást gyakorol a Spotify-ra és más streamingmédia-szolgáltatókra, hogy tegyenek valamit az MI által készített másolatok jelentette fenyegetéssel szemben.

A világ zenepiacának harmadát lefedő és a digitális zeneterjesztés bevételeinek jelentős részét bezsebelő UMG a legfontosabb szolgáltatók, például a Spotify és az Apple részéről érvényesíttetni kívánja szellemi tulajdonának védelmét. Azért befolyásolhatják őket, mert az utóbbiak licencelik a kiadó zenei anyagait. Az UMC további kívánsága még, hogy egyáltalán ne terjesszenek MI által generált muzsikákat.

A vállalat több YouTube felhasználót szólított már fel, hogy távolítsák el az oldalról az UMC művészek munkáinak MI által készített utánzatait.

Megjelent a Stanford Egyetem hatodik éves MI Indexe. A felsőoktatási intézmény Emberközpontú MI Intézetének 386 oldalas idei anyaga mérföldköveket, piackutatásokat, tudományos publikációkat, álláshirdetéseket és közvéleménykutatásokat figyelembe véve készült. A szerzők 2022-re összpontosítottak, viszont kihagyták a generatív MI hatását.

Ennek ellenére izgalmas és fontos olvasmány. Pozitív és negatív trendeket egyaránt ismertet.

2022-ben a cégek 50 százaléka számolt be arról, hogy legalább egy területen használnak MI-t. 2018 óta a szám 50 és 60 százalék között mozgott. Az MI-t használók 63 százaléka bevétel-növekedést, 37 százaléka csökkenést tapasztalt.

Tudósok több felfedezésre használták a technológiát: plazmakontroll nukleáris fúzióhoz, mátrixszorzás algoritmusainak javítása, antitesttervezés gyógyszerfejlesztéshez, chipek hatékonyságnövelése.

A kutatókat egyre jobban érdekli az MI-etika. Egy 2022-es nagy konferenciára 772 tanulmányt, az előző évi dupláját adták be.

Az egyik legfontosabb pozitívum, hogy a nagy MI-modellek gyakoroltatásának ugyan változatlanul komoly, viszont jelentősen csökken a környezeti lábnyoma. A BLOOM 2022-es trenírozása egy átlagember négyéves széndioxid-kibocsátásával ért fel, míg az azonos méretű GPT-3 2020-as tanítása akkora környezeti lábnyomot hagyott maga után, mint egy átlagember 91 év alatt.

A negatívumok: a 2021-es 125 milliárd dollár után 92 milliárdra csökkent a magánszektor 2022-es MI-befektetése. Egyre több a technológia megkérdőjelezhető használata, egy klíringintézet 2022-ben 260 esetet rögzített, ami 26-szor több mint 2012-ben volt.

A legismertebbek: egy Zelenszkij elnökről készült mélyhamisítvány (deepfake) videóban a politikus Ukrajna fegyverletételére szólított fel. Amerikai börtönökben MI-t használnak a rabok telefonhívásainak átírására, míg egy, bandákat követő rendszert a bőrszín-alapú megkülönböztetés miatt ért kritika.

A gender-sokszínűség hiánya szintén súlyos kritikák tárgya: számítástudományi egyetemi diplomásoknak csak a 22 százaléka nő, és ez még mindig kevés, bár tíz százalékkal több mint 2012-ben volt.

A Stanford anyaga a közelmúltról szól, mások viszont a közeljövőt vizsgálják. A Goldman Sachs felmérése alapján a következő tíz évben a generatív MI hét százalékkal növeli a globális termelékenységet, az automatizáció pedig kb. 300 millió munkahelyet érint. Az Y Combinator startup inkubátor anyaga szerint az újonnan alakult vállalatok 34 százalékánál az MI van a középpontban, ami történelmi csúcs.

Az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala, azaz a NASA április 3. és 7. között frissítette a Curiosity marsjáró szoftverét, hogy a jármű hatékonyabban mozogjon, valamint az eddiginél kisebb nyomás nehezedjen a kerekeire.

