A Senzsen-székhelyű DJI a globális kereskedelmi drónpiac több mint kilencven százalékát uralja. Gépeiket hobbisták, vállalatok egyaránt használják: fényképezésre, megfigyelésre, rovarirtásra és sok minden másra.

Június tizennegyedikén az Egyesült Államok Képviselőháza a DJI drónjainak amerikai értékesítését megtiltó törvényjavaslatot fogadott el, amelyet a szenátus – az éves védelmiköltségvetés-megbeszélések részeként – most tárgyal.

Az intézkedés az amerikai-kínai chipháború kiterjesztése, egyértelműen jelzi a két szuperhatalom közötti technológiai rivalizálás fokozódását. A DJI piaci egyeduralmát évek óta figyelik árgus és gyanakvó szemekkel, így a lépés borítékolható volt.

A nagyvállalat drónjai ugyanis annyira jók, áruk pedig annyira baráti, hogy polgári alkalmazások mellett csatatereken, katonai célokra, ellenséges állások felderítésére, bombák szállítására is használják a humán vezető nélküli légi járműveket – például Ukrajnában, mindkét fél. Mivel az USA aggódik a Kína és Tajvan közötti potenciális fegyveres konfliktus miatt, a DJI kereskedelmi drónjainak alkalmazása, az alkalmazások következményei politikai problémát jelentenek.

A gyártó valóban úttörő, sikerült felállítaniuk a kereskedelmi drónok mércéjét, kidolgozniuk a szabványokat. Sikerük több évtizedes elektronikai gyártótevékenységük mellett azonban (nem meglepő módon) a senzseni politikai támogatáson is alapul. Jó példa arra, hogy Kína gyártási előnye hogyan alakítható technológiai előnnyé.

Senzsen és környéke évtizedek óta szinte egyetlen robusztus gyár, a hardver-ipar, köztük a dróngyártás ellátási láncának kulcsfontosságú helyszíne. Kvázi mindent elkészítenek helyben, a világon nincs még egy hely, ahol kifogyunk valamilyen nélkülözhetetlen, de ritka, mint a fehér holló alkatrészből, és a szomszédos utcán ne futnánk bele azt ezres tételekben kínáló árusokra – nyilatkozta a városról Sam Schmitz, a Neuralink vezető gépészmérnöke.

A helyi önkormányzat komoly támogatásokkal, elvileg kockázatos kísérletek engedélyezésével masszívan hozzájárult mindenhez. A városban máris megvalósult a mindennapi élelmiszerek drónos házhozszállítása, Senzsen viszont más célokra, az „alacsony magasságú gazdaság” felépítésére is használja a technológiát, és mindent megtesz azért, hogy a DJI továbbra is világvezető maradjon.

Az ottani beszállítói lánc annyira kompetitív, hogy a világon ma már elképzelhetetlen Senzsent megkerülve drónt használni. Amerikai vállalatok próbáltak tenni valamit a dominancia megszüntetéséért, de gépeik egyrészt túl drágák, másrészt kevésbé voltak megbízhatóak.

Az amerikai politikusokat ez a függőség és a kínai-tajvani viszonyra való esetleges hatása aggasztja.

Az Nvidia és az Alibaba új nagyteljesítményű nagy nyelvmodellt (LLM) tett közzé, míg a Stability AI bemutatta a zászlóshajónak számító, szövegből képet generáló Stable Diffusion friss, karcsúsított változatát. Az Nvidia és az Alibaba modellek súlyai/értékei teljesen nyíltak, a Stable Diffusion 3 Mediumé viszont korlátozottak.

A Nemotron-4 340B nyelvmodell-család (Nvidia, amely immáron a világ legértékesebb vállalata) alapmodellje 340 milliárd paraméteres, finomhangolt változata emberi visszajelzésre jutalmazó modellként működik megerősítéses tanulásban (reinforcement learning) – a Hugging Face rangsorolásában, ebben a kategóriában most ez a modell az első. 

Angol mellett ötven más természetes nyelven trenírozták, negyvennél több programozási nyelvre tanították. A licenc alapján a felhasználók szabadon használhatják, módosíthatják mindaddig, amíg nem használják illegális célra a modellt.

