Egyre többen és többet beszélnek az egyelőre nem létező, az emberrel minimum azonos szintű általános mesterséges intelligenciáról (AGI). Kérdés, hogy kiket és milyen feladatokban ér utol vagy szárnyal túl egy ilyen rendszer. Megoszlanak róla a vélemények, mint ahogy a munkapiacra, biztonságra és a társadalom egészére gyakorolt hatásáról is. Mindezeket figyelembe véve nehéz definiálni, és a róla beszélőket sem árt megkérdezni, pontosan mit is értenek rajta.

Egy frissen bemutatott kínai modell, az ágensszerű feladatokat végrehajtó, honlapokat készítő, elemzéseket végző Manus például a Hugging Face termékigazgatója szerint már az AGI-t villantja fel. Az ágenseket többen tekintik az általános MI felé vezető út fontos állomásnak, és már nemcsak szakértői körökben, hanem hétköznapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban kerülnek szóba.

Mit jelent majd a biztonságban, az USA miért akarja mindenképpen megelőzni Kínát és a munkapiaci következmények a legforróbb topikok. A munkaerőpiaci hatásokra a döntéshozóknak már most fel kellene készülniük. Az ilyen javaslatok azt sugallják, hogy az AGI nagyon hamar megvalósul, megvalósulása elkerülhetetlen.

Gary Marcus, a New York Egyetem idegtudósa a ChatGPT-4.5 alulteljesítését hozza fel ellenpéldaként, rámutatva, hogy az alapvető technikai problémák a több évtizedes kutatás ellenére fennállnak, a politikának nem kell még több embert riogatnia, helyette inkább az AGI gyors megvalósulását kellene megkérdőjelezni. Ő megteszi: sokkal messzebbre vagyunk tőle, mint sokan hirdetik.

Eközben Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója és Alexandr Wang, a Scale AI mostani CEO-ja már az AGI utáni szintre, a szuperintelligenciára, mindenben bőven előttünk járó gépi entitások kockázatainak csökkentésére dolgoznak ki stratégiát. Szerintük chipeket, MI-modelleket, virális és cybertámadásra alkalmas rendszereket úgy kellene kontrollálni, mint az urániumot. Ha megvalósul a szuperintelligencia, az atombomba óta nem látott veszélyeket rejteget – állítják.

Kínai kutatók MI-modellek kiértékelésére, alkalmazkodási és tanulási készségeik megítélésére alkalmas túlélési játékot dolgoztak ki. Ha az AGI valóra válik, paramétereinek száma ötször több lesz mint az emberiség idegsejtjeinek összesített száma, mai chipekkel kivitelezve pedig az Apple piaci értékénél négyszázszor többe kerülhet – számolták ki.

Tanulmányuk lényege, hogy egy ennyire hatékony rendszerhez döbbenetes mennyiségű erőforrás (pénz, chipek, drágafémek, víz, elektromosság, emberi munka) szükséges. De ha az AGI annyira nagyszerű, mint prognosztizálják, még az ilyen léptékű erőfeszítéseket is megéri.