A ChatGPT-t 2022. november harmincadikán indította világhódító útjára az OpenAI. A nagy nyelvmodellek (large language models, LLM) azóta talán a fejlesztők által sem várt döbbenetes pályát futottak be.

Egy éve lényegében csak a ChatGPT állt a webes felhasználói interfészt használó széleskörű felhasználói réteg rendelkezésére, míg az LLM-ekkel dolgozni vágyó fejlesztők szinte csak az OpenAI modelljei közül válogathattak.

Mára drasztikusan megváltozott a helyzet. Az érdeklődők számos nyílt forrású és zárt LLM-mel dolgozhatnak, chatelhetnek: még mindig a ChatGPT a legnépszerűbb, de ott van a Microsoft Bingje, a Google Bardja, vagy startupok termékei is, például az Anthropic Claude-ja vagy a perplexity.ai. A fejlesztők bőven szemezgethetnek az opciók közül: az Amazon Webszolgáltatások, az Azure, a Cohere, a Google Cloud, a Hugging Face, az OpenAI és mások API-jait (alkalmazásprogramozói felületeit) használhatják, és a választék csak bővülni fog.

Fejlesztőnek, átlagfelhasználónak egyaránt pozitívum, hogy a saját magunk által hosztolható, helyileg, például laptopunkon futtatható, nyílt forrású modellek meglepően jók, és egyre jobbak lesznek. Sok alkalmazáshoz egy megfelelően működő nyílt forrású modell, például a GPT4AII és az MLC akár az egy évvel ezelőtti ChatGPT 3.5-tel azonos szinten teljesít.

Helyileg futtatott modellek használata korábban a fejlesztők privilégiuma volt, mert bonyolult telepítési és konfigurálási folyamatokkal kellett megbirkózniuk. Jelenleg szerencsére más a helyzet, könnyebben kezelhetők, többen tudják használni őket.

LLM-ek közvetlenül a gépünkről vagy a számítási felhőből is futtathatók. Utóbbi akkor ajánlott, ha a kisebb, helyileg működtetett, nyílt forrású modell teljesítményénél többre van szükségünk, mondjuk, ha a GPT-4-gyel dolgozunk.

A biztonság ugyan rendkívül fontos, sok nagy szolgáltató megoldásai viszont több esetben „túlbiztosítottak”, a modellek bizonyos kérdésekre például nem hajlandók válaszolni. Ezzel szemben jópár nyílt forrású alternatíva nem ilyen agresszíven biztonságra hangolt, egyes alkalmazásokban célszerűbb is velük dolgozni.

Egy év leforgása alatt egyetlen tényleg használható modelltől több tucatig jutottunk el. 

Az egészségügyben egy jó műszer életet menthet, egy rossz viszont fatális is lehet. Az orvosoknak meg kell bízniuk bennük, ahhoz pedig tesztelt, bizonyított eszközök kellenek.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, az engedélyeket kiadó FDA által az MI-vel működő orvosi termékekre jelenleg alkalmazott módszerekkel nehéz eldönteni, hogy mi működik, mi nem, így pedig lassabban terjedhetnek el életmentő technológiák.

Orvosok és más egészségügyi szakemberek szerint az ügynökség olyan MI-termékeket is jóváhagyott, amelyről nem volt nyilatkozat, és nem is látták át őket. Összesen kb. hétszázat engedélyeztek.

A 2012 és 2020 között jóváhagyottakból csak 73-hoz csatoltak kimerítő dokumentációt tesztekről, és negyvennél is kevesebbnél írták le az MI esetében kulcsfontosságú gyakoroltatási módszert, gyakorlóadatokat.

2022-ben az FDA iránymutatást tett közzé, hogy melyik MI-rendszerhez kell jóváhagyás orvosi műszerként történő használathoz. A folyamatot az anyag azonban alig változtatta meg, így egyre többen követelik a változtatásokat.   

Az FDA egy 510(k) nevű programon keresztül hagyja jóvá az orvosi eszközöket és a diagnosztikai rendszereket. Szinte minden MI-s termék zöld fényt kap. Az 1976-ban bevezetett, azóta többször áramvonalasított programot a pacemakerekre és a röntgengépekre találták ki, a modern gépi tanuláshoz és adattudományhoz viszont nem frissítették.