A frissítés alatt a Curiosity képkészítő tevékenysége értelemszerűen szünetelt. A mérnökök komoly munkát végeztek, 180-nál több változtatást eszközöltek. Szükség is volt rájuk, mert a járművet vezérlő program 2016 óta nem esett át fontosabb frissítésen.

„Nagyon komoly frissítésről van szó, és biztosra kellett mennünk, hogy sikerüljön” – jelentette ki Kathya Zamora-Garcia a Curiosity projektmenedzsere.

Az újabb Perseverance terepjáróval ellentétben, a Curiosity-nek meg kell állnia az általa gyűjtött képek feldolgozásához. A frissítéssel jelentősen nő a jármű teljesítménye, lehetővé válik, hogy még inkább „vezetés közben gondolkodjon”, így pedig csökken a feldolgozással eltöltött ideje, illetve több ideje lesz mozgásra.

De ezzel együtt sem fog olyan hatékonyan mozogni, mint a Perseverance, vezetések után viszont nem egy teljes percre, hanem csak egy-két másodpercre kell megállnia, ami komoly különbség.

A gép új algoritmust is kapott, hogy kiszámítsa az ideális sebességet egyenetlen terepen. A számításokat úgy végzi, hogy a Curiosity kerekei csak minimálisan – a legminimálisabban – sérüljenek meg menet közben. Szükséges is a kerekek minél épebb állapotban tartása, mert a több mint egy évtizedes használat után már kezdenek megkopni.

A frissítést a Nature Communications folyóiratban, februárban megjelent beszámoló előzte meg, amelyben arról írtak, hogy a NASA marsjárók felszerelése nem elegendő az élet felfedezéséhez. Az ok: a járművek fedélzetén lévő műszerek gyakran nem elégségesek szerves molekulák észlelésére. Az űrügynökség bizakodik, hogy most már képesek lesznek rá.

Egyre több a bizonyíték, hogy a gázfúró- és a csatornarendszereknél a korábban feltételezettnél sokkal nagyobb az üvegházhatású gázok szivárgása – hangsúlyozzák a Princeton Egyetem a nagy és kis szivárgásokat egyaránt gyorsan észlelő módszert kidolgozó kutatói. Lézeralapú érzékelésükkel az eddigi eljárásokkal egyméteres körzetben kimutatott eseteknél azok huszonötöd részét is észreveszik.

Technikájuk a mozgékony drónokkal kombinált lézeres távérzékelés előnyeit használja ki, ezért képesek akár nehezen megközelíthető területeken is azonosítani korábban észrevétlen szivárgásokat.

A mostani eljárások leginkább infravörös kézi kamerákkal működnek. Nagyon munkaigényesek, kisebb szivárgásokat nem vesznek észre, vagy komoly infrastruktúrát kell telepíteni a feladat elvégzéséhez. Drónokkal viszont szabadon megválasztható az átvizsgálandó terület.

A fényvisszaverővel – az érkező fényt közvetlenül a forrás felé visszaverő tükörrel – felszerelt kicsi drónból és a gázérzékelő felszerelés a drón repülés közbeni mozgását követő alapállomásából álló rendszer hatékony. Ha a lézersugár a repülő drónról a feltételezett szivárgás környékére verődik vissza, a rendszer működtetője azonosítani tudja a forrást, megmérheti az intenzitását.

„Ez a szivárgásdetektálás Szent Grálja” – jelentette ki Mark Zondlo, a kutatás egyik vezetője.

Az atmoszférikus érzékelésre fejlesztettek már dróntechnikákat, a drónokra viszont drága gázszenzort kell szerelni, ami a légi jármű korlátozott terhelőkapacitása miatt egyrészt problémás, másrészt veszélyes környezetben kockázatos egy ilyen szenzort rátenni, emellett egyszerre csak egy használható.