Az Alibaba Qwen2 nyelvcsaládja alap- és utasításokkal finomhangolt öt, 500 millió és 72 milliárd paraméter közötti verzióból áll. A feldolgozható kontextusok hossza 32 ezer és 128 ezer token között van. A legnagyobb Qwen2-72B viszonyítási pontnak számító, több modellt lehagy, különösen természetesnyelv-feldolgozásban, matematikában és kódolásban jó. 

Havonta maximum százmillióan használhatják, kereskedelmi alkalmazásokhoz is módosíthatják. Az Alibaba vezetősége elmondta, hogy multimodális adottságokkal fogják bővíteni.

A Stable Diffusion 3 Medium alapmodellje kétmilliárd paraméteres, kereskedelmi GPU-val működő, Nvidia- és AMD-hardverre optimalizált laptopokon és házi számítógépeken fut. Képzelt jelenetek renderelésében remekel, korai felhasználók szerint az emberi anatómiával viszont változatlanul problémái vannak (a korábbi modelleknek is voltak).

Nem kereskedelmi célokra használható, legalább egymillió dollár bevétellel és egymilliónál kevesebb felhasználóval rendelkező vállalatok a Stability AI más modelljeivel együtt, havi húsz dollárért licencelhetik.

A Kínai Népköztársaság bizakodik, hogy három éven belül elkezd építeni egy ötmilliárd dolláros részecskezúzót. Ha sikerül, megelőzik Európa mega-ütköztetőjét. A száz kilométeres Körkörös Elektron-pozitron Ütköztető (CEPC) célja a titokzatos Higgs-bozon részletes mérése.

Az ilyen információk alapvető kérdésekre adhatnak választ: hogyan fejlődött az univerzum, miért folytatnak a részecskék olyan interakciókat egymással, amilyeneket.

A kínai kormány jövőre nézi át a javaslatot, hogy betegyék a következő ötéves tervbe, vagy sem. Ha elfogadják, az építkezések 2027-ben kezdődhetnek, és kb. tíz évig tartanak. Az összköltség jóval alacsonyabb lesz, mint a 2030-ban induló, tizenhétmilliárd dollárra becsült európai FCC (Future Circular Collider).

Hatalmas földalatti alagútjában a CEPS irtózatos energiákkal törné össze az elektronokat és anti-részecskéiket, pozitronokat, hogy többmillió Higgis-bozont hozzon létre. A részecskéket minden eddiginél részletesebben tanulmányozhatják majd.

Ezekkel a mérésekkel az Egységes Modellen, a kozmosz természetét (miből áll) leíró, vezető, de nem teljes elméleten túlmutató dolgok is vizsgálhatók: milyen a sötét anyag természete, az univerzumban miért van több közönséges anyag, mint antianyag?

A legújabb jelentés a gyorsító elrendezésének részletes tervrajzát és az alkatrészek prototípusait tartalmazza. Az akadémikusak elmondták: most már biztosak, hogy fel tudják építeni a gépet.

Frank Zimmermann, a Genf melletti európai részecskefizikai labor, a CERN kutatója szerint a kínai megagép több alkatrészét, például a csaknem kész, nagy energiájú fotonforrást már tesztelik az ország más létesítményeiben. 

A CEPC-hez hasonló, csak sokkal kisebb elektron-pozitron ütköztető is van már az ázsiai országban, és ezen a területen a kínai tudósok szakértelme nagyobb, mint a CERN-ben dolgozó kollégáiké. Zimmermann szerint óriási előrelépést tettek, viszont problémás lehet majd külföldi pénzforrásokat bevonni a projektbe.

Mérföldkőhöz érkezett a kínai Kuaishou vállalat: június hatodikán elindította az első nyilvánosan tesztelhető, szövegből videót ingyen generáló, jelenleg már hatszázmillió felhasználós mesterségesintelligencia-modellt. Neve Kling, és az OpenAI Sora MI-jéhez hasonlóan (elvileg) akár kétperces, másodpercenkénti 30 képkockás, maximum 1080p videófelbontású anyagokat hoz létre.

Sora sajnos négy hónap után is elérhetetlen a nyilvánosság számára…

Zeyi Yang, az MIT Technology Review China Reportjának állandó szerzője letesztelte, és arra a következtetésre jutott, hogy kizárólag angolul írt promptokat nem dolgoz fel, viszont a szöveget vagy lefordítjuk kínaira, vagy – és ez a könnyebb opció – beteszünk egy-két kínai szót, és Kling máris jól teljesít. (A képi illusztráción az angol eredetik, Yang promptjai és a végeredmények láthatók) 

A képek Yang próbálkozásai. A tokiói utca és a cica válasz Sora nagyjából azonos promptjaira.

