A Firefly Aerospace Blue Ghost (Kék Szellem) rendszere március másodikán történelmet írt: első kereskedelmi Holdra szálló egységként érintette meg az égitest felszínét. A magán-állami közös küldetést megelőzően és közben is sikeresen használt Föld-alapú GPS-jeleket a Holdon, amivel szintén világelső lett.

A Blue Ghost tevékenysége fontos lépés az emberiség következő Hold-missziója, az Artemis irányába.

A pontos és megbízható tájékozódás kulcsfontosságú lesz a jövő asztronautáinak holdi utazásaik során. A hagyományos GPS-eszközök nem túl jók ennyire messze az anyabolygótól. Megoldás lehet Globális Navigációs Műholdrendszerről (GNSS) adatokat küldeni a holdfelszínre az idő, a gyorsaság és az elhelyezkedés autonóm méréséhez.

A NASA és az Olasz Űrügynökség mérnökei ezt demonstrálják a Holdi GNSS Vevő Kísérlettel (LuGRE), a Blue Ghost tíz projektjének egyikével. A LuGRE január 21-én döntött rekordot: olyan távolságról (a Holdról) addig még nem sikerült GNSS-jeladás. Február 20-án ezt a rekordot is sikerült megdöntenie.

A NASA jelenleg fedélzeti érzékelők és Föld-alapú nyomkövető jelek keverékével követi az űrhajókat, de ezek a módszerek általában mérnökcsapat felügyeletét igénylik. A rendszerek némelyikének lecserélése GNSS-adatokra azért csökkentheti az emberi kezelők iránti igényt, mert a jeleket az űrhajók önállóan összegyűjthetik.

A Földön okostelefontól repülőig bármivel használhatunk jeleket navigációra. A LuGRE tanulsága, hogy GNSS-jeleket sikeresen küldhetünk a Holdra, és nyomon is követhetjük azokat – magyarázza Kevin Coggins, a NASA Űrkommunikáció és Navigáció csoportjának egyik vezetője.

A LuGRE két GNSS-konstellációra, GPS-re és a Galileora támaszkodott, amelyek több tucat, valósidejű nyomkövetést folytató közepes Föld körüli műhold alapján végeznek helymeghatározást. A navigációt március harmadikán, a Földtől 362 ezer kilométer messzeségre pontosította. 

A Blue Ghoston lévő rendszer két hétig folytatta az adatgyűjtést, míg a többi műszer más kísérleteket végzett.