A princetoni kutatók a mobilplatformon, például teherautón működő alapállomásba integrálták a gázszenzort, és így a drónnak csak egy kicsi tükröt kell cipelnie. A változtatás kisebb és olcsóbb drónok használatát teszi lehetővé, hosszabb ideig repülhetnek, részletesebb adatokat gyűjthetnek nagyobb területekről.

Az érzékelőtechnika többféle gáz szimultán mérését biztosítja. Más drónos eljárásokkal a nagyobb méret, tömeg és fogyasztás miatt ez rendkívül nehéz, ráadásul az új rendszer további lézerekkel bővíthető.

Nagy a kereslet a mesterségesintelligencia-piacot gépi úron generált szövegekkel és képekkel kiszolgáló startupok termékei iránt, csakhogy még a legígéretesebbek sem működnek a fejlesztéshez, teszteléshez és a modell működtetéséhez nélkülözhetetlen szerverek nélkül. Remek termékek fejlesztése mellett a számítási kapacitásokhoz is hozzá kell férniük.

Márpedig a felhőszámítás-szolgáltatók gondokkal küszködnek, mert egyre több a generatív MI-vel foglalkozó startup, és az összes igényt egyre nehezebb kielégíteni. A probléma olyan masszív szolgáltatásokat is érint, mint az Amazon Web Services és a Microsoft Azure.

A hiány egyik oka, hogy egyes szolgáltatók nem rendelték meg időben a plusz MI-chipeket, miközben az elsőszámú fejlesztő, a szakterületre specializált GPU-kat gyártó Nvidiának általában több hónap kell a rendelések teljesítéséhez. Ezzel szemben a saját TPU-chipeket használó Google Cloud bejelentette, hogy többé-kevésbé időben eleget tett az ügyfelek kérelmeinek.

A Microsoft saját belső csapatai számára is jobban beosztotta a GPU-hoz való hozzáférést. Ez azért sem hangzik jól, mert lassíthatja leghíresebb partnere, az OpenAI fejlesztéseit.

A legnagyobb amerikai adatközpont-piacok közül kettőben, Észak-Virginiában és Észak-Kaliforniában, azaz a Szilícium-völgyben áramellátási problémákkal küszködnek. A hiányok növelik a felhőszámítások költségeit, és tovább feszítik a szerverkapacitás határait.

Mérnökök és vállalkozók egyaránt aggódnak. Többen panaszkodnak, hogy előzetes fizetés vagy érvényben lévő szerződés nélkül lehetetlen szervereket találni. Az évekre előre költő startupoknak jelenleg nagyobb az esélyük hozzáférni a nélkülözhetetlen kapacitásokhoz.

Egyes vállalatok kisebb felhőszolgáltatókhoz (RunPod, Lambda Labs, Crusoe Energy stb.) fordulnak, de a „kicsik” is küszködnek, hogy kielégítsék a megnövekedett igényeket. Sőt, még azok is panaszkodnak, akik hozzáférnek a felhőhöz, mert nincs elég kapacitás.

Az Egyesült Államok legnagyobb szakterületi riválisa, Kína teljesen más okból, az MI-fejlesztéshez elengedhetetlen legfejlettebb amerikai technológiák importtilalma miatt szenved a chiphiánytól, és igyekszik kreatív megoldásokat találni.

Pár hete óriási visszhangot váltott ki ezernél több MI-, IT-szakértő, vállalatvezető, híresség (Elon Musk, Stuart Russell, Yuval Noah Harari stb.) a GPT-4-nál fejlettebb mesterségesintelligencia-fejlesztések féléves moratóriumát javasló nyílt levele. Sokan helyeslik, mások túlzásnak tartják az esetleges korlátozásokat. Utóbbiak közé tartozik Andrew Ng, a gépi tanulás egyik legnagyobb szaktekintélye is.

A javaslatot meggondolatlannak tartja, több figyelemben részesült, mint amennyit megérdemelt volna – kezdi Ng, majd kiemeli: a végveszélyt kiáltók az MI-fejlődés narratíváját viszont tényleg jobban keretezték, mint az MI-optimisták.

