Az Exeter Egyetem és az UCL (University College London) kutatói a mesterséges intelligencia kreativitásunkra gyakorolt hatását vizsgálták egyéni és csoportszinten. Kiderült, hogy generatív MI-modellekkel könnyebb és gyorsabb kreatív tartalmakat készíteni, viszont homogenizálják az outputot, ellaposítják a tartalmi sokszínűséget.

A GPT-4 rövid történetek írásában való közreműködését tanulmányozták, 293 önkéntessel. Találékonyságukat tesztelendő, tíz különböző szót kellett megadniuk, majd három megadott témából választva, nyolcmondatos történetet írattak velük fiatal felnőttekről. A következők közül választhattak: kaland a dzsungelben, nyílt tengeren, egy másik bolygón.

Véletlenszerűen három csoportra osztották őket: az elsők csak saját ötleteiket használhatták, a másodikban lévők egy sztori-ötletet kaphattak a GPT-4-től, a harmadikak akár ötöt is.

Az MI-t használók 88,4 százaléka kihasználta a lehetőséget. A történetek kreativitását hatszáz fős másik csoport értékelte. Stilisztikai jegyeket, az újdonságot (eredetiséget) és a hasznosságot – továbbdolgozható-e könyvvé vagy más kiadható munkává – vették figyelembe.

A kevésbé kreatív írók outputjain szignifikáns mértékben javított az MI, ők profitáltak legtöbbet a GPT-4 által generált ötletekből. Történeteik kreatívabbak voltak, mint az MI-t egyáltalán nem használóké. Az eleve kreatívabbnak tartottak anyagain viszont szinte semmit nem változtatott a mesterséges intelligencia.

Az egyéni kreativitás feljavítása ellenére, kiderült, hogy az MI által befolyásolt történetek inkább hasonlítanak egymásra, mint az azt nem használóké. Azért lehetett így, mert a modellek csak a tanuláshoz használt adatokkal tudnak tartalmat generálni, így pedig az output kevésbé egyéni, kevésbé karakteres.

Tehát ha kiadók komoly mértékben használják ezeket a modelleket, a könyvek és más megjelent anyagok egysíkúbbak lehetnek. A konklúzió komoly kérdéseket vet fel az MI használatáról a kreatív iparágakban. 

Nyilván további hasonló kutatásokra lesz szükség.

A mesterséges intelligenciára is érvényes, hogy gyakran a legegyszerűbb kérdéseket a legnehezebb megválaszolni. A világ sok problémáját megoldó technológiaként adják el, mégis úgy tűnik: szinte senki nem tudja pontosan, mi is az, közben persze úgy teszünk, mintha biztosan tudnánk. Nincs könnyű dolgunk, mert a címke az önvezető autóktól a beszédfelismerésig, a gépi fordítástól a chatbotokig sok technológiára ráhúzható.

Összességében, amikor MI-ről beszélünk, az ember esetében intelligenciát igénylő számítógépes tevékenységek kivitelezésének képességét értjük rajta.

A „mesterséges intelligencia” kifejezést a legendás John McCarthy használta először, amikor 1955-ben az 1956 nyári Darthmouth College-i „alapító ülésre” – egy kutatási programra – kérvényezett hivatalosan anyagi támogatást.

McCarthy kollégái utálták a „mesterséges” szót. Van benne valami hamis – állította az egyik. Mások az „automata vizsgálatok”, a „komplex információfeldolgozás”, a „mérnöki pszichológia”, az „alkalmazott episztemológia”, a „neurális kibernetika”, a „nem numerikus számítások”, a „neuráldinamika”, a „fejlett automatikus programozás” és a „hipotetikus automata” kifejezéseket javasolták.

Egyik sem hangzik annyira jól és titokzatosan, de mégis érthetően, mint a mesterséges intelligencia.

Sokan, mint egy vallásban, úgy hisznek a technológia mostani erejében, jövőbeli fejlődésében. A népszerű mai narratíva a Big Tech vezető marketingesei, mint Sundar Pichai (Google) és Satya Nadella (Microsoft), vállalati guruk, mint Sam Altman és Elon Musk, híres informatikusok, mint Yan Le Cun és Geoffrey Hinton nevéhez kötődik, így együtt mindhez, és a felsorolást nyugodtan folytathatnánk.

Az MI körüli hype növekedésével, a vad jövőképek felvázolásától cseppet sem ódzkodó hype-ellenes lobbi is erősödött. A két tábor nem mindig és nem feltétlenül beszél jóhiszeműen egymásról. Időnként úgy és olyan türelmetlenek a másikkal szemben, mint vallások elkötelezett hívői például a teremtést másként látókról.

