Az érzékek közül talán a szaggal foglalkozunk a legkevesebbet, pedig nagyobb szerepet játszik a valóság észlelésében, mint hinnénk. Az infokommunikációs technológiák sem vizsgálják, szimulációkban is csak ritkán próbálják utánozni az élményt.

Bő három éve jelent meg a brooklyni FeelReal cég szagélményt generáló virtuálisvalóság-maszkjának kezdetleges első változata. A többféle érzékszervi hatást elérő sisak piacra kész legújabb változatát decemberben mutatták be.

A maszk a legtöbb ismert VT headsettel (Oculus Rift, Oculus Go, Samsung Gear VR, HTC Vive, PlayStation VR) kompatibilis, amelyek hátuljára mágneses tartóval kell rögzíteni, és bluetoothon csatlakozik rájuk.

A FeelReal jelentős mértékben növeli az ezeken a hardvereken futó játékok felhasználói élményét (már amelyik játékkal kompatibilis).  

Sisakos userek látványa eddig is megmosolyogtató volt, az új kiegészítővel pedig úgy néznek ki, mint valamelyik rosszfiú egyenesen a Csillagok háborújából.

A fejlesztőcég szerint a világon ez az első ilyen eszköz, és a virtuális valóság (virtual reality, VR) ugyan csak nagyon lassan válik mainstreammé (ha valaha azzá válik egyáltalán), a maszk azonban a szó szoros értelmében színes-szagos betekintést ad a jövő látvány- és hangélményen túlmutató virtuális világaiba. Ráadásul nemcsak szagokat tapasztalunk meg, hanem arcunkon érezzük az esőt, a hőséget és a szelet is. A szimuláció jól működik, abban viszont tévednek a fejlesztők, hogy a FeelReal az első szagalapú VR-kütyü, mert előttük is sokan próbálkoztak, az eredmények viszont lehangolóak voltak.

A többszenzoros maszk szaggenerátora kilenc cserélhető „patront” tartalmaz, egy-egy patron a katalógusban megtalálható 255 (hozzáférhető) szag valamelyikével megtöltve. A vízpára érzetét ultrahangos ionizáló rendszer teremti meg, míg a hőség, a szél és a vibrálás képzetét mikromelegítők, mikrohűtők és tapintásalapú (haptikus) motorok hozzák létre.

Ha a játékok nem elégítik ki a felhasználó igényeit, elvárásait, a maszk 360 fokos videókhoz, személyre szabott VR-éményhez, vagy éppen aromaterápiára is alkalmas.

A maszkkal kompatibilis játékok száma egyelőre korlátozott, de értelemszerűen gyorsan változhat a helyzet. A cég hamarosan Kickstarter-kampányt indít, a befolyó összeget további fejlesztésekre fordítják.

A beszédes nevű ANYmal (az angol „animal” állatot jelent magyarul) méretre akkora, mint egy termetesebb kutya: 70 centi magas, tömege 50 kiló. A robot 12 mozgó részt tartalmaz. A részeket koordinálni kell a járáshoz, futáshoz, vagy akár ahhoz, hogy felálljon, miután elesett.

A különféle terepeken, váltakozó tempóban haladva potenciálisan felvehető pozíciók és a kapcsolódó pontok modellezése hetekig eltarthat, ha ember végzi.

A robotkutyával az ETH (Svájci Szövetségi Technológiai Intézet) Zürichben végzett kutatásokból azonban kiderült: sokkal előnyösebb, ha ember helyett mesterséges intelligencia kivitelezi a munka nehezét. Az MI úgy modellezte ANYmal mozgását, hogy testsúly-egyensúlyt teremtett a hatékony helyváltoztatáshoz. A „kutya” így kevesebb erőt fejt ki, elkerüli, hogy megcsússzon, stabilan jön-megy.

