A használatban lévő antibiotikumok nagy többségét a huszadik század közepén, aranykorukban fedezték fel. Nekik köszönhető egy csomó korábban halálos patogén ellenőrzés alatt tartása, hatástalanítása.

Modern technikák, mint a genomika és a szintetikus antibiotikumok létező gyógyszerek variánsainak azonosításával az ezredfordulóra tovább bővítették a felfedezések körét. A huszonegyedik századi új antibiotikumok azonban vagy feleslegesek, vagy klinikailag nem sikeresek – állítják az USA Nemzeti Egészségügyi Intézete friss beszámolójának szerzői.

Az antibiotikumoknak ellenálló fertőzések jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a globális egészségügyre, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2019-ben 1,27 millió halálesetért voltak felelősek. Egyértelműen új lehetőségekre van szükségünk ellenük.

Ha neurális hálók képesek új gyógyszerosztályokat azonosítani, akkor az MI elhozhatja az orvosi felfedezések aranykorát. Ez a remény a magyarázata annak a ténynek, hogy gyógyszercégek soha nem látott mértékben alkalmaznak gépitanulás-szakértőket.

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) és a Harvard kutatói modelleket tanítottak be a leghalálosabb baktériumot, a meticilin-rezisztens MRSA-t elpusztító vegyületek kiszűrésére. Az MRSA fejlődése során eljutott arra a szintre, hogy nem reagál a szokásos antibiotikumokra, és a szervezetbe jutáskor az emberre sem mérgező.

A kutatók a legismertebb antibiotikumokat és más molekulakombinációkat tartalmazó 39312 vegyületből álló gyakorlósort dolgoztak ki. Laborban tesztelték, mennyire képesek megállítani az MRSA növekedését és hatását az emberi májra, vázizomra, tüdősejtekre. A kinyert adatokat felhasználva négy, egyenként húsz gráfos neurális hálóból álló csapatot treníroztak a vegyületek antibiotikus tulajdonságokkal, májjal, vázizommal és a tüdősejtekkel szembeni agresszivitásuk, toxicitásuk azonosítására.

A valószínűsíthető nem toxikus vegyületek közül 241-et teszteltek, amelyeket nem használtak még az MRSA ellen. 8,7 százalékuk (a gyakorlósornak csak az 1,3 százaléka) akadályozza a baktérium növekedését. Harminc nem antibiotikumként előrejelzett vegyületet szintén teszteltek, és kiderült: egyikük sem akadályozza meg a baktérium növekedését.

Az MRSA terjeszkedését legeredményesebben akadályozó két vegyület hasonló mechanizmusokkal dolgozik, ráadásul más baktériumok növekedését is gátolják. Egyiküket MRSA-fertőzött egerekkel tesztelték, és hatékonynak bizonyult.       

A mesterséges intelligencia döbbenetesen hatékony technológia, teljes hatáskörét, következményeit viszont nem lehet pontosan előrejelezni. Az OpenAI a kezdetek óta folyamatosan és tudatosan komoly összegeket fektetett MI-biztonságba, gyakorlata más fejlesztőket is befolyásol.

A tavaly év végi káosz, Sam Altman vezérigazgató kirúgása, majd újbóli pozícióba helyezése bizonytalanságot okozott a cég biztonsági és vezetési stratégiájával kapcsolatban. Átlátható és egyértelmű protokollok megakadályozhatják a jövőbeli hasonló helyzetek kialakulását, felhasználók, alkalmazottak és befektetők számára egyaránt stabil szervezet benyomását kelthetik.

A novemberi káosz óta az OpenAI új kereteket dolgozott ki a modellek potenciális veszélyeinek kiértékelésére, használatuk esetleges korlátozására.

A biztonsági keretben újraszervezik a meglévő csoportokat, újakat hoznak létre, átgondolják a vezetőség hatalmi pozícióját.

A Felkészülési Csoport felelős a modellek kiértékeléséért, a Biztonsági Tanácsadó Csoport átnézi az előbbiek munkáját. Tagjait a vezérigazgató nevezi ki egy évre, és amennyiben szükséges, ajánlásokat fogalmaz meg a modellek telepítési módszerére. Jogában áll jóváhagyni és áttekinteni az ajánlásokat, és ha kell, felülbírálhatja a Biztonsági Tanácsadó Csoport javaslatait, míg az igazgatótanács őt bírálhatja felül.