A következmények mindnyájunkat masszívan érintik. Nagy egók, nagy pénzek, arról nem is beszélve, amikor ipari vezetőknek és tudósoknak el kell magyarázniuk politikusoknak, döntéshozóknak, miről is van szó, mire képes, és mire nem képes a technológia, mennyire kell félnünk tőle.

Sokat számít, mit mondanak, mert a technológiát keresőmotoroktól telefonos asszisztensekig, mindennap használt szoftverekbe építik. Az MI velünk marad. Még akkor is, ha nem tudjuk pontosan mi az, mert van akinek matematika, és van akinek mágia. A harmadiknak meg mindkettő egyszerre.

A New York City strandjainál őrjáratozó drónflotta cápák jelenlétére utaló jeleket és messzire kalandozott, bajba jutott úszókat keres. Munka közben viszont főként dühös helyi „lakosokkal”, parti madarakkal, elsősorban amerikai laskafogókkal találkoztak.

Májusban kezdték, madárcsoportok azóta ismételten rajt formálnak a gépek körül, a rendőrséget és a város más illetékeseit a drónok útirányának megváltoztatására kényszerítve. A támadások üteme ugyan lassult, de nincs végük. Természetvédelmi szakértők aggódnak a drónok veszélyeztetett fajok szaporodására gyakorolt hatása miatt.

A sáskafogók az évnek ebben az időszakában rakják le tojásaikat a Rockaway Beach-en. A populáció stabilizálódott ugyan az utóbbi évtizedekben, a hatóságok azonban féltik őket.

A drónok az első naptól idegesítik őket, rájuk repülnek, körbeveszik a gépeket, énekelnek. Azt hiszik, ragadozóktól kell megmenteni fiókáikat – állítják környezetvédelmi szakemberek.

Egyetlen madárnak sem lett semmi baja, de többen közel jártak hozzá. A bajba jutott úszókra ejthető, felfújható mentőtutajokkal felszerelt drónok egyelőre nem végeztek mentést. Július tizenkettedikén láttak először cápát, le is zárták a strand nagy részét.

A madarak idővel megszokhatják az akár egy méter hosszú, repülés közben hangosan zümmögő gépeket. Többükre viszont stresszes hatással lehetnek, és tojásaikat otthagyva elmenekülhetnek a strandról. San Diego környékén többezer csér tett így egy drónnal történő ütközés során. Senki nem tudja, pontosan mekkora távolság kell a madarak megvédéséhez.

A Rockaway Beach New Yorkiak kedvelt nyári desztinációja, sok madárfajtával. Az incidensekből tanulva, a hatóságok elrendelték, hogy a drónok az amerikai laskafogók fészekrakó területétől távolabb járőrözzenek, mert a szülők nagyon mérgesek, senkit és semmit nem akarnak látni tojásaik, fiókáik körül.

A hatóságok az első esetek óta folyamatosan készítenek jelentéseket a drónok és a madarak közötti konfliktusról.

New York City nincs egyedül, a közeli Long Island-en szintén járőröznek drónok. Kisebbek és csendesebbek, úgy tűnik, nem háborgatják a madárvilágot. Ausztráliában is bevett gyakorlat cápák drónos monitorozása.

Eric Adams, New York City polgármesterének szenvedélye a dróntechnológia, és mivel egyre nehezebb szakembereket találni, életmentőnek tartja a programot.

Google-kutatók a természetesnyelv-feldolgozást és a gépi látást összekombinálva, új eszközt fejlesztettek robotok navigációjához: szöveges promptok és vizuális inputok alapján, belső térben történő tájékozódásra tanítottak meg egyet.

Robotok navigációjához a környezet feltérképezése mellett speciális fizikai koordinátákat is meg kell adni. A Vision Language (Látás Nyelv) navigáció fejlődésével váltak lehetővé a természetes nyelvű utasítások, például „menj a munkapadhoz.”

A kutatók multimodális lehetőségek integrálásával továbbdolgozták a koncepciót, így történhet meg, hogy a robot egyszerre fogadjon természetes nyelvű és képi utasításokat. Például raktárban valaki tárgyat mutat a gépnek, és megkérdezi: melyik polcon van a helye? A Gemini 1.5 Pro MI-je a kérdést és a vizuális infót interpretálva, a válasz mellett a korrekt helyszínre vezető irányt is kijelöli.