Már most naponta tapasztaljuk, hogy az MI javít az életminőségen. A ChatGPT a leggyorsabban terjedő, legtöbbek által használt alkalmazás, és hamarosan az embert másféleképpen segítő, gazdagító appokra is számíthatunk.

Míg a fejlesztők zöme hasznos rendszereket épít, addig a végveszélyre figyelmeztetők valószínűtlen, de az általános félelmeket és a fantáziában élő MI-képet jól meglovagoló forgatókönyvekre hivatkoznak: az emberiség elveszíti a kontrollt az általános MI-vel (AGI) vagy a szuperintelligenciával szemben.

Ng és Yann LeCun, a Facebook gépitanulás-guruja megvitatták a mindkettejük szerint káros – esetleges – moratórium hatásait. A következőket állapították meg: a javaslatban szereplő veszélyek szenzációhajhászók és irreálisak. A moratórium csak akkor működne, ha kormányok beavatkoznának, ami még rosszabb hatással lenne a versenyre és az innovációra. Ha bevezetnék, egyrészt lelassítaná az értékes innovációkat, másrészt hat hónap szünet aligha változtatna az AGI felé vezető több évtizedes „utazáson.”

Ng elismeri az MI problémáit (részrehajlás, nem mindig korrekt, állásokat szüntet meg, hatalomkoncentráció), de ezeken a fejlesztő közösségeknek kell dolgozniuk, és dolgoznak is. A spekulatív kockázatok felsorolása viszont több kárt okoz, mint amennyi jót tesz: elvonja a figyelmünket a jelenlegi valós kockázatokról, amelyekkel foglalkoznunk kell. A rettegés az MI körüli hype másik, a közvéleményt félrevezető, a gépi intelligencia lehetőségeit eltúlzó megnyilvánulása. Az ilyen javaslatok lelassíthatják a szakterület mindenki számára hasznos fejlődését.

Ng csalódott, mert az MI-apokalipszist kiáltók messzire mentek. Narratívájuk gátolja az innovációt, elbátortalanítja az embereket, befolyásolni igyekszik a társadalom jó döntéseket hozó képességét. Ehelyett inkább segíteni kellene mindenkinek, hogy még akkor is megértsék az MI hasznát, ha a fejlesztők közben a tényleges kockázatok csökkentésén dolgoznak. Itt az idő, hogy realista képet dolgozzunk ki erről a hihetetlenül fontos technológiáról – összegez Ng.

Gondolataira rímel Emily Bender, a Washington Egyetem kutatójának írása, amelyben a nyílt levelet sorról sorra elemezve, megállapítja: a javaslat az eddiginél is nagyobb MI-hype-ot teremt. Egy másik szakember, Arvind Narayanan (Princeton Egyetem) az MI kiváltotta veszélyektől, például a félretájékoztatástól való túlzott félelmekre figyelmeztet.

A Wist Labs virtuális valóság (virtual reality, VR) startup lehetővé tette, hogy a felhasználók ugyanazokon a helyszíneken játszhassák le emlékeiket, ahol megtörténtek. Azaz ismét átélhetnek múltbeli eseményeket.

A technológiát bemutató videóban a startup elmondja: hamarosan megjelenő szoftverével ismét úgy férhetünk hozzá szép pillanatokhoz, ahogy emlékezünk rájuk. A rögzített emlékek kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) technológiával újra játszhatók, az AR által megjelenített speciális valódi világ beállításokat fednek le.

A folyamat elég egyértelmű és direkt: a felhasználó egy alkalmazással 3D jelenetté alakíthatja a korábban okostelefonjával felvett videót, majd a „visszajátssza” az eredeti helyszínre. Ezt vagy böngészővel, vagy okostelefonnal, vagy VR-headset belsejében teheti meg.

„Rögzítéskor elmentjük a színt, a mélységet, az eszköz pozícióját, a hanganyagot és a jelenetinformációkat. A mélységet a Pro iPhone-ok és iPad-ek LiDAR szenzoraival örökítjük meg” – magyarázza Andrew McHugh, a startup társalapítója.