A Felkészülési Csoport négy kockázatkategória alapján pontoz minden egyes modellt: lehetővé tesznek-e, növelhetnek-e cyberbiztonsági fenyegetéseket, segítenek-e tömegpusztító fegyverek létrehozásában, autonóm működnek-e emberi felügyelet nélkül. Az aktuális és új kutatások függvényében változtathatnak a kockázatkategóriákon, és új kategóriákat is kitalálhatnak.

A modelleket négy szint alapján pontozzák: alacsony, közepes, magas, kritikus. A kritikus emberfeletti képességekkel rendelkező, vagy a leállításának ellenálló modellekre vonatkozik. Mindegyik modellt kétszer pontozzák: először gyakorlás után, másodszor pedig akkor, amikor a fejlesztők már korlátozták a kockázatokat. Az OpenAI a korlátozás előtt nem hoz nyilvánosságra, nem tesz közkinccsé magas vagy kritikus kockázatú modelleket, a korlátozás után pedig közepeseket sem.

A kaliforniai Figure általános rendeltetésű, mesterséges intelligenciával működtetett humanoid robotokat fejleszt. A cég meggyőződése, hogy az emberi, de legalábbis emberszerű külső a robotok elfogadásának, sikerének, jövőjüknek a kulcsa.

Első darabjukat tavaly márciusban mutatták be. Az önmagát mozgató, autonóm és ügyes gépet hamarosan a BMW Gyártásnál (Manufacturing) alkalmazzák, autók készítésénél fog segédkezni. Egyelőre nem közöltek semmilyen dátumot arról, hogy mikor kezdi meg a munkát.

2023 júniusában a BMW Csoport nyilvánosságra hozta egy új magasfeszültségű akkumulátorokat összeszerelő üzem építését a dél-karolinai Woodruffban. Plant Woodruff a neve, az építkezés a tavalyi év második felében kezdődött. Az üzem rendeltetése  a szintén dél-karolinai spartanburgi BMW Gyártás támogatása. Az utóbbi alkalmazottait lépésről lépésre történő munkafolyamatokban fogja hatékonyan segíteni.

Az első fázist a Figure-re bízták, nekik kell pontosítaniuk, hogyan és milyen esetekben segítheti az autonóm robot a gépjármű-gyártást. Miután befejezték a bevezető szakaszt, a folytatásnak a spartanburgi üzem ad majd helyet. Természetesen több Figure-humanoid áll majd munkába; fárasztó tevékenységek elvégzésével, a költségek csökkentésével, a termelékenység növelésével járulnak hozzá a BMW munkájához.

Persze még pontosan ki kell találni, hogy mivel is – azonosítani kell a területeket, és biztonságos környezetet is garantálni kell számukra, hogy tényleg gördülékenyen menjen az ember-gép együttműködés.

Az együttműködés keretében a humanoidok végezhetik el a gyártófolyamat humán kollégák számára nehéz, nem biztonságos és unalmas feladatait, azaz részben automatizálják a munkát.

A fejlesztőcég szerint a dolgozóknak így lehetőségükben áll, hogy a nem automatizálható vagy emberi képességeket megkívánó feladatokra, például manuális ellenőrzésekre, tesztekre összpontosítsanak, garantálva a gördülékeny akkumulátorgyártást.

A humanoidok gyártómunkája mellett a Figure és a BMW Manufacturing tanulmányozza a mesterséges intelligencia és a robotok további integrálását az autógyártó tevékenységébe.

Párizsban minden adott, hogy a mesterségesintelligencia-forradalom egyik motorjává váljon. A Google-nak és a Metának laboratóriuma van a francia fővárosban, a Hugging Face székhelye részben ott van, a helyi egyetemekről egyre több MI-szakértő kerül ki, kockázati tőkések, mint a Motier Ventures előszeretettel invesztálnak a technológiába, a kormány partnerségekkel, ösztöndíjakkal és befektetési bankokon, például a Bpfrance-on keresztül támogatja az MI-ben érintett startupokat.

A korábbi DeepMind- és Meta-kutatók által alapított, hamarosan kétmilliárd dollár értékű Mistral AI nyíltforrású nagy nyelvmodelleket (LLM) fejleszt.

Az Egyesült Államokban alapított, 2024-ben viszont Párizsba visszatért Poolside természetes nyelvi inputokból kódot generáló LLM-eket fejleszt. Egyik alapítója, Jason Warner korábban a GitHub-nak volt a főmérnöke.

