A mai mesterségesintelligencia-fejlesztések alapja, a nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) működése sok kérdést vet fel, mert nem értjük teljesen. Miként változtatja meg a modell finomhangolása a bemenetek megjelenítését? Mi történik a modell belsejében a gondolati láncra felépített promptolás során, és ez mennyiben különbözik a strukturálatlan promptolástól?

Ezek csak a legfontosabb kérdések. Ha viszont mindegyik réteghez begyakoroltatunk egy SAE-t (sparse autoencoder, ritka önkódoló), közelebb kerülünk a válaszokhoz.

A Google kutatói ezért fejlesztették a Gemma Scope rendszert, amely világosabbá teszi, hogy a Gemma-2 nyelvmodell-családban a rétegek hogyan reagálnak input tokenekre. A Gemma 2 kilencmilliárd és a friss kétmilliárd paraméteres változatához is elérhető, interaktív demóval mi is tesztelhetjük.

Egy SAE saját bemeneti adatainak rekonstruálását megtanuló neurális háló.

Ha manapság látni szeretnénk, hogy egy hálóréteg mit tud az adott bemeneti tokenről, beadhatjuk neki a tokent, és tanulmányozhatjuk az általa generált beágyazást. Ezzel a megközelítéssel az a gond, hogy a beágyazás összes indexének értékei más értékekhez szintén társítható fogalmak szövevényét képviselhetik. Túl sok ahhoz, hogy nyomon tudjuk követni.

A SAE másként működik: a beágyazást úgy alakítja át, hogy minden egyes index külön fogalomnak felel meg. Képes megtanulni a beágyazás az értékek számánál sokkal nagyobb számú vektor súlyozott összegével történő ábrázolást. Mindegyik súlyozott összegnek kevés nullától eltérő súlya van, azaz minden beágyazás csak a SAE-vektorok kisszámú vagy ritka részhalmazaként jeleníthető meg. Mivel a betanított SAE-vektorok száma sokkal nagyobb az eredeti beágyazásban szereplő értékek számánál, minden adott vektor nagyobb valószínűséggel képvisel külön fogalmat, mint az eredeti beágyazás bármelyik értéke.

Ennek az összegnek a súlyai értelmezhetők. Mindegyik súly azt jelzi, hogy a kapcsolódó fogalom milyen erősen jelenik meg a bemenetben. Ha adott egy token, a SAE első rétege állítja elő ezeket a súlyokat.

A kutatók több mint négyszáz SAE-t, a Gemma 2 2B és 9B mindegyik rétegéhez egyet-egyet építettek. Az előzetes gyakorló adatkészletből tápláltak be példákat, majd rétegenként kivonatolták a beágyazásokat.

Az adott rétegből származó beágyazásokból a SAE megtanulta mindegyiket rekonstruálni. Speciális technikával minimálisra csökkentette az első réteg nullától eltérő kimeneteinek számát, biztosítva, hogy csak a beágyazáshoz kapcsolódó fogalmakat használjon. Az első réteg által létrehozott beágyazás értelmezéséhez a kutatók a megfelelő fogalmakkal címkézték a beágyazás-indexeket. Két módszert alkalmaztak: manuálist és automatikust. 

A világhírű gépitanulás-szakértő, Andrew Ng Dél-Koreában járt nemrég, és kormányzati, üzleti és oktatási szereplőkkel találkozva, megállapította, hogy az ország nagyon jó úton halad az erős mesterségesintelligencia-csomóponttá (hub) válás útján.

Yoon Suk Yeol elnök megkérdezte, csatlakozna-e a Globális MI Stratégiai Irányítócsoport tagország Dél-Korea Nemzeti MI Bizottságához. Ng igennel válaszolt, később pedig örömmel konstatálta, hogy a megalkuvás nélküli, minél kevesebbet szabályozott MI-fejlesztések másik élharcosa (Sam Altman és Demis Hassabis is közéjük tartozik), a Meta mesterségesintelligencia-részlegét vezető Yann Le Cun is a bizottság tagja.