Más utasításokkal szintén tesztelték: „vezess a kétajtós konferenciateremhez”, „hol találok kézfertőtlenítőt?”, „szeretnék valamit a nyilvánosságot kihagyva tárolni. Hova menjek?”

Az egyik kutató „OK robot” szöveggel aktiválta a rendszert, majd megkérte: vezesse valahova, ahol tud rajzolni. A robot válasza: „adj egy percet. Geminivel gondolkozunk.” Aztán a hatalmas DeepMind irodában elkezdett falra szerelhető nagy táblát keresni.

A gép helyzeti előnyből indult, mert eleve ismerte az irodateret. A kutatók a “multimodális utasítás-alapú navigáció bemutató utakkal” (MINT) technikát használták: először manuálisan irányították az irodában, speciális terekre mutatva, természetes nyelvet használva. Ugyanez a helyszín okostelefonos videofelvételével is megvalósítható. Az MI topológiai gráfot hoz létre belőle, és a kamerái által látottakat a bemutató videó célkeretével próbálja összekapcsolni. 

A kutatócsoport hierarchikus „látás-nyelv-cselekvés” (VLA) navigációs stratégiát alkalmazott: a környezet megértését józanész-következtetésekkel összekapcsolva, utasították az MI-t, hogyan fordítsa navigációs cselekvéssé a felhasználói kéréseket.

A korábban kivitelezhetetlen feladatok 86-90 százalékos megvalósításával nagyon elégedettek voltak. Megsüvegelendő teljesítmény, mert a feladatok végrehajtásához összetett következtetésre és multimodális interakciókra volt szükség nagyméretű valóvilág környezetben.

A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy bőven van még min módosítani, fejleszteni tovább. A robot egyelőre magától nem tudja megvalósítani a bemutató utat. Az MI tíz-harminc másodperc alatt dolgozza ki a választ, így az interakció lassul.

Első lépésben ezeken szeretnének javítani.

Az adatszivárgás a digitális kor velejárója. Szinte lehetetlen, hogy összes fiókunk közül valamelyiknek a jelszavára támadók ne tegyenek szert, ugyanakkor a Tech Radar beszámolójából sokkal súlyosabb tényt ismerhetünk meg.

Kutatók ugyanis találtak egy rockyou2024 nevű szövegfájlt, közel tízmilliárd egyedi jelszóval. Tehát ha valaki hozzáfér, begyűjtheti a teljes listát, és kedve szerint válogathat.

A jelszavakat nem máról holnapra szedték össze, hanem az elmúlt két évtizedben különféle támadásokkal, adatszivárgásokkal. 2021-től másfél milliárddal bővült a lista. Mivel egyedi jelszavak, nincs ismétlődés, mindegyik más.

A veszély nem onnan jön, hogy valaki bármelyikre rákeres, mert túl sokáig tartana, amíg megtalálná, ha egyáltalán sikerrel járna. A legfőbb problémát a nyers erőt alkalmazó és hitelesítő adatok kitöltésével járó hackertámadások jelentik.

Előbbiben bűnözők nagyszámú jelszóval, egymás utáni gyors sorozatokban igyekeznek feltörni egy fiókot. Az utóbbi is hasonló, annyi különbséggel, hogy a kiszivárgott hitelesítő adatokkal, például felhasználónév-jelszó kombinációkkal más fiókokhoz szintén hozzáférhetnek. Az ok egyszerű: gyakran több fiókhoz használjuk ugyanazt a jelszót.

Számítógépek többmillió jelszavat képesek felhasználni fiókok feltöréséhez. Tízmilliárd egyedi jelszót tartalmazó adatbázissal, hackerek mind magánszemélyekkel, mind szervezetekkel szemben sikeresen léphetnek fel.

Mit tehetünk ellenük, hogyan védjük meg magunkat?

Első lépésben, kiszivárgott jelszó-ellenőrzőt lefuttatva meggyőződhetünk arról, hogy szerepel-e a miénk az adatbázisban vagy máshol. Ha igen, azonnal változtassuk meg. Ilyenkor jön az obligát szöveg: mindenhova más és erős jelszavat adjunk meg, mert ha van is szivárgás, az csak egy fiókot érint (sajnos nincs ember, aki az erős jelszavakat megjegyezze).

Ha a fiók támogatja a jelkulcsokat, inkább azokat használjuk, mert nincsenek kiszivárogtató hitelesítő adataik. Ha nem, akkor éljünk a kétfaktoros hitelesítés lehetőségével.