A Dust appok, mint a GitHub, a Notion vagy a Slack belső adatait LLM-ekbe integráló rendszereket fejleszt. A Nabla orvosoknak szánt LLM-alapú eszközökön dolgozik, míg a Giskard nyílt forrású kerete LLM-ek stressztesztjét végzi el.

Úgy tűnik valóban pörög a párizsi szcéna, és a döntéshozók is mindent megtesznek érte. Az EU-ban most végzik az utolsó simításokat az MI-szabályozáson, Franciaország pedig a Mistral pozícióit szem előtt tartva, ugyanúgy puhítja az alapmodellekre vonatkozó uniós törvényt, mint a heidelbergi Aleph Alpha érdekeit védő Németország.

Az MI világjelenség, de a speciális francia közeg egyedi fejlesztésekre ösztönözhet, például a Mistral jegyez már ilyeneket. Emellett Párizs helyi tehetségeknek kínál helyi érvényesülést.

A francia fejlesztések tovább erősíthetik az MI nemzetközi jellegét, határok nélküliségét. Mindenkinek jó, ha a fejlesztői csomópontok sokasodnak, szaporodnak: Bangalore, Párizs, Peking, Szilícium-völgy, Szingapúr, Tokió…

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) minden év elején áttekinti az ígéretes, a világra valóban nagy hatást gyakorló, a fejlődést előbbre vivő technológiákat. Idén is elkészítették a tízes listát.

Mi más lenne az első a sorban, ha nem a mesterséges intelligencia (MI)? Tavaly szinte minden róla szólt, és 2024-ben sem lesz másként. Az MI korában élünk, többszázmillióan használják a ChatGPT-t és más generatív appokat szövegek, képek, videók és egyéb outputok promptok alapján történő elkészítésére. MI mindenre az új szlogen; az OpenAI, a Google, a Meta és Microsoft (hogy csak néhány érintett vállalatot említsünk) változatlanul komoly összegeket fog a technológiába fektetni.

A károsanyag-kibocsátás csökkentésében kulcsfontosságú napenergia használata gyorsan elterjedt. A mostani paneleket érintő napfény nagy része azonban nem alakul át energiává. Apró kristályokból álló réteggel a napelemek hatékonyabbá, sőt, szuper-hatékonnyá válhatnak.

Az Apple idén kezdi el a csúcskategóriás kevertvalóság-headset, a Vision Pro forgalmazását, kiszállítását. Ilyen szerkezethez eddig még nem készítettek ennyire nagyfelbontású kijelzőt, amivel a Vision Pro könnyen killer appá válhat. Egyelőre nem tudni, hogy így lesz-e, az Apple mindenesetre így gondolja, márpedig ők a jelenlegi világ legértékesebb vállalata.

A súlycsökkentő gyógyszerek a negyedik. A WHO az elhízást betegséggé nyilvánította, egyes gyógyszerek (Mounjaro, Wegovy) pedig nagyon hatékonyak ellene. Példák bizonyítják, hogy a szívrohammal és a stroke-kal szemben is védelmet nyújtanak.

A geotermális energia tiszta, mindig elérhető és elvileg korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. Mérnöki kihívások miatt viszont csak a felszínét kapirgáljuk, mert nincsenek eredményes fúrótechnikák, hogy mélyebben, olyan helyeken kutakodjunk utánuk, ahol eddig nem. Ha sikerül, a bolygó hőjéből a mainál nagyságrendekkel több tiszta energia állítható elő.

Egyre nehezebb a tranzisztorok miniatürizálása, mérnököknek új módszereket kell kitalálniuk a számítógépek felgyorsítására, hatékonyabb munkavégzésükre. A chipletek, kicsi, specializált chipek lehet a megoldás. Egymással összekapcsolva mindenre és még többre is képesek, mint a hagyományos chipek.

Évek óta várunk a CRISPR géneditáló technológián alapuló kezelésekre. 2023 végén a Vertex egyik megoldása elsőként megkapta az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság illetékes hatóságainak engedélyét az életveszélyes sarlósejtes megbetegedések kezelésére. További betegségeket gyógyító további engedélyek várhatók.

Jönnek az exa-léptékű számítások. A leggyorsabb szuperszámítógépek elérték az exa-szintet (azaz az 1 utáni 18 nullát). Az ilyen gyorsan dolgozó gépekkel az eddigieknél is bonyolultabb szimulációk készíthetők az éghajlatról, nukleáris fúzióról, turbulenciáról stb.