A gyógyszerengedélyezéssel ellentétben ezekhez a műszerekhez csak akkor van szükség klinikai tesztekre, ha veszélyt jelenthetnek az emberi életre. A gyártónak bizonyítaniuk kell, hogy termékük ugyanolyan hatékony és biztonságos, mint a korábban jóváhagyottak. Több orvos szerint ez a gyakorlat rossz, mert például a nagy nyelvmodellek (LLM), mint a Google Med-PaLM 2-je közvetlenül egyáltalán nem hasonlítható össze korábbi egészségügyi referenciatermékekkel.

Az FDA nem várja el, hogy a gyártók fontos információkat csatoljanak az MI-ről, például, hogy hogyan hozták létre, hány személyen tesztelték stb. Így az egészségügyi szakemberek sem tudják, hogy adott esetben egy termék megfelelő, vagy sem.

Ha tényleg egyensúlyra törekednek, meg kell találni a helyes arányokat, amelyhez át kell írni a vonatkozó törvényeket, mert a jelenlegi keretek majdnem ötvenévesek.

Újabb és újabb mesterségesintelligencia-eszközök jelennek meg a már elérhető és méltán népszerű, szöveget, képet és mást generáló technológiák funkcióinak bővítésére. A legfrissebb, a Runway MI kutatócég terméke, a Motion Brush (Mozgásecset) második generációja MI, például a Midjourney által létrehozott képek egyes aspektusait segít animálni.

A képeket feljavító egyszerű ecset hatása mágikus, és ez nagyjából mindig elmondható, amikor a mesterséges intelligencia hatékony munkát végez. Sokan már most jól elszórakoznak vele – életet visz az állóképekbe: teherautók megindulnak a poros úton, természetfelvételeket pásztázunk, embereket és állatokat mozgatunk meg, levelek tekergőznek a szélben, felhők vonulnak át az égbolton, de vízesések, égő cigaretták és akváriumi halak is élethűen animálhatók.

A Motion Brush úgy működik, hogy feltöltünk egy képet, majd kiválasztjuk a Start with Image-et, utána pedig a Motion Brush eszközt. Kiemeljük a kép animálni óhajtott területét.

A Motion Brush használata előtt szöveges prompt megadásával képet is generálhatunk a Runway-jel. Pontosítjuk a vízszintes, függőleges, közelség-beállításokat, lementjük a képet. Ha ezzel végeztünk, az Extend 4s gombot megnyomva, jöhet az akár tizenhat másodpercesre is elnyújtható videó.

Egyes funkciókat, például a kamerakontrollt a Motion Brush-sal együtt használva, kijelölhetjük az animációt, miközben a kamerával zoomolunk vagy panorámikus mozgásokat végezhetünk.

A tartalomhoz promptokkal stílust is rendelhetünk, a Rendezői Mód frissítéseivel pedig másodpercek töredéke alatt módosíthatunk a kameramozgásokon.

Az interfész olyan, mint a legtöbb kép- vagy videószerkesztő. Különféle funkciókhoz férünk hozzá, korlátozhatjuk a szolgáltatást. Szabvány, profi, korlátlan és vállalati változat létezik, pénztárcánktól függően dönthetünk, melyiket kívánjuk használni. A Motion Brush egyelőre béta, és csak Runway-tagok számára érhető el, a feliratkozás viszont ingyenes.

A Motion Brush frissítéssel egyidőben, a Runway további újításokat is bejelentett: módosították a kamerakontrollt, új Gen-2 Style Presets-et vezettek be.

Az Olasz Űrügynökség (ASI) összeállt a francia Thales Alenia Space űr startuppal, hogy többrendeltetésű épületfélét tervezzenek a Holdra. Munkájuk lehet az első, embereknek folyamatos lakhatást biztosító környezet az égitest felszínén.