Klinggel kapcsolatban megállapította, hogy a videók alig térnek el a szöveges utasításoktól. A modellnek három percre van szüksége a válaszra. Nem a leggyorsabb, de abszolút elfogadható – állapította meg az újságíró.

Vannak hiányosságok is: a videók hiába 720p formátumúak, homályosak és szemcsések, Kling időnként figyelmen kívül hagyja a prompt fontos részleteit, és hiába ígérnek akár két percet, az összes mostani videó maximum öt másodperc, így értelemszerűen se nem túl dinamikusak, se nem elég komplexek. (Yang szerint a hosszabbak inkább hallucinációk, inkonzisztensek.)

Ugyanakkor nem korrekt Sora nyilvános demóknak szánt, tehát a legjobb anyagaival összehasonlítani ezeket az első próbálkozásokat.

A pekingi MI-művész, a modellt megjelenése óta tesztelő Guizang szerint Kling generatív képességei elég jók. Össze is válogatott egy gyűjteményt, hogy összehasonlítsa Soraval. Az utóbbi magasabb esztétikai kvalitást hoz létre, de Kling hátránya nem vészes. A fizikát és a valódi természetes környezeteket jól szimulálja – ezek a modellek legfontosabb képességei.

Működése is hasonló az OpenAI MI-jéhez: a videógenerálásban használt két diffúziós modellt transzformer architektúrával kombinál. Ez az architektúra garantálja nagyobb videófájlok értelmezését és a pontosabb outputokat.

Egy komoly előnye viszont van: sokkal nagyobb, kollektíven gyűjtött videó-adatbázisból válogathat. A tanulás minden szempontból megfelel a jogi és az iparági követelményeknek.

Képzeljük el, hogy GPS nélkül is megtaláljuk, hol vagyunk. A nyomkövetést próbáljuk egy, a testben lévő valamire, például „okos” tablettákra alkalmazni. A szintén okos szenzorokkal felszerelt pirulákat lenyeljük, szervezetünk belsejéből jelzik, pont merre járunk.

A Dél-kaliforniai Egyetem Viterbi Mérnöki Iskolájának kutatói ilyen technológiát fejlesztenek. A magunkon viselhető (wearable) elektronikai cuccok és a mesterséges intelligencia fejlődésével jutottunk el a lenyelhető érzékelőkig. Szenzoraik nemcsak a gyomorban lévő gázokat detektálják, hanem valósidejű helyszín-követést is végeznek.

A kapszulákat a gyomorhuruthoz és a gyomorrákhoz kapcsolódó gázok azonosítására találták ki. Viselhető rendszerrel monitorozhatók, követhetők, a fejlesztők szerint ők lesznek a „bélrendszer Fitbitjei.” Sokat segíthetnek betegségek korai diagnosztizálásában. (A Fitbit szintén vezeték nélküli, viselhető technológia: fizikaierőnlét-követő monitorok, tevékenységkövetők.)

Míg a szenzorokkal ellátott viselhető eszközök ígéretesek testfunkciók megfigyelésére, a testen belüli technológiák nyomon követése korlátozottabb. Anyagtudományi újításokkal, az elektronika miniatürizálásával és saját fejlesztésű protokollokkal a kaliforniai kutatók bebizonyították, hogy ez mégis lehetséges, különösen a gyomorban, a hasban és a belekben.

Pólón mágneses mezőt generáló, viselhető tekercset dolgoztak ki. A begyakoroltatott neurális hálóval összekapcsolt mező teszi lehetővé a kapszula lokalizálását.

A másik újítás a kapszulán belüli „érzékelő” anyag. A helymeghatározáshoz nemcsak elektronikával vannak felszerelve, hanem válogatott gázokra érzékeny optikai érzékelő membránnal is. A membrán anyagainak elektronjai ammóniagáz jelenlétében megváltoztatják a viselkedésüket. Az ammónia nagy mennyiségben fekélyt, gyomorrákot és más bélbetegségeket jelezhet, tehát a gáz jelenléte korai betegségfelismerő-mechanizmusként kezelhető.