Alapvető helyváltoztató tevékenységekhez mindezt figyelembe kell venni, miként azt is, hogy egyenes vonalon kell előrehaladni, vagy éppen körkörösen kell futni.

A robotot úgy tesztelték, mintha járni tanuló kisgyerek lenne. Egyszerre csak egy mozgást figyeltek meg, majd megállapították, hogy milyen szinten képes kivitelezni azt, hogyan reagál utasításokra, mennyit tanul meg belőlük.

Miután lerúgták, meglökték vagy egyszerűen csak elesett, felállt. A mozdulatsor sikeres kivitelezéséhez a kutyaszerű robot a felállás minden lehetséges módját kipróbálta.

Egy négylábú robotnak ez az egyik legnehezebb teszt.

„A mozgásfeladathoz mindössze négy óra elég volt egy átlagos asztali számítógépen” – nyilatkozta a kutatást vezető Jemin Hwangbo.

A futáshoz lefuttattak egy szimulációt, és a mesterséges intelligencia, egy idegháló kitalálta, hogy ANYmal hogyan döntse meg saját csúcsteljesítményét, azaz gyorsabb mozogjon az addigi másodpercenként 1,5 méternél.

Az MI azt is kitalálta, hogyan fusson a robot anélkül, hogy elesne. Figyelemre méltó, hogy ezt a cselekvéssort (is) állatokhoz hasonlóan végzi el. Esés utáni feltápászkodás mellett azt is elsajátította, hogy, ha megbotlik, hogyan nyerje vissza az egyensúlyát.

Ezek a tanult adottságok kifejezetten hasznosak lesznek, ha például sziklás terepen kell közlekednie.

Hagyományos komputert nem túl bonyolult felépíteni. A legtöbb rész online megrendelhető, és némi szakismerettel rövid időn belül össze tudunk szerelni működő PC-t.

Kvantumszámítógépet viszont többek között azért sok-sok nagyságrenddel nehezebb, mert a részek beszerzése bonyolult és költséges. Ez a tény lelassíthatja a technológia egészének a fejlődését. Képzeljük el, hogy az ezirányú fejlesztésekkel foglalkozó technológiai óriáscégek, például az IBM, a Google vagy a kínai Alibaba eleve mekkora előnyben volt/van a kisebb startupokkal és kutatóintézetekkel szemben.

Blake Johnson, a kvantumszámítógépekkel foglalkozó kaliforniai Rigetti Computing startup igazgatóhelyettese és egyben felelős is az alkatrészek megtalálásáért és beszerzéséért. Elmondta, hogy amíg a technológia inkább ezoterikus területnek számított, a vezető nagyvállalatok óriási versenyelőnyre tettek szert. Jelenleg egyre inkább mainstream, és a kritikus komponenseket illetően a kereslet lényegesen nagyobb a kínálatnál.

Például hónapokig, de akár egy vagy több évig eltarthat a gépet az abszolút zéró fok közelében tartó hűtőberendezés beszerzése. Mivel a hűtőgázok, köztük a helium-3 héliumizotóp nukleáris kutatások melléktermékei, a piacon csak nagyon ritkán találhatók.

Johnson a kvantumbiteket (qubiteket) irányító/kontrolláló mikrohullámú jelek továbbításához nélkülözhetetlen speciális szupervezető kábelekre is felhívta a figyelmet. A piaci állapotokat jól szemlélteti, hogy minimális hőt generáló kábeleket csak egyetlen gyártó, egy japán cég, a Coax Co. gyárt.  

E kábelek gyors beszerzése lényegében lehetetlen. A problémát továbbnöveli, hogy a kvantumszámítógépek a hagyományos komputerekre kidolgozott infrastruktúrának csak csekély részét tudják használni.

„Egzotikus elveken alapulnak, ezért a hardver is egzotikus” – magyarázza Chris Monroe, a Maryland Egyetem professzora és a kvantumfejlesztésekben szintén érintett IonQ startup igazgatója.