A projekt is jelzi, hogy az űripar egyre fontosabb, másrészt a tervek szerint a NASA 2025-ben, az Artemis program keretében küld asztronautákat a Holdra, és valamikor a 2030-as években őket követheti a permanens lakóépület – ha minden az elképzelések szerint megy.

Tervekben persze eddig sem volt hiány, mert egy csomó makettet, videót láthattunk már arról, hogy hogyan is képzeljük el az ottani lakhatást. A mostani projekt viszont komolyabbnak tűnik a gyakran tudományos-fantasztikumba hajló elődöknél.

A Thales Alenia Space november második felében jelentette be, hogy az első állandó „előretolt állásra” vonatkozó szerződést írt alá az ASI-val.

Van min dolgozniuk, mert a holdfelszíni lakhelynek nemcsak a nyomást elviselő környezetet kell biztosítania az űrhajósok számára, hanem meg kell védenie őket a káros sugárzásoktól és a lehetséges mikrometeor-záporoktól is.

A cég eléggé elnagyoltan beszél a végső kialakításról, viszont a grafika alapján az épület hengerformájú lesz, és napelemekkel szerelik majd fel. Csuklós lábak akadályozzák meg, hogy felboruljon.

Kérdés persze, hogy elkészül-e valaha, laknak-e majd benne. A NASA első tesztjén mindenesetre átment, tehát a javasolt élőhely megfelel az űrügynökség bizonyos elvárásainak. Az ASI ugyanis 2020-ban közös szándéknyilatkozatot írt alá a NASA Artemis programjának vezetőségével: kölcsönösen dolgoznak a Hold felderítésén, kiemelt figyelmet szentelve az égitestre visszatérő emberekre.

Mielőtt a lakóhely hivatalosan is az Artemis részévé válik, a NASA 2024 eleji, következő tesztjén is zöld fényt kell kapnia. Ez lesz a kulcs, amellyel a kritikus technológiai terv és a modulfejlesztés újabb szakasza kezdődik, aztán majd meglátjuk, hogy a Holdon hosszabb ideig tartózkodó űrhajósok ilyesmire számítanak, vagy sem.

Nemzetközi kutatócsoport három mesterségesintelligencia-alapú chatbotot, az OpenAI ChatGPT-jét és GPT4-ét, valamint a GPT-3-ra épült Copy Ai-t felkért, hogy harminc másodpercen belül a lehető legtöbb példával álljanak elő a kötél, a doboz, a ceruza és a gyertya kapcsán. 256 embernek is ugyanezeket a feladatokat osztották ki.

A modelleknek a tárgyak eredeti és kreatív használatára ösztönző promptokat adtak meg, elmagyarázva, hogy a minőség fontosabb a mennyiségnél. Tárgyanként mindegyiket tizenegyszer tesztelték.

Az MI és az emberek válaszait két módszerrel értékelték ki. Az elsőnél algoritmus pontozta a tárgy javasolt használata és eredeti rendeltetése közötti kapcsolatot. A másodiknál hat embernek kellett egytől ötig terjedő skálán pontoznia, majd átlagolnia. Egyikük sem tudta, hogy egyes válaszok MI-től érkeztek.

Érdekes eredmények születtek: a chatbotok az embereknél magasabb átlagpontszámot értek, a legjobb humán válaszok viszont magasabb pontot kaptak.

A kutatással nem azt akarták bizonyítani, hogy az MI kreatív feladatokban képes helyettesíteni az embert, ugyanakkor filozófiai kérdéseket is felvetett: melyek a csak ránk jellemző tulajdonságok? Az utóbbi években a technológia egyre jobban utánozza a humán viselkedést, és a jövőben még markánsabb lesz ez a trend.

Az a tény, hogy a gépek jól teljesítenek kreativitás-feladatokban még nem jelent eredeti gondolatokat. Fekete dobozok: nem tudjuk, milyen adatokon gyakoroltatták őket, hogyan generálják válaszaikat. Valószínűleg egyik sem állt elő új, kreatív ötlettel, hanem a gyakorlóadatokban látottakat adták vissza. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy egyes speciális feladatoknál kiválóan teljesítenek, viszont ha csak kicsit változtatunk a prompton, rögtön összezavarodhatnak. Meg kellene vizsgálnunk a feladat és a hozzá használt, mérni próbált kognitív képesség közötti kapcsolatot.