Az elképzelés teljes mértékben csúcstechnológia, felvett emlékeink lejátszása mégis sokakból vált ki szörnyűlködést. Twitter-felhasználók a Black Mirror egyik epizódját emlegetik, mások a Philip K. Dick regényen alapuló, 2002-es Különvéleményre hivatkoznak, annyira disztópikus megoldásnak látják az emlék-lejátszást.

De azért van egy óriási különbség az említett sci-fik, cyberpunk, poszt-cyberpunk látomások és a Wist virtuális/kiterjesztett valósága között: az utóbbi felhasználói ellenőrzésük alatt tartják az általuk felvett emlékeket, és ez nem kevés.

A jelenlegi mesterségesintelligencia-kutatásfejlesztés egyik, ha nem a leginnovatívabb vállalata, az OpenAI öt nap leforgása alatt előbb kirúgta, majd visszaültette székébe a vezérigazgató Sam Altmant.

Az MI gyors fejlődésének és a szabályozásra vonatkozó álláspontok közti különbségek elmélyülésének idején a cégnél tapasztalt káosz egyértelműen jelzi az irányvonallal, küldetéssel egyetértő, erős vállalatvezetés és a tapasztalt igazgatótanács fontosságát. Nagyon szokatlan vezetők kirúgása az utód előzetes kijelölése, kulcsbefektetőkkel történő egyeztetés, a piac változásokra való felkészítése nélkül – márpedig most ez történt.

A káosz versenyelőnyhöz juttatja a riválisokat, és az ominózus öt nap alatt az OpenAI-tól függő többezer vállalkozást fenyegetett. Altman visszatérése a stabilitást is visszahozta, de ennek ellenére sok a megválaszolatlan kérdés.

A történtek egyáltalán nem voltak szokványosak. Gyakran előfordul, hogy startup-alapítók útjai szétválnak, az igazgatótanács puccsa sem ismeretlen jelenség, de ettől még negatív hatással lehetnek az adott startuptól függő vállalkozásokra.

Az OpenAI esetében ez hatványozottan érvényes: alkalmazottai elképesztő munkát végeztek az MI fellendítéséért, többszáz millió ügyfelet szolgálnak ki, tehát fontos, hogy megmaradjon a lelkesedés, és a munkájukra összpontosítsanak. Ha a bizonytalanság, a káosz eluralkodik, törvényszerűen nehezebb az összpontosítás, kevésbé hatékony a munka. A ChatGPT 2022. november 30-án indult világhódító útjára, az OpenAI pedig rengeteg mindenen átesett az eltelt egy év alatt.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő pozitívumokat és negatívumokat egyaránt lát az eseményláncolatban.

A csapat összetartása, ahogy kiálltak a kirúgott CEO mellett másokra is inspiráló hatással lehet, a közös munka hatékonyságát is növelheti. Egyes médiumok pedig a mai világban szokatlan módon, jól felmérték a történteket, ami azt is jelenti, hogy a jövőben a média még jobban odafigyel az óriássá nőtt startupra.

Az OpenAI új igazgatótanácsában olyan rutinos harcosok ülnek, mint a Twitter eladásában segédkező Bret Taylor és a korábbi pénzügyminiszter, Harvard-elnök Larry Summers. A vállalat lobbicsapata már eddig is eredményes volt (például az MI szabályozásáról szóló tárgyalásokon), Summers tapasztalataiból tanulva pedig még jobban érvényesíthetik érdekeiket.

Negatívum, hogy már több vállalat keresi az OpenAI API-jának (alkalmazásprogramozói felületének) az alternatíváit. A gyors megoldással, Altman visszavételével ugyan csökkent a károk mértéke, a történteket viszont senki nem felejtette el.