A helyi kormány megfontoltan áll a szakterülethez, a befektetésekre és az innovációra helyezi a hangsúlyt. Ng szerint tényleg megértették az MI kockázatait, és pont ezért szerencsére nem érdeklik őket a veszélyekről szóló sci-fi forgatókönyvek, amelyeknek világszerte oly sokan bedőlnek.

A kutató több országnak tanácsolta már, hogy az MI-t főként a gazdaságukban erős szektorok számára fejlesszék. Dél-Koreában a technológiai ökoszisztéma sok terület alapja, motorja. Ez a tény eleve garantálja a sikert, de ha a szektor még hangsúlyosabb, a siker még nagyobb lesz. Egy ország esetében kitüntetett jelentőségű a technológiai ipar szintje, mert ma már semmi nem létezik nélküle, és az összes iparágat befolyásolja.

Az ország szoftver-ökoszisztémája közismerten nagyon erős, például a vezető keresőmotor nem is a Google vagy a Bing, hanem egy helyi cég terméke, a Naver. Az elsőszámú üzenetküldő szolgáltatás pedig se nem a WhatsApp és nem is a WeChat, hanem a vicces nevű KakaoTalk.

A Naver és a Kakao is kínál e-mail, mobilfizetés, felhőszámítás, fuvarmegosztó ás más szolgáltatásokat. A Samsung és az SK hynix fejlett félvezetőket gyárt, és nagyon pörög a vállalkozói szcéna is. Az Upstage startup például nyelvmodelleket fejleszt. A Szöuli Nemzeti Egyetem és a KAIST (Korea Advanced Institute of Science & Technology) világhírű technológiai intézmények.

Az oktatás magas szintű, a szoftvermérnökök a világ legjobbjai közé tartoznak, a szoftvertermékek piaca lenyűgöző. Mindez nagyon komoly alap ahhoz, hogy Dél-Korea fontos szerepet játsszon az MI következő generációjában. Ng-nek imponált, hányféle iparág érintett a technológiában: biztosítás, kozmetika, logisztika stb.

Az Egyesült Államok a félvezető- és a dróntechnológia mellett kvantumtermékek exportját is szigorítja a nemzetbiztonságra és a külpolitikájára veszélyt jelentő országok, Kína, Irán és Oroszország felé.

A Kereskedelmi Minisztérium Ipar és Biztonság Irodája szeptember ötödikén tette közzé a megszorításokat. A következő területeket érintik: kvantumszámítások, kapcsolódó komponensek és szoftverek, fejlett félvezetőgyártó megoldások, szuperszámítógépek és más csúcskategóriás rendszerek fejlesztéséhez használt technológiák, fém- és fémötvözet alkatrészek gyártásához szükséges 3D nyomtatás-eszközök.

Az intézkedéssel lépést tartanak a gyors technológiai fejlődéssel, hatékonyabb lesz az együttműködés nemzetközi partnerekkel. Ha jobban kontrollálják a kvantum- és más csúcstechnológiákat, megnehezítik a riválisok ezirányú fejlesztéseit – hangsúlyozza a hivatal.

A kereskedelmi ellenőrzési listát új exportellenőrzési osztályozási számokkal (ECCN) egészítik ki, amelyek általános termékkategóriákra és képességekre, nem pedig konkrét termékekre vonatkoznak. Ha egy cég a listán szereplő típusú terméket akar az USA-ból exportálni, kormányzati licencre lesz szüksége. Az USA így tudja megakadályozni, hogy az adott technológia eljusson az érintett országokba.

Például az új ECCN B910 az ötvözetgyártáshoz használt készleteket specifikálja. Az anyagok rakéták, harci repülőgépek és meghajtó rendszerek gyártásához használhatók. Egy másik új ECCN, a 3A904 kriogenikus hűtőrendszerekre és komponensekre vonatkozik, amelyek nagymennyiségű fizikai qubitből álló kvantumrendszereknél relevánsak.