A lenyelhető eszközt különféle környezetekben tesztelték, mindenhol kompaktnak és praktikusnak bizonyult. Következő lépésben sertéseken fogják vizsgálni.

Gyomorbetegségek detektálása mellett az agy egészségét is figyelhetjük a technológiával. Ez az „agy-bél tengely” miatt lehetséges. A bélben lévő neurotranszmitterek tevékenysége ugyanis összefügg a neurodegeneratív megbetegedésekkel. A kutatásfejlesztés végcélja a Parkinson- és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó neurotranszmitterek nem invazív módon történő azonosítása.

2023 októberében cybertámadás érte a Berlini Nemzeti Természettörténeti Múzeumot, és a kutatások leálltak. A tudósok nem fértek hozzá a munkájukhoz szükséges adatokhoz és programokhoz, szüneteltek a projektek, akadozott a diákok munkája. A rendszerek csak két hónappal később működtek ismét.

A berlini múzeum nem egyedi eset. Az utóbbi években többek között a londoni Brit Könyvtárt, a Manchesteri Egyetemet, a Carnegie Mellont (CMU) és a Stanfordot is érték hasonló, egyre gyakrabban zsarolóvírusos (ransomware) támadások.

A romeltakarítás és helyreállítás mindig fáradságos munka. A német bűnüldöző szervek nyomozása alapján a berlini múzeumot orosz hackercsoport támadta meg, és bénította le teljes online rendszerét. Az intézmény ugyan nem zárt be, de a károk jelentősek voltak. Azóta cyberbiztonsági szakértők segítenek, ők végezték el decemberig a helyreállítást.

A Berlini Alkalmazott Tudományok és Technológia Egyetemet februárban támadta meg a jól ismert Akira hacker-csapat. Addigra már kétszázötvennél több intézményen voltak túl, tevékenységük negyvenkétmillió dollár bevételt generált nekik. Az egyetem válaszul leállította összes szerverét, és megszakította internet-kapcsolatát. Az oktatási intézmény lépésről lépésre állította helyre a kapcsolatot és a rendszereket.

Hackereknek két okból ideális célpontok a felsőoktatási intézmények. Egyrészt jól állnak anyagilag, tehát zsarolhatók, másrészt komoly összegekért eladható értékes adatokkal rendelkeznek.

Biztonsági rendszerük gyakran elavult, digitális infrastruktúrájuk diverzifikáltabb, mint például a gyakran egyetlen operációs rendszert és nagyon biztonságos számítógépeket használó pénzügyi intézetek. Tanárok és diákok saját számítási eszközökkel is dolgoznak, amelyek további támadási felületet jelentenek. Tegyük még hozzá a projektenkénti sok külsős közreműködőt és beszállítót is.

Összességében rengeteg a támadási pont, de lényegében valamelyik tanár vagy diák rosszul védett okostelefonja is elég a támadáshoz.

Az intézmények bejelentkezéseknél többfaktoros hitelesítéssel, adatok biztonságos mentésével és az információbiztonsági tudatosság tanításával védekezhetnek leginkább

A Wells Fargo amerikai bankóriás egyes források szerint több-, mások alapján féltucat alkalmazottját bocsátotta el, mert – a bank szerint – billentyűműveleteket színlelve, főként az egérugráltatás technikáját használva, megtévesztették a pénzügyi intézményt. Leegyszerűsítve: becsapták a munkáltatót, elhitetve vele, hogy dolgoznak, miközben mást csináltak.

Egyelőre nem világos, hogyan fedezték fel a problémát, illetve csak otthonról dolgozó alkalmazottakat érint, vagy sem. A bank mindenesetre közölte: az érintett személyeket elbocsátották, vagy felmondtak, miután fény derült a turpisságra. Az egyik szóvivő kijelentette: a legmagasabb elvárásaik vannak az alkalmazottaikkal szemben, és nem tűrik az etikátlan viselkedést.

Mióta a Covid alatt elterjedt az otthoni munkavégzés, a távmunka, egyes nagyvállalatok egyre kifinomultabb módszerekkel figyelik dolgozóikat. Az USA-ban nemrég lépett életbe az a törvény, mely szerint az otthonról dolgozó brókereket háromévente ellenőrizni kell.