Szakemberek több lehetséges megoldást vetnek fel. Például nem mélyhűtésen alapuló kvantumgépeket is építhetnek, de az a módszer is sok kihívással jár. Az IonQ egyedi atomokat csalna csapdába, csakhogy a megfelelő chipen aranybevonatnak is kell lennie, és a szabvány chipgyártók nincsenek felkészülve ilyen követelmények teljesítésére.

Mindenesetre világszerte egyre több új cég foglalkozik a technológiával, és ez a tény a gyártókat és beszállítókat minden bizonnyal nagyobb aktivitásra ösztönzi.

Egyre több jel utal arra, hogy hamarosan tényleg olyan világban élünk, amelyben a teafőzőtől a jégszekrényig az összes tárgy „okos” (smart). Ruhánk üzenetet küld okostelefonukra, jelezve: ideje kimosni. A tej dátuma nemsokára lejár, és a tejesüveg meg is rendeli a következő litert.

A dolgok internete (Internet-of-Things) lassan mindent behálóz. Előtte azonban egy fontos (és évtizedekre visszanyúló, mostanában azonban egyre hangsúlyosabb) problémát meg kell oldani – ki kell találni, hogy ezek az eszközök olcsón és hatékonyan tudjanak kommunikálni.

Kommunikációjuk egyik alapja a megfelelő áramellátás. Okostelefon-fejlesztők hosszú évek óta küszködnek az elemekkel, mert a gépkapacitás-növekedéssel az áramigény is folyamatosan nő. Megoldásokkal ugyan gyakran állnak elő, sok működik is, a probléma alapjait viszont nem kezelik.

Most talán igen…

Az izraeli félvezetőgyártó Wiliot kidolgozta és egy technológiai kiállításon bemutatta a világ első elem nélküli bluetooth chipjét. A papírlap-vékonyságú és postai pecsét nagyságú chip bluetoothon keresztül küld kb. 3 méter távolságra titkosított információkat. Nem elemet használ, hanem a környezetében lévő wifi hálózatokról, bluetoothról és mobiltelefonos jelekből gyűjti össze a működéséhez szükséges energiákat.

A bemutatót követően a Wiliot bejelentette, hogy a továbbfejlesztésre 30 millió dollárt gyűjtött össze, és az Amazon és a Samsung is szerepel a támogatók listáján. Bizakodnak, hogy a chipek valóban segítenek valóra váltani a teljesen összekapcsolt világ ígéretét.

„A körülöttünk tapasztalható sugárzás pici szenzorok áramellátására történő újrahasznosításával a fogyasztók korábban kivitelezhetetlen módokban kommunikálhatnak eszközeikkel. A tárgyak megoszthatják, hogy mikor ér valaki hozzájuk, mennyi a hőmérséklet, mikor kell újra feltölteni őket” – nyilatkozta a társalapító vezérigazgató, Tal Tamir.

Ezek a parányi eszközök elemek és más drága alkatrészek nélkül is korlátlan árammennyiséggel rendelkeznek, nagyon sokáig kitartanak és a dolgok internetére korábban nem kapcsolódó tárgyakba is beágyazhatók.

Klinikai orvosok nagyon nehezen diagnosztizálnak ritka genetikai rendellenességeket, pontos diagnózis hiányában pedig a beteg nem a legoptimálisabb kezelést kapja.

A bostoni digitális egészségügyi vállalat, az FDNA fejlesztése, a mesterséges intelligenciával megerősített Face2Gene okostelefonos app megváltoztathatja a helyzetet. Ritka genetikai rendellenességek gyerekek arcának elemzésével történő azonosításában felülmúlhatja az orvosokat, és hozzájárulhat, hogy a betegek jobb kezelést kapjanak.

Előbb azonban meg kell oldani néhány problémát.

216 genetikai szindróma valamelyikével „rendelkező” személyekről készült 17 ezer képet tápláltak a rendszerbe, és a mélytanuló algoritmus megtanulta, hogy a 216 szindrómához milyen egyedi arckifejezések társulnak.