A kutatás egy másik „forró” kérdést is felvet: mit jelent egy számítógépnek, ha átmegy embereknek kitalált teszteken? Mert a siker sem bizonyítja kizárólag ránk jellemző tulajdonságok kifejlődését. Az ilyen vizsgálódásokkal viszont jobban megértjük, hogy az ember és a gépek hogyan közelítik meg a kreatív feladatokat.

A mesterséges intelligencia (MI) volt 2023 csúcstechnológiája, és jó az esély, hogy 2024-ben is az lesz. De milyen trendek fogják meghatározni jövőre az MI fejlődését?

Bernard Marr jövőkutató fontossági sorrendben haladva, ötöt emelt ki: a kvantum MI-t, az MI-szabályozást, az etikus MI-t, a kiterjesztett munkavégzést és a generatív MI következő generációját.

A kvantumszámítások egyre jelentősebb szerepet játszanak az MI-kutatásban, az adatfeldolgozásban pedig forradalmi szerepet tölthetnek be. Nemcsak elméleti lehetőségről van szó, mert feltörekvő startupok és techóriások egyaránt komoly összegeket csoportosítanak át kvantum-megoldásokra. 2024-ben – Marr szerint – hatalmas mértékben nőnek az MI lehetőségei olyan területeken, mint a kvantumszámítások fejlődésével jobban kivitelezhető komplex problémamegoldás.

Az MI gyors térhódítása nemcsak a technológia iránti érdeklődőket nyűgözte le, hanem világszerte felkeltette a döntéshozók figyelmét is. A vezető nagyhatalmak (USA, Kína, EU, India stb.) átfogó szabályozáson dolgoznak, amellyel nőnek a globális befektetések, de a lakosságnak is védelmet nyújtanak. A megbeszélések nemzetközi szinergiák, az MI-mérföldköveken történő globális együttműködés és a normák megszilárdulása felé mutatnak.

Az MI életünkre gyakorolt hatása rengeteg etikai dilemmát vet fel. Mivel sok területen segít a döntéshozásban, létfontosságú, hogy átláthatóan és méltányosan működjön. A kihívás túlmutat az elfogulatlan algoritmusokon, és szigorú szabványok kellenek, hogy a rendszereket és tervezőiket felelősségre lehessen vonni. 2024-ben nőni fog az etikus MI oktatása iránti igény, az etika a fejlesztésekben is kulcsszerepet játszik majd.

Az MI több mint eszköz, felbecsülhetetlen értékű munkatárs is. A kiterjesztett munkában az utóbbit használjuk ki: sebészek okos algoritmusok által végzett diagnosztikai eredményekre támaszkodnak, ügyvédeket referenciaanyagokkal segíti a távmunkában és az online oktatásban is jól használható MI. 2024 az emberi rátermettség és a mesterséges intelligencia képességeinek termelékenységet és kiválóságot növelő szimbiózisa lehet.

A generatív MI következő generációja túlmutat az egyszerű chatbotokon és a kiszámíthatatlan mémgenerátorokon. Az új rendszerek komplex narratívákat dolgoznak ki, zenei szimfóniákat koreografálnak és bestsellerek írásában is közreműködhetnek. A multimodalitás a kulcs, az MI leírás alapján ugyanarról a témáról illusztrációs képanyagot, átfogó szöveg vázlatát, zenei hátteret készíthet; több nyelven, akcentusokkal is dolgozhat. 2024-ben csökkennek az emberi és az MI-alkotások közti különbségek.

Az ausztrál Monash Egyetem és az ország tudományos ügynöksége, a CSIRO kriptográfiai szakemberei közösen fejlesztették LaV-ot, az eddigi leghatékonyabb kvantumbiztos titkosító algoritmust. A végponttól végpontig (end-to-end) történő titkosítás biztonságát hivatott növelni, olyan lehetséges alkalmazási területekkel, mint az azonnali üzenetküldő szolgáltatások, az adatvédelem, a kriptovaluták és a blokklánc-rendszerek.