A hőszivattyúk épületeket egyaránt hűtő és fűtő berendezések, szélesebb körű alkalmazásukkal csökken a károsanyag-kibocsátás. Értékesítésük szignifikáns mértékben növekszik, az USA-ban tavaly először többet adtak el belőlük, mint a gázkemencékből. Magasabb hőmérsékleten működő új típusaik az ipar széntelenítésében is segíthetnek.

Elon Musk 2022-ben vette meg a ma X néven futó Twittert, és azóta minden megváltozott a közösségi oldalon. Közben alternatívák is megjelentek: Bluesky, Threads és mások, 2024-ben pedig jöhetnek a valódi X-gyilkos alkalmazások.

A mesterségesintelligencia-modellek egyre több vitát kavarnak, és mind gyakrabban hozzák fel ellenük sajtóanyagok, cikkek, irodalmi munkák jogtalan felhasználását. Ezeken az anyagokon trenírozzák őket, minél több adatot használ egy nagy nyelvmodell (LLM), annál hatékonyabb és pontosabb lesz, annál kevesebb hibát vét.

A New York Times (NYT) december utolsó hetében a szerzői jog megsértése miatt beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot.

Két okra hivatkoztak. Egyrészt, az OpenAI és a Microsoft a szerzői jog által védett többmillió NYT-cikket használt modelljei betanításához. Másrészt, példákkal mutatták be, ahogy az OpenAI modelljei szinte szó szerint „visszaböfögték” NYT-cikkek tartalmát.

A kiadók és a sajtó aggálya érthető, mert félnek, hogy a generatív mesterséges intelligencia térnyerése negatív hatással lesz üzleti tevékenységükre (bár közülük is egyre többen használják ezeket a technológiákat), ugyanakkor az OpenAI és a Microsoft attitűdje is elfogadható, ráadásul a NYT érvelése sem világos, nem derül ki egyértelműen, mi is történt, mi a tényleges kár.

A két pont közötti összefüggés sem teljesen érthető, és így azt sem lehet tudni, hogy a NYT-cikkeken történt trenírozással hogyan jutott el a ChatGPT anyagok szó szerinti visszaadásáig.

A „visszaböfögések” zömét valószínűleg nem vagy nemcsak a modell trenírozás közbeni súlyozásával, hanem egy kiterjesztett visszakeresési technikával (RAG) érték el. A ChatGPT a webet releváns információ után böngészve, felhasználói promptra tölthetett le válaszként teljes NYT-cikket.

A mai LLM-eket csomó jogvédett szövegen gyakoroltatják, és a társadalom számára – Andrew Ng gépilátás-szakértő szerint – a leghasznosabb az lenne, ha anyagok ilyetén felhasználásához nem kellene külön engedély, mint ahogy ahhoz sem kell, ha a weben olvasunk valamit, aztán valamilyen szinten hasznosítjuk új ismereteinket.

De ebből még nem következik egyenesen, hogy a ChatGPT „visszaböfögi” szó szerint az olvasmányokat. Milyen speciális technikai mechanizmus kell hozzá?

A bírósági ítélet mindenesetre precedens-értékű lehet, és a soron következő, (várhatóan) gyakori pereknél sokszor hivatkozhatnak majd rá.

A párizsi Jacques Rougerie Alapítvány pályázatot írt ki innovatív űrépítészeti munkák tervezésére. A tizenegyezer dolláros fődíjat Jordan William Hughes brit építész nyerte el látványos űrlift-modelljével. A jármű rendeltetése, hogy hatékonyan szállítsa utasait a világűrbe.

A nemes egyszerűséggel Ascensio (felvonó, lift) nevű elképzelés lényege: óceánon tartózkodó hajó kábelszerű szerelvénnyel kapcsolódik egy Föld körüli röppályán lévő szerkezethez.

Az Ascensio persze csak sci-fik által inspirált, izgalmas alkotás, lehet vitatkozni rajta, meg lehet mosolyogni, agyon lehet dicsérni, az viszont biztos, hogy egyelőre nem válik valósággá. Talán soha nem is fog. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem álmodozhatunk arról a jövőről, amelyben a világűrbe jutás mindössze egy jókora liftezés.

„Forradalmasítani fogja, ahogy felmegyünk az űrbe, és lejövünk onnan. Életképesebbé válik az egész” – magyarázza Hughes.

