A kvantumszámítógép az egyik legígéretesebb technológiája, például a mesterséges intelligenciával történő használata, a két terület szimbiózisa hihetetlen távlatokat nyithat meg. Ezek a távlatok jelenleg azonban valóban, a szó fizikai értelmében is távlatok.

A területnek óriási kihívásokat kell megoldania. Az utóbbi évek egyes fejlesztései szerencsére ebbe az irányba mutatnak.

A Google nemrég jelentette be, hogy többfajta kvantumbit összekombinálásával logikai qubiteket létrehozó, a rendszer hibatűrését szignifikánsan javító technikát dolgozott ki. A kvantumszámításokat forradalmasító módszer óriási előrelépésnek tekinthető. A stabilitást újtípusú qubitek, mint a fényalapú fotonikus és a „csapdába csalt” ion kvantumbitek szintén jelentősen növelik.

Egy másik áttörés a qubitek eddig kötelező érvényű lehűtésében történt: japán kutatók speciális fémes-organikus speciális szerkezetet használva, szobahőmérsékleten is működő, stabil kvantumbiteket terveztek öt összekapcsolt benzolgyűrűből álló pentacén – többciklusos szénhidrogén – molekulákat cirkónium ionokkal és dikarboxilát ligandumokkal kombináltak egybe. A módszer elterjedésével megspórolhatók a tetemes hűtési költségek.

Ha a kapacitások rendelkezésre állnak, kiaknázásukhoz megfelelő infrastruktúra is kell. Szerencsére ezen a területen is történt előrelépés, például a Microsoft és az IBM is fejlesztett kvantumprogramozási nyelvet (Q# és Qiskit), és a nyílt forrású PennyLane operációs rendszer is komoly újítás. 

A Microsoft a hetekben jelentette be a Majorana 1-et, a világ első, az anyag teljesen új állapotát használó topológiai kvantum-processzorát. A technológia bármilyen mérettartományban jelentősen növeli a qubitek stabilitását, lehetővé teszi, hogy akár egyetlen chipen milliónál is több legyen belőlük. Ha ez az újítás is elterjed, elhárul az ipari alkalmazásokban, nagy számban működő kvantumszámítógépek megvalósíthatóságának egyik legfőbb akadálya.

Szintén infrastrukturális kihívás a megfelelő hozzáértéssel rendelkező humán munkaerő, mert egyelőre nagyon kevesen értenek igazán a kvantumszámításokhoz. Nélkülük a technológia nem lesz működőképes, azaz komoly összegeket kell befektetni az ezirányú oktatásba, képzésbe, a készségek növelésébe.

Mindezek együtt bizakodásra adnak okot, hogy eljutunk a kvantum-szupremácia néven ismert pontig, amikor kvantumszámítógépekkel tényleg megoldhatók hagyományos komputerekkel kivitelezhetetlen feladatok. És talán nem kell harminc évet várni, mint ahogy Jensen Huang, az Nvidia CEO-ja jósolta.