A Wells Fargo 2022-ben jelentette be a hibrid, rugalmas munkavégzés modell elfogadását, így egyes alkalmazottak otthonról dolgozhatnak.

A munkavégzés a billentyűleütések és a szemmozgások követésével, képernyőképek készítésével, a felkeresett weboldalak naplózásával követhető (távolból is) nyomon.

Közben persze a megtévesztő technikák is dinamikusan fejlődnek, például a széles körben elterjedt egérmozgatás rendeltetése, hogy elhitesse: a számítógépet aktívan használják. Más megoldások is elérhetők, és az Amazon szerint májusban ezrek fizettek ki tíz dollárt ilyen trükkös eszközökért.

Főként a pénzügyi szektorban egyre több cég az irodába történő visszatérésre kötelezi alkalmazottjait. A távmunka változatlanul népszerű, de az otthoni munkavégzők száma csökken. Az USA-ban a fizetett májusi napok alig huszonhét százaléka volt távmunka. 2020-ban, amikor tombolt a Covid, ez a szám hatvan százalék felett volt.

Az ITAM (Instituto Technológico Autonómo de México) alapján idén tavasszal az USA teljes időben foglalkoztatott dolgozóinak mindössze tizenhárom százaléka dolgozott kizárólag távmunkában, további huszonhat százalék pedig hibrid megoldásban.

Első vallási vezetőként, Ferenc pápa (fontos jelzésnek számító újévi üzenete után ismét) beszélt a G7 csúcson a mesterséges intelligenciáról. Figyelmeztette a világ vezetőit: soha nem szabad eljutni addig, hogy az MI fölényben legyen az emberiséggel szemben.

A technológia „korszakos változás” számunkra, viszont hozzáfűzte: az emberi élet és méltóság megőrzése érdekében folyamatos felügyeletre van szükség az MI felett.

„Soha egyetlen gép nem dönthet úgy, hogy elveszi egy emberi lény életét” – mondta, majd megjegyezte: nem hagyhatjuk, hogy szupererős algoritmusok hozzanak döntést a sorsunkról. Azért nem, mert „reménytelen jövőre kárhoztatnák az emberiséget, ha megvonnák tőlünk az önmagunkkal és életünkkel kapcsolatos döntéshozás adottságát, és a gépi döntésektől való függésre lennénk ítélve” – figyelmeztetett a nyolcvanhét éves egyházfő.

A csúcs házigazdája Giorgia Meloni olasz államfő volt; az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország vezetői mellett tíz másik ország is képviseltette magát, köztük Argentína, India, Jordánia, Kenya és Törökország.

A pápa elismerte az MI körüli ambivalenciát: egyrészt szerte a világon terjesztheti ki a tudáshoz, ismeretekhez való hozzáférést, másrészt növelheti a fejlett és fejlődő országok, illetve az uralkodó és az elnyomott társadalmi osztályok közötti különbségeket, azaz nagyobb igazságtalanságok eredője is lehet.

A technológia jó célokra történő használata közös feladatunk, a kereteket és feltételeket viszont a politikának kell megteremtenie hozzá – emelte ki az államok felelősségét.

Az MI munkaintenzív feladatokat tud elvégezni, hozzájárul a tudományos kutatás exponenciális léptékű fejlődéséhez, ugyanakkor hamis információk terjesztésére szintén tökéletesen alkalmas. Nem dolgoz ki új elméleteket, elemzéseket, hanem az általa találtakat ismétli meg. Ezzel fennáll a veszély, hogy álhíreket legitimál, és eleve domináns kultúrákat erősít meg pozíciójukban – összegzett Ferenc pápa. 

Elterjedt álláspont, hogy a klímaváltozás elleni harc legnagyobb reménysége a mesterséges intelligencia, az új és a születőben lévő MI-technológiák. Kérdés, hogy az óriási hype mellett mennyi erre a tényleges esély.

A Világgazdasági Fórum szerint az MI hozzájárulhat a küzdelemhez, a Google és a Boston Konzultációs Csoport az üvegházhatású gázok öt-tíz százalékos csökkenését várja a technológiától, és az ENSZ is fontos szerepet szán neki stratégiai fejlesztési programjai megvalósításában.