Az űrliftek látványosan oldhatják meg az űrutazás egyik nagy problémáját: nem lesz szükség nehéz és drága rakétákra a Föld körüli röppályára kerüléshez. Az ötlet minden, csak nem új, Konsztantyin Eduardovics Cialkovszkij (1857-1935) orosz tudós, a modern rakétatechnika és űrutazás elméleti megalapozója vetette fel először az űrlift ötletét.

1895-ben jelent meg Álmok a Földről és az Űrről című könyve, amelyben fiktív 35 ezer méter magas tornyot vázolt fel. A szintén orosz mérnök, Jurij Nyikolájevics Arcutanov (1929-2019) az ötletet továbbgondolva, a földfelszínt geostacionárius műholddal összekötő kábelről írt. Ma őt tartják az űrlift úttörőjének.

Több szakértő szerint az űrlift nem annyira elrugaszkodott ötlet, mint gondolhatnánk, de a tudománynak ennek ellenére számos problémát kell megoldania az esetleges megvalósulásig.

Hughes szerint semmi ilyet nem építenek a következő tíz évben, de abban is biztos, hogy előbb-utóbb sor kerül rá. „Nem az én ötletem lesz az, hanem egy űrlift” – vázolta fel a jövőt egy BBC-interjúban.

Az űrlift az űrutazás és az űr felfedezésének egyetlen tényleg működő és hatékony módja – összegez.

A San Franciscói cég által működtetett, napi három és félmillió személy látogatta, népszerű Character.ai platformon többmillió mesterségesintelligencia-karakterrel beszélgethetünk. Bárki létrehozhat fiktív vagy valós személyen alapuló chatbotot. Ugyanazzal az MI-technológiával, nagy nyelvmodellel (LLM) működik, mint a ChatGPT, a felhasználók viszont több időt töltenek vele.

A Pszichológus az egyik legnépszerűbb bot. Több mint 78 millió, csak november óta pedig mintegy 18 millió üzenetet osztottak meg vele. Nem meglepő, mert rengeteg fiatal keres mentális problémákra segítséget, és a generatív MI-bot bárkinek lehetővé teszi, hogy személyre szabja, saját személyiséget találjon ki neki.

A botot „az élet nehézségeiben segítő valakiként” írják le, és bizonyos szintig kétségtelenül segítséget nyújt mentális problémákkal küszködő felhasználóknak, egyes szakértők viszont figyelmeztetnek: Pszichológus túl általános, rossz tanácsokat is adhat.

Nincs egyedül, mert összesen 475 bot nevében szerepel a „terápia”, „terapeuta”, „pszichiáter”, „pszichológus” szavak valamelyike. Egyik másik kifejezetten szórakoztatóipari vagy fantáziakarakter, mint például a Hot Therapist. A több nyelven beszélő Pszichológus azonban jóval népszerűbb náluk. (A legnépszerűbbek nem meglepő módon a számítógépes játék- és az anime-karakterek, például Raiden Shogun, 282 millió üzenettel.)

Pszichológus szűk egy éve szerepel az oldalon, mentális egészségügyben ő a number one. Sok felhasználó dicsőítő beszámolókat ír róla közösségimédia-felületeken, például a Redditen. Egyesek életmentőnek tartják, mások a segítőkészségét emelik ki, hogy gyorsan kitalálja a problémáikat, és azonnal próbál megoldást találni rájuk. Kritikusai és pszichológusok szerint viszont túl gyorsan von le következtetéseket.

Az MI-terápiát főként a tizenhat-harmincévesek használják, magát a Pszichológust is egy harmincéves új-zélandi, a Blazeman98 nick mögött megbúvó pszichológus, Sam Zaia találta ki. Elmondta: sohasem akarta, hogy teremtménye ennyire népszerű legyen, aztán hirtelen elkezdtek özönleni az üzenetek.

Küldőik elmesélik, mennyire pozitív hatással van rájuk, többen egyenesen komfortzónaként viszonyulnak hozzá. Zaia eredetileg magának találta ki, hogy amikor a barátai elfoglaltak, viszont szüksége van társaságra, legyen valaki a közelében, akihez beszélhet. Sokkal olcsóbb, mint a humán szakértők által végzett terápia.

Zaia beszélt a bothoz, pszichológiai tanulmányait használta fel hozzá, és természetesen a válaszokhoz, tanácsokhoz is.

A nonprofit kutató- és tanácsadócég, az MI Szabályozási Intézet (AIPI) friss felmérése alapján az amerikaiak nyolcvan százaléka szerint illegálisnak kellene lennie, és törvénybe ütközőként kellene kezelni a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalmak emberi anyagokként való prezentálását.