A végponttól végpontig titkosítás a feladó és a fogadó közötti biztonságos digitális kommunikációt teszi lehetőv. Például a WhatsApp és a Signal használja, és az információhoz senkinek, rendszer- és internetszolgáltatónak, telekomcégnek, hackereknek stb. sincs hozzáférése.

Átlagos számítógépnek, de még egy szuperkomputernek is többmillió évbe telne a végponttól végpontig titkosítás meghackelése és az adatok elérése. Masszív kvantumszámítógép viszont percek alatt feltörné a mai titkosítást, és könnyedén hozzáférne az információkhoz.

LaV sokkal biztonságosabbá teszi a titkosítást, így az online szolgáltatások ellen tudnak állni a jövő leghatékonyabb kvantumrendszereitől induló hackeléseknek és interferenciáknak is.

Hiába jók és biztosítják az adatvédelmet az end-to-end titkosítási protokollok, kifinomult kvantumszámítógépes támadásokkal szemben sebezhetők. Az új kriptográfiai eszköz viszont széleskörű mobilalkalmazásokban, online tranzakcióknál is működik, védelmet nyújt. A mai technológiák szoftvereit azonban nem a jövő sokkal hatékonyabb rendszereit bekalkulálva fejlesztették, ezért lehetnek sebezhetők.

A kutatók elmondták, hogy az utóbbi években csak Ausztráliában sok fontos cybertámadást, adatkiszivárgást tapasztaltak. Egyértelműen többet kell foglalkozni a biztonsággal, és még akkor kell csökkenteni a rendszerek sebezhetőségét, mielőtt a támadók kiaknáznák azokat.

Kormányok és szabványügyi szervezetek a világon mindenhol készülnek az elvileg az ő biztonságukat is veszélyeztető nagyméretű kvantumszámítógépekre. Szerintük kb. egy évtizeden belül válnak valósággá. A kutatók tapasztalata, hogy a mai online rendszerekben használt titkosító algoritmusok teljes frissítése is eltarthat tíz évig. A megoldás csak az lehet, ha a kvantumbiztonság még a kvantumkomputerek elterjedése előtt megvalósul.

Következő lépésként titkosítási alkalmazásokban használható teljes kvantumbiztonsági kulcs átláthatósági protokollját dolgozzák ki.

Bernard Marr jövőkutató szerint 2024 valóságát tíz nagyobb trend határozza meg. Hatásuk túlmutat 2024-en.

Az intelligens gépek felemelkedése az első. Az MI a mindennapok része, nincs iparág, nincs az életnek aspektusa, amelyre ne lenne valamilyen hatással. Változatos szektorokban növeli az innovációt és a hatékonyságot, de félelmet is kelt, például sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől. Mások meg attól, hogy az algoritmusok (és esetleg a mögöttük álló cégek) kontrollálják majd az életünket, növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. 2024 mindenesetre fontos év lesz, sokat tehetünk azért vagy az ellen, hogy minél jobban élvezzük az MI adta előnyöket, hátrányai nélkül.

A klímaváltozás egyre inkább politikai kérdés – hangzik a második. Tényleg tennünk kell valamit a katasztrofális következmények elkerüléséért. A technológiára kritikus szereplőként, az újításokra, mint a tiszta energia és a széndioxid kivonatolása a megoldás részeként tekintünk. Az egyéni, szervezeti felelősségvállalás, a politikai és gazdasági trendek azonban még kritikusabbak. Mennyi áldozatot vállalunk fel? 2024-ben közelebb kerülünk a válaszhoz, és már jövőre születhetnek drasztikus, de szükségszerű döntések.

A 2024-es választások meghatározzák a demokrácia alakulását az évtized második felében – így Marr harmadik trendje. Az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Indiában, az Egyesült Királyságban és Oroszországban is szavazni fognak a polgárok. Az esetleges hatalomváltás beláthatatlan következményekkel járhat.

