A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet tölt be mindennapjainkban, a világ lakossága viszont megosztott a technológia társadalmi hatásait illetően – derül ki a Pew Kutatóközpont reprezentatív felméréséből. A 2019 végén és 2020 elején végzett kutatás során 20 európai, több Ázsia-Csendes-óceáni, Egyesült Államokbeli, kanadai, brazil és orosz helyszínen kérdeztek interjúalanyokat.

A megkérdezettek 53 százaléka szerint az MI fejlődése és az emberi viselkedést utánzó számítógépes rendszerek használata pozitív, 33 százaléka szerint viszont negatív hatással van a társadalomra. Az ember által végzett munkák robotokkal történő automatizálását 48 százalékuk jónak, 42 százalékuk rossznak tartja.

Az ázsiaiak általában pozitívan állnak az MI-hez: Szingapúrban a lakosság 72, Dél-Koreában 69, Indiában 67, Tajvanon 66, Japánban 65 százaléka tartja hasznosnak.

Máshol nem ennyire egyértelmű a helyzet, a szélsőeset Franciaországban például 37 százalék szerint pozitív, 47 százalék szerint negatív az MI társadalmi hatása. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban nagyjából döntetlen a helyzet. A 60 százalékos Ázsia-Csendes-óceáni régión kívül még Svédországban, Spanyolországban és pár helyen tartják inkább jónak.

Az ázsiai közvélemény az automatizációt szintén pozitívnak tartja. Nem véletlenül, hiszen a szingapúri és a dél-koreai gyártószektorban dolgoznak a legtöbb robottal. Szingapúr „intelligens nemzet” programjának részeként, az MI az egyik legfontosabb fejlesztési terület. Japán közismerten szintén „jól áll” robotokban, robotikus gyártásban. A hétköznapokban, az otthonokban nő a például idős személyekre vigyázó robotok száma.

Férfiak jobban kedvelik az MI-t, mint a nők, Japánban 73 kontra 56, az USA-ban 53 kontra 40 százalék az arány.

Minél iskolázottabb valaki, annál pozitívabban áll az MI-hez. A különbség Hollandiában a leglátványosabb: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 61, a kevésbé iskolázottak 43 százaléka tartja jó dolognak. Fiatalabb személyek szintén jóval inkább támogatják, mint az idősebbek.

A nemek és az iskolázottság szerinti megoszlás az automatizáció esetében is hasonló mintát mutat. Olaszországban az iskolázottabb személyek 65, a kevésbé iskolázottak 38 százaléka támogatja, minél több tudományos tantárgyat tanul valaki, annál valószínűbb, hogy egyetért a tendenciával.