A következő kérdésre keresték a választ: például a Sports Illustrated nemrég elismerte, hogy MI-vel írattak sztorikat, kamu szerzőneveket adva meg hozzájuk. Legálisnak vagy illegálisnak kellene lennie ennek a gyakorlatnak?

A Sports Illustrated egyébként nem ismerte el, hogy MI lett volna a szerző, külsős beszállítókat emlegettek helyette. Az egyik beszállító szintén tagadta az MI-szerzőséget. Más források, például az MI-témakörben magát folyamatosan lejárató The Futurism saját forrásaira hivatkozva viszont MI-ről beszél.

A kérdésfeltevés abból a szempontból viszont mindenképpen érdekes, hogy felvillantja, miként fogja a nyilvánosság megítélni a média MI-használatát. Most úgy tűnik, az amerikaiak nagy többségének nem tetszik, ha a médiumok nem jelölik meg, hogy a munka mögött MI áll.

Az AIPI a társadalmat reprezentáló 1222 személyt kérdezett meg, összesen négy részre szedték a kérdést, azaz négy kérdés hangzott el: etikus volt-e az MI-használat és a szerzői név meghamisítása? Egy ilyen műveletnek eleve illegálisnak kellene lenni? Cégeknek fel kell-e tüntetniük az MI-k szerzőségét, és kell-e vízjelezniük a gépek anyagait? Utóbbi legyen-e különösen érvényes a politikai hirdetések esetében?

Az első kettőnél 84 százalék szerint nem etikus az ilyen MI-használat, 80 százalék pedig teljesen illegálissá tenné ezt a gyakorlatot. Demokraták, republikánusok és függetlenek között nem volt különbség.

A vízjelezés elnagyoltabb válaszokat váltott ki. Valószínűleg azért, mert túl speciális kérdést érint.

A mesterséges intelligencia fejlődése most gyorsabb, mint bármikor volt 1956-ig visszavezethető „hivatalos” történelme során. Az ütem magával ragadó, viszont a túl hirtelen változások meg is zavarhatnak. Ilyen esetekben nem árt megfontolni Jeff Bezos tanácsát: ne csak azt figyeljük, ami változik, hanem azt is, ami nem, mert valószínűleg a huzamosabb ideig tartós dolgokba érdemes energiát, próbálkozást fektetnünk.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő szerint több dolog nem fog változni legalább az évtized végéig.

Ha vannak barátaink és szövetségeseink, jobban működünk, minden jobban megy körülöttünk, mint nélkülük. Ha pedig minden héten jön egy „forradalmi” MI-változás, célszerűbb, ha közösségünkkel találjuk ki, mi megalapozott, és mi csak hype, együtt teszteljünk ötleteket, támogassuk egymást, tehát közösségre egész biztosan szükségünk lesz 2030 körül is.

Az MI-eszközöket használni, az adatokat kezelni tudó személyek termékenyebbek, jobb döntéseket hoznak, több tervet valósítanak meg. Az MI fejlődésével még inkább így lesz.

Jó adatok kellenek ahhoz, hogy az MI pontosan működjön. Az ember is hasonlóan funkcionál, mert mi is adatokat használunk a döntéshozáshoz. Hiába bővülnek, fejlődnek és javulnak az algoritmusok, használható adatok nélkül ők sem tesznek csodát.

Az MI-közösség építése folytatódni fog. Ng szerint kulcsfontosságú az ismeretek megosztása, egymás motiválása, együttműködő társak keresése.

A tanulás szintén kihagyhatatlan, legjobb, ha szokássá válik, és ha például a 2024-es új megoldásokra gondolunk, tanulási céljainkat is foglaljuk közéjük. Az MI fejlődése miatt kell is, mert különben nem tartjuk vele a lépést, semmit nem fogunk érteni belőle.

Ragaszkodjunk továbbra is az adatközpontú MI-gyakorlathoz – lényege, hogy a saját adataink feletti kontroll az egyik legfontosabb gyakorlat, és már nemcsak vállalatok, hanem magánszemélyek számára is az.

Ng két nem MI-hoz kapcsolódó „változatlan” jelenséggel egészíti ki a listát: a klímaváltozás és a szegénység ugyanúgy óriási, sőt még nagyobb kihívás lesz, mint ma. MI-vel talán mindkettő kezelhetőbb lesz.