A szokatlan profit-nonprofit vállalati szerkezet kudarca is szembeötlő. A befektetők bizonytalanabbak új szerkezetű szervezetek finanszírozásában. Ha egy cég elégedett a CEO-val, akkor jó az irányítás, ha viszont az alkalmazottak a kirúgott CEO mellé állnak, valami nem stimmel a vezetésben. Az OpenAI korábbi vezetősége nem egyértelmű okok miatt Altman kirúgásával a vállalat alapértékeivel ment szembe, az újnak nagyon másként kell viselkednie, gördülékenyen kell irányítania a céget.

Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója jól ismeri az általános mesterséges intelligencia (artificial general intelligence, AGI) elméletét, azt a hipotetikus jövőbeli időpontot, amikor egy gép bármilyen intellektuális feladatot, köztük empátiát, kreativitást és fizikai ügyességet igénylőket is emberi szinten képes végrehajtani.

A vezérigazgató vegyes érzésekkel tekint az MI jövőjére: át fogja alakítani a társadalmat, és egy kicsit fél ettől, de szerinte mindenkinek jó, ha ők, a ChatGPT és a GPT-4 mögötti vállalat tart a jövőtől. A mesterséges intelligenciát ugyanakkor „az ember által feltalált legnagyszerűbb technológiának” tartja.

Elmondta, hogy a szabályozóknak és a társadalomnak is érintettnek kell lenniük a fejlesztéseikben, mert a visszajelzések segítenek a lehetséges negatív következmények elkerülésénél. Egyébként folyamatos kapcsolatban áll kormányhivatalnokokkal, és a sokak szerint az „AGI-től egy lépés” GPT-4-t sem tartja tökéletesnek.

„Főként a modellek nagyléptékű dezinformációra való használata nyugtalanít. És mivel egyre jobbak számítógépes kódok írásában, cybertámodások során is alkalmazhatják őket” – nyilatkozta. Azzal a sci-fi toposszal viszont nem ért egyet, hogy az MI-nek nincs szüksége emberre, a modellek maguktól hoznak döntéseket, és világuralomra törnek.

„Mindig várnak valakire az input miatt. Az MI egy eszköz, ami nagyon is emberi ellenőrzés alatt van” – mondta. 

Reméli, hogy sikeresen fejlesztenek a napi rutinba, a gazdaságba többféleképpen integrálható, az emberi tevékenységet erősítő, egyre hatékonyabb rendszereket. Viszont nagyon nem mindegy, ki kontrollálja az MI-t, mert a biztonsági kereteket mindenkinek be kell tartania. A társadalomnak azonban korlátozott ideje van arra, hogy miként reagáljon az MI-re, hogyan szabályozza, kezelje – nyilatkozta Altman Vlagyimir Putyin 2017-es megállapítása kapcsán – az orosz elnök szerint „aki vezet az MI-versenyben, valószínűleg uralni fogja a világot.”

A sokat kritizált „hallucináció problémára” is figyelmeztet: „a modell magabiztosan tényként állít be teljes egészében kitalált dolgokat.” GPT-4 ezen a területen hatékonyabb, jobban következtet GPT-3,5-nél. Tényadatbázis helyett fontosabb a következtetőmotor, Altman ezt az irányt tartja követendőnek.

Az automatizáció és az MI miatti majdani munkahely-vesztések szintén aggasztják, de bízik a „határtalan” emberi kreativitásban, hogy sikerül új állásokat létrehoznunk.

ChatGPT-re tekintsünk „másodpilótaként” – összegez higgadtan a vezérigazgató.

Oroszország nemcsak a helyi online tartalom szigorú ellenőrzésével gyakorolja „digitális szuverenitását,” hanem a gazdasági szankciók bevezetése után, a szolgáltatásoktól a pénzügyekig, a hardvertől az ellátási láncig, a teljesen önellátó technológiai ökoszisztéma kiépítésének gondolatát kezdték gőzerővel promótálni. Az infokom, elektronikai szektornak korábban soha nem látott, 41,2 milliárd dollárnyi anyagi támogatást ígértek 2030-ig.