Az appot korábban nem látott 502 képpel tesztelték, 65 százalékos teljesítményt nyújtott. Amikor tíz lehetséges diagnózis közül kellett választania, 91 százalékos eredményt ért el.

A Face2Gene-t születési rendellenességek workshopon résztvevő 49 gyakorló genetikus ellenében is vizsgálták. Egyetlen arckép alapján 10 gyereket kellett azonosítaniuk, „alig felismerhető” genetikai szindrómákkal.

Meglepő eredmény született.

A húsvér genetikusok közül csak ketten voltak képesek 50 százaléknál pontosabb diagnózisra. A Face2Gene viszont tízből hetet nagyon pontosan azonosított.

Optimális esetben az app mindig pontosan azonosít, viszont több gyakorlóadat kell hozzá. A fejlesztők bizakodnak, hogy a Face2Gene hamarosan egészségügyi szakemberek számára is használható, ingyenes alkalmazássá válik. Gyakorlóadatok tekintetében, több nem kaukázusi embertípusról kellene fénykép.

A Face2Gene 2017-ben Down-kóros fehér belga gyerekek 80 százalékát azonosította, kongóiak közül viszont csak 37-et.

Hiányosságai ellenére az app mostani változata is figyelemreméltó, és például a ritka betegségek egyik oxfordi szakértője, Christoffer Nellaker is elragadtatottan beszélt róla.

Drasztikusan lerövidíthet sokszor évekig tartó folyamatokat, illetve új gyógymódok kidolgozásában segíthet – nyilatkozta.

Az emberi agy bámulatos adottságai miatt nagyon sok szempontból a legfejlettebb komputereknél is hatékonyabb. Nem a véletlen műve, hogy tudósok és mérnökök hosszú ideje próbálják másolni.

A mai számítástudományban az agyszerkezet által inspirált mesterséges ideghálókkal próbálják megoldani az MI legnehezebb problémáit. Ez a megközelítés az információt az agyhoz hasonlóan feldolgozó szoftverek fejlesztésével jár, idegsejteket utánzó hardverépítéssel viszont alig foglalkoznak.

Michael Hartmann, az edinburghi Heriot-Watt Egyetem kutatója és kollégái a hardverből kiindulva dolgozzák ki a világ első kifejezetten idegháló-alapú számítógépét. Mesterségesintelligencia-szoftver helyett kvantumtechnológiával kapcsolják össze. A két terület, kvantumszámítások és MI szintézise fontos változásokat hozhat, korábban soha nem tapasztalt tempóban működő, nagyon rövid idő alatt komplex döntéseket hozó mesterséges intelligenciához vezethet.

Az ideghálók új inputok kezeléséhez példák alapján tanuló gépitanulás-algoritmusok, míg a kvantumkomputer az egyszerre egynél több állapotban is létező atomszint alatti részecskék előnyeit kihasználva próbálja meghaladni a klasszikus bináris számítógépeket. A szintézissel döbbenetesen bonyolult problémák, például teljes városok közlekedése, a forgalom kezelhető valósidőben.

A Quromorphic projekt tervezett gépének ideghálói kvantummechanikai elvek alapján dolgozzák fel az adatokat. Nincsenek szoftverbe kódolva, hanem közvetlenül a szupervezető elektromos áramkörökből álló hardverbe építik őket. Hiba nélküli méretezésük így sokkal könnyebb. Mivel a többállapotú kvantumbitek alkotta rendszer számítási kapacitása minden egyes hozzáadott qubittel megduplázódik, a kvantumszámítógép óriási adatmennyiséget tud egyszerre, párhuzamosan feldolgozni.

