Az 1978-ban indult Amerikai Keresztrejtvény Verseny résztvevőinek két nap alatt nyolc keresztrejtvényt kell megfejteniük. A háromezer dolláros fődíjért folyó végső megmérettetésben a három leggyorsabbnak és legpontosabbnak kell megoldaniuk egyet.

Mesterséges intelligenciák sakkban, dámában, dominóban, pókerben és goban legyőzték már az embert, nem egyszer aktuális sakk-, vagy más táblás játék világbajnokát „fektették két vállra”, keresztrejtvényben eddig viszont még nem jeleskedtek.

A pontatlan magyarítással Dr. Kitöltőnek fordítható Dr. Fill nevű rendszernek azonban sikerült. A rendszer az áprilisban megrendezett éves versenyen közel 1300 embert múlt felül.

Az Oxfordban asztrofizikát végzett, majd a Stanford Egyetemen mesterséges intelligenciára váltott Matt Ginsberg első rendszerével 2012-ben vett részt a megmérettetésen, tizenegyedik lett. Akkori MI-je a klasszikus megközelítést használta.

A mostani már a hagyományos és az új mesterséges intelligencia, szimbolikus alapok és mélytanulás (deep learning) igencsak működőképes kombinációja, hibridje. Ginsberg mesterséges ideghálóval kapcsolta össze a hagyományos modellt. A keresztrejtvényfejtésre specializálódott ideghálót a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen fejlesztették.

Az ideghálót hatmillió szavaknak kihagyott kockasor- és megoldáspáron mindaddig gyakoroltatta, amíg megoldás-tippeket nem generált. A rendszer kiszámolja a megoldások valószínűségét, több tényezőt (betűk számát, kiejtés és írott forma kapcsolatát stb.) vesz figyelembe hozzá.

Annyira jól sikerült, hogy Dr. Kitöltő az április tornán mindösszesen három hibát vétett, a végső feladványt pedig 49 másodperc alatt abszolválta. Ezzel bő két percet vert a leggyorsabb emberre.

A rendszer azért is érdekes, mert a szimbolikus megközelítés és a mesterséges ideghálók sokak szerint egymással versengő, összeegyeztethetetlen megközelítések. Most viszont úgy tűnik, hogy együtt eddig megoldhatatlannak tűnt problémákkal is megbirkóznak.