Tizennyolc új ECCN-t vezettek be, kilenc meglévőt frissítettek.

A szigorítás és az amerikai kontroll sikere valószínűleg attól függ, hogy az USA hogyan képes az intézkedést kulcsszövetségeseivel harmonizálni. Azok export-kontrollja ugyanis teljesen más, így komoly lyukak maradhatnak az együttműködésben. A szövetségeseknek szűkebb a mozgásterük, kevésbé tudják korlátozni (technológiai) exportjukat.

A világon több helyen, Budapesten is nyíltak már robotkávézók. Most Kenya fővárosában, Nairobiban került sor az örömteli eseményre, főként a gépeket okostelefonjukkal lelkesen videózó gyerekek és fiatalok nagy örömére. Beépített tálcájukon viszik a vendégek asztalához a frissen elkészített ételeket.

Nairobiban pörög az infokom szektor, sok a startup és az innováció, a nagyváros a kelet-afrikai régió technológiai csomópontjának (hub) számít, nem véletlenül hívják Szilícium Szavannának. A Robot Café nemcsak a fővárosban, hanem a térségben is az első.

Humán pincérek között három robot szolgálja fel a meglepett vendégeket. Az előre programozott gépek rendeltetése a szórakoztatás. Mohammed Abbas tulajdonos elmondta, hogy Európában és Ázsiában gyűjtött tapasztalatot ezen a téren, és eldöntötte: befektet.

Nagyon drága volt az import, de elégedett, mert máris több a látogató, sok a kíváncsi vendég. Zömük egyértelműen a gépek miatt megy, mindenáron látni akarják őket, és ha már ott vannak, fogyasztanak is. Különlegesnek tartják, még soha nem láttak ilyet, értékelik a tulajdonos döntését.

A gépek neve Claire, R24 és Nadia. Nem arra programozták őket, hogy teljes beszélgetést folytassanak a vendégekkel, pár mondatot viszont képesek elmondani. például: „Jó napot, elkészült a rendelése.” Ezt követően, és miután a tálcáról levettük az ételt, meg kell nyomnunk a kilépés gombot.

A pincérek iPad-alkalmazással irányítják őket. Nem kell aggódniuk az állásuk miatt, az online opciót kihasználókon kívül, minden vendégtől ők veszik fel a rendelést, majd ha kész, a robotok tálcájára teszik. Az italokat ők szolgálják fel.

A robottechnológia sokak szerint diszruptív hatással lesz a munkaerőpiacra. Afrikát különösen érintheti. Abbas viszont elmondta: a gépek nem azért vannak ott, hogy az embert helyettesítsék, nem is képesek a humán munkaerő által nyújtott összes éttermi szolgáltatásra. Túl drágák is. Ha bevételt akarunk generálni, nem a robotika az üdvözítő út. Egyelőre nagyon jól megvannak az emberekkel, kiegészítik egymást.

A vendégkör is változó. Egyesek a robotszolgáltatásokat, a teljes automatizációt kedvelik, mások az embereket. Kérdés még, hogy meddig tart az újdonság varázsa, és elmúltával is fenn tudják-e tartani a megnőtt ügyfélszámot.

NASA-űrhajók mérnökei vízalatti robotszondákat terveznek, hogy a klímaváltozás antarktiszi jégolvadásra kifejtett hatását mérjék velük: miként befolyásolja a fehér kontinenst és környékét, illetve mit jelenthet a tengerszint emelkedésében?