Az eddigi kicsi kvantumszámítógépek ugyan jól teljesítenek, de még egyetlenegy sem múlta felül a hagyományos komputereket. Az egyik ok, hogy ezeket a gépeket izolálni kell a környezettől, processzoraikat az abszolút nullához közeli hőmérsékleten kell tartani, másrészt viszont a külvilággal is kell valahogy kommunikálniuk.

Az edinburghi kutatók ezt az összetett problémát igyekeznek megoldani. Bármilyen alkalmazáshoz használható egyetemes számítógépet építenek, és bizakodnak, hogy mivel nem várják el tőlük a szuperpontosságot, az MI-alkalmazások több hibát „elviselnek”, mint a hagyományos számítástudomány, és a gépet nem kell annyira izolálni, mint az eddigi kvantumkomputereket.

Az MI ezért is lehet ideális terep a közeljövő kvantumszámításaihoz.

A Pentagon jövőtechnológiákkal foglalkozó részlege, a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (Defense Advanced Research Projects Agency, ismertebb nevén DARPA) felhívást tett közzé, hogy rovaragyak robotvezérlésre történő felhasználásával kapcsolatos javaslatokat várnak.

Az ügynökség osztja több kutató álláspontját: ezekkel az állat-agyakkal valóban új és hatékony mesterségesintelligencia-modellek dolgozhatók ki. Másrészt azért sem árt jobban megismerni őket, mert beható tanulmányozásukkal bővíthető a tudatosság jelentése.

„A természet drasztikus miniatürizációra és hatékony energiafelhasználásra kényszerítette ezeket a pici állatokat. Egyiknek-másiknak csak párszáz kompakt idegsejtje van, de így is megőrzik alapvető funkcióikat. Ráadásul ezek az organizmusok valószínűleg képesek fokozott szubjektív élmények átélésére. Evidens, hogy még a pici rovarok is átélnek a tudatosság felé vezető első lépésekként felfogható szubjektív élményeket” – olvasható a dokumentumban.

Az úttörő projektek anyagi támogatásáról ismert DARPA – pontosabban az elődje – rakta le az internet alapjait. Másrészt, értelemszerűen az amerikai haditechnológiákat támogatva, jövőbemutató katonai kezdeményezéseket is finanszíroz. Az ügynökség például az elvileg akár a katonák agyát is „programozó” agy-számítógép interfészeken is dolgozik.

Az anyagból kiderül, hogy kitüntetett érdeklődést mutat a számítógépek és az emberi, állati agyak közti űrt áthidaló megoldások iránt.

Az elme és a test betegségeinek gyógyításával foglalkozó DARPA-kutatásokat vezető Justin Sanchez szerint egyes adottságok növeléséhez jól működhetnek a pontos neurális kódokat használó gépi memóriák. Egyik projektjükben például patkányagyba ültettek plusz mesterséges memóriákat.

„Ha ismerem egy személy neurális kódjait, átadhatom-e ezeket a kódokat egy másik személynek? Szerintem igen” – elmélkedik Sanchez.

A DARPA 1 millió dollárt ajánlott fel a rovaragyas megoldásra legjobb javaslattal előálló cégnek. Először kivitelezhetőségi tanulmányt kell készíteniük a rovar központi „intelligenciarendszerének” feltérképezéséről, majd ezt bizonyítandó, létre kell hozniuk az állat agyarchitektúrájával hatékonyabb mesterségesintelligencia-hardvert létrehozó platformot.

A merész terv egyrészt jól illeszkedik az infokommunikációs megoldásokat biológiai modellt utánozva megvalósító projektek sorába, másrészt túl is mutat rajtuk, mert utánzás helyett élőlények agyának módosításával kínál új lehetőségeket.

A felhívás újabb jele, hogy a DARPA-t egyre mélyebben érdeklik az érzékelés és a tudatosság titkai.

A Las Vegasi Fogyasztói Elektronikai Shown az IBM vita közben hosszú és meggyőző érveket „gyártó” új mesterségesintelligencia-rendszert mutatott be.