Mások kevésbé optimisták, például a nagy gépitanulás-rendszerek masszív energiafogyasztását emlegetik. Az MI mainstreammé válásával sem mindig a környezetbarát megoldások járnak jól: az Uber-féle technikákkal háttérbe szorulnak az energiatakarékosabb közösségiközlekedés-formák stb. A lakosság szegényebb rétegei pedig eleve idegenkedhetnek az új technológiák magasabb belépési költsége miatt.

De mi történt eddig a valóságban? – teszi fel a kérdést Bernard Marr jövőkutató, majd pozitív mezőgazdasági alkalmazásokat hoz fel példaként: élelmiszergyártás környezeti hatásainak csökkenése, farmerek valósidejű figyelmeztetése a gyors időjárás-változásra, a termés minőségi és mennyiségi növelése mesterségesintelligencia-megoldásokkal.

Az MI a jéghegyek csökkenését sokkal gyorsabban képes nyomon követni, mint a humán megfigyelő, fontos klimatikus előrejelzéseket végez, és a hulladék újrahasznosítására, a folyamat közbeni metán-kibocsátás minimalizálására is ideális.

A környezetbarát okosváros-projektekben szintén fontos szereplő, segít a tervezésben, a hulladék és a légszennyezés csökkentésében, dugók elkerülésében. A korlátlan mennyiségű tiszta energia előállításáért is rengeteget tehet.

A pozitív példák alapján megállapítható, hogy az MI potenciálisan legalább segíthet a klímakrízis veszélyeinek csökkentésében, viszont az energiafogyasztással is kellene kezdeni valamit. Marr szerint nem szabad csodafegyverként tekinteni rá, mert a technológia egyedül nem fogja elhozni a változást.

Szerencsére egyre több az éghajlatváltozás elleni „valóvilág” MI-alkalmazás: tisztaenergia-források keresésében, klímatudatosságunk maximalizálásában stb. segítenek.     

Az Apple régóta dolgozik mesterséges intelligencián, a Siri hangasszisztenst már 2011-ben elindították, a generatív MI aranylázáról viszont eddig lemaradtak. Az utóbbi hónapokban igyekeztek csökkenteni a terület éllovasaival (OpenAI/Microsoft, Google, Meta stb.) szembeni hátrányt, de az áttörés egyelőre várat magára.

Pedig a Microsoft mögött, a világ második legértékesebb vállalatától ennél mindenki többet várt. Június tizedikén tört meg valamelyest a jég, amikor Tim Cook vezérigazgató bejelentette az AI-ként rövidíthető Apple Intelligence mesterségesintelligencia-iniciatívát. A Safari, a Notes, a Calculator és persze Siri is új, MI-s funkciókkal bővül. Az iOS 18-on, az iPadOS 18-on és a macOS Sequoia-n találkozhatunk majd velük.

Mindez egyáltalán nem jelenti a versenytársak utolérését, és a szakértők megosztottak a sikert illetően, azt pedig végképp nem látják előre, hogy a nagyvállalatnak mikor fog anyagilag profitálni a mesterséges intelligencia használata.

Nincsenek könnyű helyzetben: a Microsoftot a személyiszámítógép-piacon, a Google-t az okostelefonok világában kellene legyőzniük. A Morgan Stanley elemzői szerint a Google androidos generatív MI-kínálata egyelőre erősebb, mint az iOS 18 frissítés lesz. Kérdés, mit hoz a jövő.

A Microsofttal talán még nehezebb lesz a versenyfutás. A 2025-ben várható következő Mac operációs rendszer mindenesetre Mi-funkciókkal és nem utolsósorban a ChatGPT 4o-val bővül. Igen ám, de közben a Microsoft már bevezette az AI Copilot+ PC-t, a ChatGPT 4o-val.

Szintén hátrány, hogy a Google és a Microsoft mesterségesintelligencia-megoldásai komoly bevételeket generálnak, míg az ősszel bétamódban induló Apple Intelligence előnyeit – kivételektől eltekintve – igazából csak jövőre élvezhetjük.

A nagyvállalat számára nem ismeretlen ez a helyzet. Például az mp3-piacon is komoly lemaradásban voltak, aztán az iPod mindent letarolt. Okostelefonnal és okosórával sem ők jelentkeztek elsőként.

A Bank of America elemzése alapján az Apple piacra dobhatja majd MI-vel működő okostelefonját, és az „intellifon” lesz a telekommunikáció jövője.