A NASA Los Angeleshez közeli Sugárhajtómű Laboratóriumában fejlesztik a prototípust. Az amerikai haditengerészet jeges-tengeri labor-táborában teszteltelték márciusban; az Alaszkától északra lévő Beaufort tengerben merült alá száz méterre, és gyűjtött adatokat sótartalomról, hőmérsékletről, áramlásokról. Előtte a kaliforniai Monterey öbölben és a michigani Felső-tó befagyott téli felülete alatt is tanulmányozták, hogyan működik.

A robotok platformként funkcionálnak majd, kényes tudományos műszereket szállítanak a Föld legnehezebben megközelíthető helyszíneire. Az eddigieknél pontosabb adatokat várnak tőlük, jobban megismerhetjük belőlük az antarktiszi vizek felmelegedési ütemét. A jelenlegi modellek korrigálásában és előrejelzésekben is hasznos szolgálatot tehetnek.

A világ legnagyobb jégtakarójának sorsa évek óta aggasztja a tudósokat. Augusztus utolsó hetében ezerötszáznál többen gyűltek össze az Antarktika-kutatás Tudományos Bizottságának Dél-Chilében tartott konferenciáján. 

1997-es adatokkal összevetve, drámai a zsugorodás, és ha a selfjég teljesen felolvad, a globális tengerszint hatvan méterrel emelkedhet. „A selfjég a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg (tengeri jégpajzs); a tenger fenekéig (a peremeken csaknem fenekéig) befagyott része. Az antarktiszi selfjegek mintegy kétszáz méterrel emelkednek a tengerszint fölé” – olvassuk a Wikipédiában.

Sokezer éves folyamat eredményeként formálódtak, támpillérként működnek, például megakadályozzák, hogy gleccserek visszacsússzanak a környező óceánba. Műhold-felvételek alapján a jég nagyobb mértékben olvad, mint ahogy a természet pótolja a veszteséget. Az óceánhőmérséklet növekedése pedig alulról is kikezdi a selfjeget. A kutatók ezt a jelenséget is tanulmányoznák az IceNode nevű robotszondák segítségével.

A járművek 2,4 méter hosszúak, átmérőjük 25 centiméter. Jégfúrásokból vagy tengeri hajókból eresztik le őket. Nincs meghajtásuk, speciális szoftverrel irányítják majd őket, sodródnának áramlatokban, míg elérnék rendeltetési helyüket, ahol az édesvízű fagyott selfjég, az óceán sós vize és a föld találkozik. Ezek az üregek még műholdak számára is átjárhatatlanok.

A kutatók közvetlenül innen akarnak infókat kapni. A szonda a jégpolc alsó oldalához rögzíti magát, akár egy évig gyűjthet adatokat, aztán visszasodródik a nyílt tengerre, és megfigyeléseit műholdas közvetítéssel továbbítja.

Összesen tíz szondát akarnak küldeni, annyi lenne ideális egyetlen selfjég-üreg adatainak összegyűjtéséhez. Előtte viszont akad bőven fejleszteni- és tesztelnivalójuk.

Tengeri csillagra emlékeztető robot hüvelyknyire összehúzza öt lábát a fapadlón. Különlegessége, hogy nem akkumulátorról vagy konnektorról működik, hanem gombáktól érkező jelek irányítják. Egy kerekes másikat is; közös bennük, hogy a Cornell Egyetemen fejlesztették mindkettőt.

Sok kollégájukhoz hasonlóan, most is a természet ihlette meg a mérnököket. A biohibridek viszont relatíve új irány, szintetikus anyagokkal kombinált növényi, állati és gombasejteket értünk rajtuk. Készült már egér-idegsejtből, a pici gép jár és úszik. Medúzasejt felhasználásával óceánkutatót, patkány idegsejtjeiből gyalogló-forgó szerkezetet építettek.

Állati sejtek robotba integrálása etikai kérdéseket vet fel és drága, növényiekkel viszont ilyen gond nincs, ámbátor lassabban reagálnak stimulálásra. Ezért lehetnek a gombák a biorobot kirakós játék kulcsszereplői.