A negyedik trend: viharos idők jönnek a gazdaságba. Csökkenő kormányzati költések a közszolgáltatásokra, megszűnő munkahelyek, eső életszínvonal, növekvő elégedetlenség várható. A lassú nemzeti és nemzetközi növekedéssel a környezetvédelmi kiadások is csökkenhetnek. A lehetséges amerikai recesszió, a kínai növekedés további lassulása, az ukrajnai és a gázai háború mind a bizonytalanságot növelik. A feltörekvő gazdaságok (Brazília, India, Mexikó és Törökország) növekedése lehet az ellenpont. Ezek a trendek viszont alaposan megbolygatják a gazdasági hatalom egyensúlyállapotát.

A munka fejlődése az ötödik. A munkavégzés módjának változása az élet és a társadalom sok aspektusára kihat. Egyes vállalatoknál ugyan megint az irodában kell dolgozni, a hibrid és a távmunka még mindig elterjedtebb lesz, mint volt a covid előtt. Növelik a globális modalitást, a dolgozónak egyre kevésbé kell munkahelye közelében élnie. Ez fokozott társadalmi elszigeteltséghez, de fokozott társadalmi kohézióhoz is vezethet. Vállalatoknak, egyéneknek a változások kezelése lesz 2024 egyik fontos kihívása.

A generációs szakadék, a szakadék miatti vagyoni, tulajdoni különbségek hatása a globális és társadalmi változásokra Marr hatodik trendje. A korai 1980-as évek és 1999 között született millenniumi nemzedék feleannyi anyagi javakkal rendelkezik, mint a babyboomerek, amikor hasonló életkorban jártak. Ez a jelenség csökkentheti a társadalmi mobilitást, növelheti a politikai polarizációt, és a rosszabb körülmények között élő szavazókat populista, szélsőséges politikai erők közé sodorhatja.

A hetedik trend a folyamatos urbanizáció. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ben a világ lakosságának 66 százaléka fog városi környezetben élni. A folyamat valószínűleg pozitív hatással lesz a növekedésre és a gazdagodásra, de a túlzsúfoltságot, a környezetszennyezést és a megélhetési költségeket is növeli. Kormányok és iparágak feladata már most, hogy megoldásokat találjanak a jelenség kezelésére, például hogy mi lesz a „hátrahagyottakkal.”

A kulturális háborúk a nyolcadik – a társadalom polarizálódásával tovább nőnek az ideológiai ellentétek, amelyeket az internet dezinformációs hulláma, a félretájékoztatás és a visszhangszobák csak erősítenek. Egyre jobban vonzódunk az álláspontunkat alátámasztó, gyakran elfogult tartalmakhoz. A közösségi médiában mind megosztóbb nézetek terjednek, legyen szó populista pártokról vagy terrorizmusról.

Az oktatás újragondolása a kilencedik. A munka változásával a munkára előkészítő tanulási modell is változik. A technológia gyors fejlődésével olyan lehetőségek nyílnak meg, amelyekről a mai munkaerőnek fogalma sem volt iskolás korában. A tanulásból élethosszig tartó tanulás lett, szaporodnak az át- és újraképzések, amelyeket az életkor és a munkaévek meghosszabbodása szintén indokolttá tett. A tanárok és az új oktatási modellek iránti igény is növekszik – különösen egyrészt a túlzsúfolt megavárosokban, másrészt a mindentől távoli rurális területeken.

Az el- és bevándorlás, a mobilitás növekedése Marr 2024-re prognosztizált tizedik trendje. 1970 és 2020 között megháromszorozódott a nem születési országukban élő személyek száma. 2024-ben folytatódik a tendencia – háborúk elől menekülők, a jobb megélhetésért elvándorlók, vagy a növekvő tengerszint és hőmérséklet miatt nyugodtabb helyekre távozók és főként fiatalok váltanak országot, és nyilván a fejlettebb országok a célpont.

A húszas évek közepéhez közeledve, már az évtized eddig eltelt időszakában is fontos globális változásokat láthattunk. A covid-19 világjárvánnyal kezdődött, aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát, majd a Hámasz palesztin terrorista szervezet pogromokat hajtott végre Izraelben, Izrael pedig a Hámaszt megsemmisítendő, megtámadta a Gázai-övezetet. Közben a gazdaság is turbulens időszakot él át, egyre kiszámíthatatlanabbá válik, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt gyakoriak a hatalomváltások, őrjöng a woke, de még nála is jobban tombol a szélsőjobboldali turbónacionalizmus.

