Sci-fikben hozzászoktunk a velünk együtt cselekvő, beszélgető két lábon járó, emberszerű humanoid robotokhoz.

A Morgan Stanley egyik friss beszámolója alapján tíz éven belül mellettünk fognak dolgozni, közösen játszunk, megvédenek minket és, ha kell, gondoskodnak rólunk. 2035-ben tizenhárommillióan, 2050-re egymilliárdan lehetnek. Egy évtized múlva éves birtoklásuk tízezer dollár körüli összeget tehet ki, nagyjából annyit, mint egy autóé.

Mennyire készül fel a társadalom a komoly változásra, milyen lesz ez a jövő, milyen morális problémák merülnek fel?

Az elfogadható ár fordulópontot jelent, vállalkozások kritikus tömege alkalmazhatja őket. A kereslet megsokszorozódik, a humanoid robotok száma így érheti el 2050-re az egymilliárdot.

Az előrejelzés ugyan sci-finek tűnhet, egyes előjelei viszont már ma is észlelhetők. Az Agility Robotics Digit nevű szerkezete amerikai gyárakban dolgozik, korábban csak ember által kivitelezett tevékenységeket végez. A BMW Figure 02 humanoidja a nagyvállalat összeszerelő műhelyében tevékeny: ajtót nyit, lépcsőn jár, emberi eszközöket használ. A Foxconn houstoni gyárában Nvidia szerverek kiépítésében vesz majd részt. Dél-koreai projektek humanoidjai társként működnek, mások az idősgondozásban segédkeznek.

A humanoid robotok előrelépése a mesterséges intelligencia fejlődésének és a két terület friss egymásra találásának köszönhető: a mostani csúcskategóriás fizikai rendszerek elődeiknél jobb képfelismeréssel, nyelvfeldolgozással és motorikus vezérléssel rendelkeznek. Jobban értik környezetüket, minket, alkalmazkodnak, emberszerűen mozognak, képességeik folyamatosan javulnak. Ez még nyilván nem a sci-fik „haladó” MI-je, nem „mechanikus emberek”, tevékenységi körük korlátozott, ők inkább a fizikai gépi intelligencia ChatGPT-i. Az első lépésekről beszélünk, olyan sürgősen megoldandó kihívásokkal, mint az akkumulátor/elemek élettartama, az anyagtudomány korlátai. A technológiaiak mellett társadalmi és pszichológiai problémák is fennállhatnak: hogyan vezessük be őket humán munkakörnyezetekbe, mit kezdjünk a globális lakosság mintegy húsz százalékát érintő robofóbiával?

Mostani becslések alapján 2050-ben kb. 9.8 milliárdan leszünk, azaz durván minden tíz személyre jut egy humanoid, megszokott látványt jelentenek például gyárakban, egészségügyi, kereskedői és oktatási környezetekben. Az otthonokban szintén: a Morgan Stanley szerint az amerikai háztartások tíz százalékában fordulnak majd elő, igaz, az USA-ban lesz a legnagyobb koncentráció, míg az olcsóbb kínai robotok az ázsiai piacokat lephetik el.

Kormányok engedélyezik-e a rendőrségnek a robotmunkát, mennyire vehetnek részt a megfigyelésben? Használhatók-e biztonsági korlátozásokra, például megtagadhatják-e személyek belépését épületekbe? Milyen jogokkal fognak rendelkezni, fizetés nélküli szolgaként vagy rabszolgaként tekintünk rájuk?

Minél gyorsabban fejlődik a technológia, annál aktuálisabbak lesznek ezek a kérdések.