A „Vitatkozó Projekt – a Tömeg Beszéde” (Project Debater – Speech by Crowd) rendszer a rendezvényen szerencsejátékok, majd önműködő autók fejlesztésének engedélyezése és betiltása melletti érvekkel állt elő. Saját véleménye ugyan még nincs, de ennek ellenére fontos lépés lehet az emberi módon gondolkodó és kommunikáló MI felé.

A rendszer keveset ír magától, tudománya emberek által kategorizálásra és elemzésre beletáplált érveken alapul. Például felismeri és a közösségi média fontos kommunikációs szerepe melletti érvként használja a „közösségi média lehetővé teszi, hogy újra felvegyük a kapcsolatot régen látott barátokkal és családtagokkal” állítást és más hasonlók sokaságát.

Az algoritmus emberek által írt rövid érveken fut végig. Lehetséges vitatémához keres kulcsszavakat és nyelvezetet. Ezt követően téma szerint csoportosítja az érveket, majd megállapítja, melyek szólnak az állítás mellett, illetve ellen. Végül az elemzett érveken alapuló beszédet szerkeszt.

Az új MI semmi esetre sem jelenti azt, hogy az IBM saját gondolatokkal és véleménnyel rendelkező számítógépet épített. Az eszköz sokkal inkább nyelvfeldolgozó és fordítóprogram (compiler). Utóbbi valamilyen programozási nyelven írt programot más nyelv szabályaira lefordító program.

A rendszer mindezek ellenére teljesen egyedi, lenyűgöző. Például azért, mert az MI-k közismerten nehezen kezelik a nyelvet. Internetre kapcsolódó eszközök természetesen jól működnek szótárként is, felismerik a szavakat, viszont a mondat szövegkörnyezetével, a nüánszokkal és szarkazmusokkal még a jelenlegi legfejlettebb gépi értelmeknek is meggyűlik a bajuk, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni velük.

Koherens érvek megformálásával az IBM Vitatkozója máris fejlettebb, mint a különféle honlapokon, közösségi médiumokban tevékenykedő mesterséges intelligenciák, vagy akár Siri és társai.

A fogyasztói elektronika legnagyobb éves seregszemléje, a január eleji Las Vegasi CES (Consumer Electronics Show) az infokommunikációs technológiák jelenébe és közeljövőjébe betekintést adó különleges rendezvény.

Miközben szakértők serege próbálja kitalálni a kvantumszámítások lehetséges előnyeit és alkalmazásait, az IBM kereskedelmi célú kvantumkomputert mutatott be a neves eseményen.

A 20 kvantumbites (qubit) IBM Q System One egy 2,8 méteres üvegdoboz. Alkatrészei, köztük a qubiteket éppen csak az abszolút zéró fok (-273,15 Celsius) felett tartó hűtő lehetővé teszik kvantumszámítások működését.

A cég a „világ első teljesen integrált univerzális kvantumszámítási rendszereként” beszél a gépről. Nem akarják eladni, hanem a tervek szerint rákötik az internetre, lehetővé téve kutatók, tudósok és mérnökök távoli hozzáférését. Nagy előrelépés a többi kvantumszámítási rendszerhez képest, hogy laboratóriumi környezeten kívül fogják használni.

Meglepő módon jelenleg nem a System One a legmasszívabb kvantumszámítógép, sőt, 2017-ban maga az IBM is épített egy jóval erősebb, 50 qubites szerkezetet.

A praktikus kutatási-tudományos és üzleti alkalmazásokra egyaránt hasznosítható új rendszer fejlesztői egyetlen csomagba integrálták a kvantum- és a klasszikus számítási alkatrészeket. A gép elég nagy, és mindent tartalmaz, amire egy intézménynek, cégnek szüksége van, hogy kísérleteket végezzen vele, ugyanakkor a 20 qubit a közvélemény által elképzelt kereskedelmi alkalmazások zöméhez nem elegendő.

