Mesterséges intelligenciákat folyamatosan vádolnak, hogy állandósítják a társadalmi előítéleteket, valójában viszont ugyanannyira képesek küzdeni is ellenük. Gépitanulás-algoritmusok például a Wikipédiáról hiányzó ismert tudósok azonosításához néznek át szövegeket. Többségük nő, a legnagyobb online enciklopédia életrajzainak 82 százaléka férfiakról szól.
A természetesnyelv-feldolgozáson alapuló kutatást a Primer MI startup végezte. A Wikipédia a terület egyik kedvenc forrása, sok programot gyakoroltatnak rajta.
A cég által fejlesztett Quicksilver program kb. 500 millió dokumentumot vizsgált, kiszedte a leggyakrabban idézett neveket, majd cikkvázlatot írt róluk és munkájukról, például, hogy a Time Magazin szerint 2013 egyik legbefolyásosabb személyéről, az egereknek 3D nyomtatott petefészket tervező Teresa Woodruffról nincs Wikipédia-szócikk. Az írásban csak alapinformációk szerepelnek, viszont koherens és forrásokkal alátámasztott, tökéletes kiindulási pont egy Wikipédia-anyaghoz.
Az eddig 100 összefoglalót publikált (amelyek egyikéből, Joëlle Pineau kanadai robotikusból már szócikk is lett) Quicksilver 40 ezer tudóst hiányol. Ezek a kutatók ugyanolyan ismertek és idézettek, mint az online enciklopédiában szereplők.
„A Wikipédia elképesztően részrehajló, a nők tudományos alulreprezentáltsága különösen rossz. A Quicksilverrel nem kell sokat keresgélni hiányzó neveket, plusz nagyon gyorsan jutunk komoly mennyiségű és forrásokkal alátámasztott információhoz” – írta Jessica Wade, az Imperial College London fizikusa.
A Primer célja egyébként nem a Wikipédia tesztelése, hanem az online információs ökoszisztéma számára hasznos program fejlesztése. A Quicksilver mellőzött személyek azonosítása és vázlatok készítése helyett szócikkeket kezelhet, észreveszi, ha egy ideje nem voltak frissítve.
Egy példa: Aleksandr Kogan adattudós fejlesztette a Cambridge Analytica hírhedt adatgyűjtő appját. Wikipédia-szócikke viszont márciusnál későbbi infókat nem tartalmaz, Quicksilver meg is állapította, hogy április közepe óta egyáltalán nem frissítették.
Természetesen még egy ilyen program is elfogulttá válhat, például egyes „elfeledett” tudósok, kutatólobbik érdekeit képviselheti. A fejlesztők szerint a veszélyek ellenére is szerkesztők hasznos segéde lehet.