A gombákat a föld alatt összekötő és a kommunikációt biztosító szálak hálózatának (micélium) király laskagombából történő fejlesztésével kezdték. Laskagombát könnyű termeszteni, nem kell sokat törődni vele, ideális robotokhoz.

A kutatók a micélimokat elektródákkal teli, nyomtatott állvánnyal kapcsolták össze. A környezet változásaira (agyunk neuronjaihoz hasonlóan) elektromos impulzusok kibocsátásával reagálnak. Mivel a micélium-hálózat elektródákkal volt összekötve, elektromos impulzusai számítógépes interfésszel tudtak kommunikálni.

A komputer digitális parancsokká alakítja az impulzusokat, a parancsokat pedig a robot szelepeihez és motorjaihoz küldi, előre mozgásra utasítva azokat. Az impulzusok paranccsá változtatását állati ideghálók inspirálták: ott szintén motorikus funkciókká, például végtagok mozgásává alakulnak át az agyi elektromos impulzusok.

Az interfész biztosítja a micélium-robot kommunikációt. Amikor megvilágítják, a micélium a robotot mozgásra késztető elektromos impulzusokkal reagál. Mivel a gombák nem szeretik a fényt, sötét helyeken nőnek, az általuk kiadott jel nagyon erős. A gomba-számítógép interfészre erős ultraibolya fényt sugároztak, a robot gyorsabban mozgott. 

A technológiát a mezőgazdaságban alkalmazhatják: vegyszereket, fertőző és mérgező anyagokat detektálhat a termőföldben. Szintetikus robotoknál jobb munkát végez, és a sugárzást is jobban tűri, túléli. Ezért veszélyes környezetben is megvan, figyelheti az ottani sugárzást.

Amerikai technológiai cégek bitcoin-bányászok által birtokolt energiavagyonra törekednek. Ezek a cégek egymással versengenek, hogy biztosítsák a csökkenő villamosenergia-ellátás miatti kieséseket. A mesterséges intelligencia és a felhőszámítások miatt egyre többet fogyasztó adatközpontjaik miatt van szükségük rá.

Az ezredforduló óta az adatközpontok, még a hálózatbővítést is felülmúlva, produkálják a legnagyobb ütemű amerikai fogyasztás-növekedést. Mostani tülekedésük komolyan befolyásolhatja a kriptovaluta-bányászatot. Egyes bányászok óriási nyereségre tesznek szert, ha lízingelik vagy eladják áramra kapcsolt infrastruktúrájukat és telephelyüket techcégeknek. Mások viszont elveszíthetik a vállalkozásuk életben maradásához nélkülözhetetlen hozzáférést.

Az MI és a felhő körüli és miatti csatározás a világ legnagyobb és legjobban tőkésített vállalatai által vívott harc, és nem izgatja őket az áram ára, mint ahogy vállalkozások megszűnése sem.

Megduplázva a mostanit, az évtized végéig az adatközpontok az USA-ban fogyasztott áram kilenc százalékát jegyezhetik. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint világviszonylatban (nemcsak amerikai cégekkel) ez 1-1,3, míg a kriptóbányászaté 0,4 százalék. A különbség további növekedésére számítanak, és 2027 végéig a bitcoin-bányászok áramkapacitásának húsz százaléka MI-re mehet el.

Az elmúlt évben nagy volt az MI adatközpont- és a bányatulajdonosok közti versengés. Ugyanazokért a forrásokért és szerződésekért harcolt több mint féltucatnyi tőzsdén jegyzett vállalat vezetője.

A világ legnagyobb bányászvállalata, a Marathon Digital Holdings tavaly atomenergiával működő adatközpontot nézett ki magának Pennsylvaniában, aztán a 350-szer nagyobb piaci értékű Amazon vette meg. Új-Mexikó szövetségi állam majdnem összes háztartásának ellátására elegendő energiához jutottak.