Súlyos kihívásokat kell megoldaniuk. A chipipar kormányzati becslések szerint is tíz-tizenöt éves lemaradásban van a fejlett világhoz képest. Az invázió előtti éves techimport kétharmada az EU-ból és az USA-ból érkezett. A Bank of Finland becslése alapján az ezirányú import egy év alatt harminc százalékot esett…

A csúcstechnológiai ágazatban egyébként is kullogó ország ipari fejlődése megállt, az invázióval olyan cégek termékeinek inthettek búcsút, mint például a Cisco, a SAP, az Oracle, az IBM, a TSMC, a Nokia, az Ericsson és a Samsung. A techszektor hagyományos nemzetközi kereskedelem nélküli újjáépítése a brüsszeli Bruegel agytröszt szerint visszatérés a Szovjetunióhoz. A chipüzletben csak csempészekre és a területen szintén gyengélkedő partnerekre, például Kínára számíthatnak, miközben a legjobb szakemberek jelentős része emigrált már.

A technológia ökoszisztémát az invázió előtt is igyekeztek speciális projektekkel erősíteni. Az egyiket, a nanotechre fókuszáló Rosnano állami vállalatot most fogják megszüntetni, míg a legjelentősebb, a 2010-ben alapított „orosz Szilícium-völgy”, a dél-moszkvai Skolkovo high-tech csomópont, a kezdeti nagy remények ellenére, semmivel sem lett több a világ átlagos technológiai parkjainál.

Pedig a vezetőségben a Google, az Intel, a Nokia és a Siemens képviselői is ott ültek, és még az MIT (Massachusetts Institute of Technology) is – az FBI érdeklődését felkeltő – együttműködési szerződést írt alá velük. A Skolkovo Alapítvány egyik tanácsadója az Állami Duma később meghatározó ellenzéki szereplője, az azóta ukrán állampolgár Ilja Ponomarjov volt – ő szavazott egyedül a Krím annexiója ellen –, akit hamarosan alapítványi pénzek szabálytalan kezelésével vádoltak, majd elhagyta az országot, és ma úgy gondolja, hogy feleslegesen dolgoztak a parkon, a startupokon alapuló szélesebb vállalkozói ökoszisztéma kialakításán.

Az invázió utáni elszigeteltség miatt Skolkovo összeomlott, sikeres orosz startupok a túlélésért küzdenek, eltűntek a külföldi befektetők – 2022-ben az ország vállalataiba fektetett kockázati tőke ötvenhét százalékkal csökkent. Az alapításnál bábáskodó egykori miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev decemberben jelentette be, hogy az idén februárban szintén szankciólistára került high-tech központ az önellátás jegyében átalakítja tevékenységi körét, és NATO-n kívüli, ázsiai, latin-amerikai és közép-keleti országokkal igyekeznek együttműködni.

Az invázió kezdete óta egyesülési és akvizíciós hullám söpört végig a vállalati szektoron. Külföldi tulajdonosok sora annyira sietett elhagyni a piacot, hogy áron alul értékesítették vállalataikat, cégeik helyi leányvállalatait. A riválisok távozásából többen hasznot húzták, leginkább a VKontakte profitált belőlük, és az orosz gazdaság összességében a vártnál valamivel jobban teljesített 2022-ben. Az emigrációt választó szakemberek és külföldi szakértők szerint a nyereségek azonban tiszavirág-életűek lesznek. Egyelőre senki nem látja a háború végét, hivatalos statisztikák alapján a lakosság háromnegyede támogatja azt.

Attól is tartanak, hogy a digitális ipar jelenlegi szintjének fenntartásához sem maradtak elegen, és Moszkva ugyan próbálja hazacsábítani a techszektorban dolgozókat, de sokuk mindaddig nem szándékozik visszatérni, amíg Putyin az elnök.

A szakemberhiány egyébként már az invázió előtt érzékelhető volt. A Gartner 2021 végén megjelent anyagában a képzett digitális munkaerő hiányának ötven százalékos növekedését prognosztizálta 2025-ig. Egymillióval több magasan képzett infokommunikációs dolgozóra lenne szükség – és ezt még a tömeges kivándorlás előtt írták.