Több és 100 mikroszekundumnál hosszabb ideig használható qubitekre lenne szükség, de az IBM hangsúlyozza is, hogy a céltól, hagyományos rendszerek számára túl komplex problémák kezelésétől még távol vannak, viszont a System One folyamatosan továbbfejleszthető, és a karbantartása is egyszerű.

Inkább a kereskedelmi kvantumszámítógépek felé tett jelképes és óriási első lépésként fogják fel.

A gépet a Map Project Office és a Universal Design Studio mellett a brit királyi ékszerek és a Mona Lisa vitrinjét jegyző Goppion tervezte. Az IBM a Q rendszereket egyértelműen műalkotásoknak tekinti.

Az Ethereum Alapítvány és a kriptovaluta körüli szélesebb körű nyílt forrású mozgalom 2019-ben teljes megújulást ígér.

Az ethereumot az akkor 18 éves orosz-kanadai Vitalik Buterin úgy tervezte hat éve, hogy a többi blokklánc (blockchain) alapú pénzhez hasonlóan a központi felügyelet nélküli mozgások biztonságosak és decentralizáltak legyenek. Emellett mindenki számára elérhető, leállás-, cenzúra- és csalásmentes globális számítógépnek is szánta. Az adattárolásban, a gépi döntéstámogatásban, az értékelosztás automatizálásában, a feladatok mikroszerződésekkel történő kivitelezésében, a rájuk épülő appokban benne is rejlett a tökéletes felhőszámítási platform ígérete.

A jelen valósága azonban sokkal prózaibb, mert hiába futnak rajta sokmilliós alkalmazások, az Ethereum számszerűsíthető társadalmi-gazdasági hasznánál lényegesen több áramot fogyaszt. Egyetlen tranzakcióhoz több elektromosság kell, mint amennyit egy átlagos amerikai háztartás naponta elhasznál.

A többi kriptovalutához hasonlóan ismét a bányászat a probléma oka. Minél nagyobb számítási kapacitással rendelkezünk, annál több az esélyünk, és annál valószínűbb, hogy a bányászatot felgyorsító, főként kínai chipekkel az elosztott folyamatok előbb-utóbb központi ellenőrzés alá kerülnek.

Ezen szeretnének az ethereum kódjának átírásával, a gyorsító chipek használatának büntetésével és helyszíni tesztekkel drasztikusan változtatni.

A kriptovaluta értéke 2017-ben 8 dollárról 862-re szökött fel (később elérte az 1385-öt, majd novemberre 120-ra esett vissza), és ezzel párhuzamosan a felhasznált számítási erőforrások is drámai módon növekedtek: meghuszonötszöröződtek. Az energiafogyasztás környezeti hatásai pedig közismertek…

Az ambiciózus cél a fogyasztás 99 százalékos csökkentése 2019 végéig, amely ökológiai mellett komoly gazdasági előnyökkel szintén kecsegtet. A kivitelezéshez programozóknak és szervezeteknek együtt kell dolgozniuk a specifikációkon, implementációikon, és persze azon is, hogy mindezek hibátlanul működjenek együtt. A megvalósítás egyik módja, hogy ugyanazon a tranzakción szimultán dolgozó sokmillió processzor helyett a program véletlenszerűen válasszon ki egyetlenegyet. A résztvevők bányászat helyett hitelesítenek. Minden hitelesítőnek tétet kell felajánlania biztosítékul; minél többet tesz fel valaki, annál előnyösebb pozícióban találja magát, viszont annál nagyobbat bukhat is, ha csal.

Az Ethereum vezetősége eldöntötte, hogy az új megoldáshoz teljesen új blokkláncot is épít, és a régivel kiegészült az Ethereum 2.0 két láncból fog állni.

Zaki Manian tanácsadó szerint technikailag az eddigi messze legambiciózusabb nyílt közösségi projektről van szó.