Az átmenet nem lesz észrevétlen, ha egyáltalán kivitelezhető. Bányászok máról holnapra nem állnak át MI-re, és aki most azt állítja, hogy igen, maga sem tudja igazán, mibe kezd bele.  

Az utópikus álmok és a disztópikus horror közötti mesterségesintelligencia-narratívák gyakran elfeledtetik az árnyaltabb valóságot a technológia lehetőségeiről és gyengéiről. Egy tényleges probléma viszont egyre nyugtalanítóbb: részben az MI következményeként, olyan világban találhatjuk magunkat, ahol igaz és hamis megkülönböztethetetlenek egymástól.

A generatív és más MI-technológiák annyira demokratizálták a tartalomelőállítást, hogy átlagfelhasználók is bármikor készíthetnek valódinak látszó mélyhamisítványokat (deepfakes). Ha eltűnnek a különbségek, milyen változásokat hozhat a folyamat a hiteles tájékozódáson alapuló döntéshozásra támaszkodó demokratikus társadalmakban? – tette fel a kérdést legújabb írásában Bernard Marr jövőkutató.

A technológia ártalmatlan szórakozás, ha például koros hollywoodi színészeket fiatalítunk meg vele. Ha viszont választások előtt olyan általuk nyilvánosan soha nem mondott beszédet adunk politikusok szájába, a képanyag se nem ártatlan, se nem szórakoztatás, hanem a demokráciát veszélyeztető, kártékony manipuláció. Kamala Harrisről és Donald Trumpról egyaránt láthattunk ilyet, robothívásokon is hallhattunk már kamu politikusfigyelmeztetést. 

A jelenség természetesen nem korlátozódik az USA-ra. Csak az utóbbi tizenkét hónapban többek között Argentína, India, Tajvan, Banglades, Moldova belpolitikáját igyekeztek kamu infókkal, mozgóképanyagokkal befolyásolni.  

Az MI-vel végzett sok manipuláció sajnos az igazi információk valóságtartalmát is aláássa, elbizonytalanítja a felhasználót. Ha valamiről egyáltalán felmerülhet, hogy nem igaz, már a puszta felvetés aláássa a bizalmat.

Marr szerint nem korlátlan az MI technológiai kapacitása, és tüzetesebben, közelebbről átvizsgálva anyagokat, magunk is rájöhetünk trükkökre: nem életszerű megvilágítás, visszaverődések, mozgások, beszédminták, szokatlan modorosság stb.

Ha nem megy, speciális technológiák finomabb részlet-turpisságokat is kimutatnak: változatos forrásokból vagy a semmiből összegányolt anyagokat. A mélyhamisítványokat készítő és az azokat felderítő technológiák szimbiózisban fejlődnek.

A szabályozók is léphetnek, például a mélyhamisítványok határozott kriminalizálásával. A legjobb megoldás az oktatásból jön, ha a nyilvánosság kellően informált, ismeri a veszélyeket, kevésbé tévesztik meg kamuanyagok. És persze a józanész is, mert elég csak feltenni magunknak a kérdést: X vagy Y tényleg mondhatott ilyet?       

David Holz, a Midjourney vezérigazgatója augusztus 21-én bejelentette, hogy a szövegből képet generáló alkalmazás a honlapjukon huszonöt képig ingyen használható. Korábban a Discordról lehetett elérni a felületet, hogy MI-vel képet készítsünk. A folyamat sok babrálást igényelt, ami gyakran frusztrálóan hatott.

A Discordot nem kedvelőkre gondolva, a Midjourney 2023 végén a célra dedikált honlapot hozott létre. Először a Discordon minimum tízezer képet készített felhasználókra korlátozták, így törvényszerűen nagyon sokan kimaradtak. Az oldal most mindenki számára elérhető, többen élvezhetik és kihasználhatják az előnyeit.