2023 végén a világ teljesen más, mint volt az évtized kezdetén. Bernard Marr világhírű jövőkutató szerint ezek a nagy trendek folytatódnak a következő években, meghatározzák, átformáljak társadalmainkat. Legyen az exponenciális vagy sem, teljesen egyértelmű, hogy a változások tempója tovább gyorsul, és hamarosan tényleg exponenciális lesz.

Sokak és egyre többek számára a környezeti problémák, a klímaválság megoldása a minden mást háttérbe szorító, legfontosabb szempont, mert ha nem találunk ki rövid időn belül hatékony megoldást az atmoszférában lévő, oda kerülő üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, elpusztulhat a bolygó. Kérdés, hogy a folyamat mikortól lesz visszafordíthatatlan, amikor tegyünk bármit is, nincs menekvés. Az érdemi cselekvéssel mindenképpen szignifikáns változások jönnek.

Az új technológiák meghatározó szerepet játszhatnak, sőt, biztosan játszani is fognak problémáink kezelésében. Egyesek ugyan félelmetesnek tűnnek, tartunk tőlük, de félelmeink ellenére, használatuk általában pozitív hatással lesz a társadalomra, gondoljunk csak az elektromosság, a számítógép vagy az internet példájára. Pedig a megjelenésükkor ezektől az azóta a világot teljesen átalakító technológiáktól is sokan féltek, egyes esetekben legszívesebben betiltották vagy elpusztították volna őket.

Minden új technológia kétélű, az egyértelmű haszon mellett kétségtelenül okozhat korábban soha nem látott károkat is. Közhely, de attól még igaz, hogy a nagy átalakulásoknak ugyanúgy megvannak a győztesei, mint a vesztesei.

A jelen és a közeljövő infokom megoldásai, különösen a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógép, valamint – idővel – a kettő keveréke lesz a legalapvetőbb változások katalizátora.

Az október 28. és november 5. között megrendezett idei Japán Mobiltás Show – a korábbi Tokyo Motor Show – résztvevői látványos kütyükkel, légi járművekkel, robotokkal, kerekes székekkel, robogókkal és mindenféle technológiai csodával kápráztatták el a nagyérdeműt.

Talán a névváltozástól sem függetlenül, a merítés bővebb lett, mint az előző években, és a bemutatott gépek felvillantottak valamit a közeljövő – a személyi számítógépre emlékeztető változásokat hozó – személyi mobilitásából, de legalábbis a potenciálból.

Az egyik szerkezetre, egy miniteherautó-féle, rinocérosz-szerű, négy lábon járó robotra különösen felfigyelt a nemzetközi szaksajtó. Az SR-02 nevű gép akár négy személyt is képes szállítani.

Az egybegyűltek csak a prototípust láthatták, a gyártó Sansei Technologies persze dolgozik már A Jedi visszatér AT-AT lépegetői és a rinocérosz kereszteződésének tűnő robot kereskedelmi példányain. A párhuzamok nem véletlenek, mert a lépegető gépet vidámparkba, kifejezetten szórakoztató célokra tervezték.

Először – az elődjét? – 2022 februárjában mutatták be, és a Sansei rögtön közölte, hogy a világ első négy lábon járó, megülhető robotja több személy cipelésére alkalmas. A dinamikus mozgás teljesen új élményét nyújtja, mert a négy lábon történő járást a rajta ülő személy teljes testével átéli.

A prototípus 3,4 méter hosszú, és csak valamivel több mint másfél méter széles, távirányítható, de a „lovas” által közvetlenül is vezérelhető.

SR-02-n kívül pici elektromos kotrógépekre, cuki házhoz szállító robotokra óriási LED-szemekkel és barátságtalan földönkívüli környezetekre kitalált babakocsikra figyeltek fel leginkább az érdeklődők.

Egyelőre nincs információ arról, hogy SR-02 mikor kezd el vidámparkban dolgozni.