Regisztrációhoz Google- vagy Discord-fiók kell. Ha a Discord (kötelező) közbeiktatásával készítettünk már képeket, fiókunkkal lekérhetjük a kép-történetet, majd egyesíthetjük a két fiókot, hogy bármelyikkel be tudjunk jelentkezni. Google-fiókkal egyébként könnyebb.

Utána a baloldali sávban különböző szekciókhoz és feladatokhoz kapcsolódó tabulátorok jelennek meg. A Felfedezésben mások képeit nézhetjük meg, az Alkotásban rövid, de hasznos bemutató videót látunk a Midjourney használatáról. A videó egy X-poszton is megtekinthető.

Ezt követően jöhet a képalkotás. A felső mezőbe beírjuk a promptot, majd megnézzük, mit készít az app. Négy különféle változattal áll elő. Rákattintunk arra, amelyik legjobban tetszik, finomíthatunk rajta, rázoomolhatunk, kicsinyíthetjük, méretezhetjük.

A képeditáló lehetővé teszi, hogy javítsunk a prompton, módosítsunk a kép egyes részein, arányokon változtassunk, sőt, új elemeket is adjunk hozzá.

A Rendezés szekció megmutatja az általunk generált összes képet. Megnyithatjuk, módosíthatjuk, másolhatjuk, letölthetjük a kiválasztottat.

A honlap chatszobát is kínál, ahol megtekinthetjük mások munkáit, sajátjainkat feltölthetjük, felhasználókkal oszthatjuk meg élményeinket. Tippeket és trükköket adhatunk nekik, mint ahogy ők is nekünk. Ha viszont elfogy a huszonöt kép, vagy távozunk, vagy előfizetünk: négy opció (Basic, Standard, Pro és Mega) közül választhatunk.

A Unitree nemrég tett közzé egy videót bámulatra méltó, G1 nevű humanoid robotjáról. A fejlesztőcég elmondta, hogy a gép mostantól készen áll a tömeges gyártásra.

A robot a Boston Dynamics legendájára, a régi, nyugalomba vonult, majd egy nap nyugdíjas élet után reaktivált Atlasára emlékeztet. G1 kezdőára egyébként tizenhatezer dollár, egyenes mellett egyenetlen terepen is képes navigálni, felemelkedik, felugrik a talajról, 7,1 kilométer az óránkénti sebessége, a tárgyakat kézzel fogja meg. Lépcsőn megy fel, megfordul, és akkor sem csuklik össze, ha megzavarják.

A humanoidok fejlesztése felélénkült. A Boston Dynamic és a Unitree nincsenek egyedül, például a mindenható Elon Musk vállalata, a Tesla szintén gőzerővel dolgozik az Optimus projektem, ami a gép neve. A Tesla-vezér elmondta, hogy a cég autógyáraiban hamarosan többezer Optimus fog emberek mellett dolgozni.

A friss G1-videó a modell frissített változatáról szól. Versenytársainál és a legtöbb humanoidnál alacsonyabb növésű, 1 méter 32 centi. Mivel alacsonyabb, könnyebb is, tömege mindössze 36 kilogramm. A többiek, Atlas, Optimus és a szintén ismert (a fejlesztésben az OpenAI is részt vesz) Figure 02 minimum 45 kilósak, de általában többek.

És ez jelentős különbség. Gyártása és kiszállítása kevésbé lesz költséges, ami stratégiai döntés is, hogy a vállalat ne csak kompetitív legyen, hanem versenyelőnyre is tegyen szert az egyre telítettebb piacon. A gyártónak van tapasztalata ebben, a négylábú G2-t sikeresen értékesítik. Most humanoiddal ismétlik meg a már bevált üzleti gyakorlatot.

Optimus árát egyébként nem ismerjük. Musk csak annyit mondott, hogy feleannyi sem lesz, mint egy autójuk. Atlasról sem tudjuk, a Boston Dynamics négylábú Spot robotkutyája viszont 75 ezer dollárnál kezdődik.