Az összes hitelesítő adathoz célszerű jelszó-kezelőt használni. A jobbak jelszavakat, kódokat generálnak, adatszivárgás esetén figyelmeztetnek.

A kínai kormány engedélyezte a Tesla teljesen önvezető (full self-driving, FSD) technológiáját. A döntés értelmében az ország egyes útjain tesztelhetnek önvezető járműveket, városok kiépíthetik a járműveket segítő okosút-infrastruktúrát.

Mindez azt jelenti, hogy Kína központi és helyi szinten is mindent megtesz a technológia elterjedéséért, a kormány a terület fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje.

Az FSD kicsit félrevezető, mert nem teljesen autonóm működést jelent, vannak benne megkötések. Az engedélyt a Tesla és az egyik legnagyobb kínai mesterségesintelligencia-fejlesztő és szolgáltató, a Baidu megállapodása alapozta meg.

A helyi elektromosjármű-gyártók már a Tesla megjelenése előtt is kínáltak vezetőtámogató programokat a nagyvárosi közlekedéshez, ugyanakkor árgus szemekkel követték Elon Musk cégét, hogy biztosan tudják, milyen technológiát, stratégiát használjanak.

Az FSD hivatalos engedélyezésével bevezetése még ebben az évben várható, és további versengést indíthat be a kínai autópiacon. A kormány június negyedikén kilenc engedélyt ki is adott nagyon fejlett önvezető technológiák közúti tesztelésére.

A vállalatok között olyan ismert gyártók vannak, mint a BYD és az NIO, amelyeknek fuvarozó, teherautós és nyilvános busz-szolgáltatást kínáló cégekkel is együtt kell működniük. Élethű felhasználói esetekben, forgatókönyvekben kell majd vizsgálniuk, hogyan működik a technológia.

Július harmadikán a kormány listát tett közzé húsz városról, ezekben fognak pilotprojektek keretében összekapcsolt „okos” utakat építeni. Abból indulnak ki, hogy ha az utakba változatos szenzorokat, kamerákat és adattovábbítókat integrálnak, azok valósidőben kommunikálhatnak önvezető járművekkel, segíthetik őket a jobb döntéshozásban.  

Az egyik metropolisz, Wuhan 2,3 milliárd dolláros infrastruktúra-projektet tervez: mintegy tizenötezer speciális parkolóhelyet létesítenek, közel öt kilométernyi utat alakítanak át, önvezetőautó-chipeket gyártó ipari parkot alapítanak.

Az autonóm járművek újabb komoly lehetőséget jelentenek Kína számára, összekombinálhatják bennük az autógyártás és a mesterséges intelligencia legfrissebb eredményeit, az ország újabb csúcstechnológiai területen kerülhet akár világvezető pozícióba is. Előny lehet számukra, hogy más országokkal összehasonlítva, több kockázatot vállalnak. A kampányban a Tesla mellett más külföldi cégek is szerepelnek, ugyanakkor rengeteg kínai vállalkozás szintén érdekelt.

Nincs iparági konszenzus a teljes önvezetés legjobb megközelítéséről, így sokféle kísérleti módszer verseng egymással: autopilot funkció, a Tesla FSD-je, robottaxik, „okos” utak. Egyben viszont megegyeznek: mindegyik sok szabályozói támogatásban részesül.

Egy súlyos baleset persze máról holnapra megváltoztathatja a helyzetet.

Az OpenAI kínai felhasználói július kilencedikétől elveszítették az alkalmazásprogramozói felülethez (API) való hozzáférésüket. Az intézkedés Kína mellett Észak-Koreát, Iránt, Kubát, Oroszországot, Szíriát, Venezuelát és más országokat is érint.

A legfejlettebb GPU-k (grafikus feldolgozó egységek) exporttilalma után, a nem támogatott országokkal való szakítás újabb fontos mozzanat az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenyben. Az USA több lépést tett azért, hogy az ázsiai szuperhatalom ne jusson hozzá Amerikában fejlesztett MI hardverhez és szoftverhez. Egyes amerikai vállalatok, például az Anthropic és a Google nem is végez kínai tevékenységet.

A Kereskedelmi Minisztérium a legfejlettebb MI-modellek kínai hozzáférését tovább szigorító terven dolgozik, ez vonatkozik az OpenAI termékeire is. A Pénzügyminisztérium kínai, hongkongi és makaói MI-vállalatokba történő amerikai befektetéseket korlátozó tervezetet jelentett be.

Sok kínai és más startup az OpenAI modelljein alapult, bár a kínai MI-modellfejlesztés is öles léptekkel halad. Az Alibaba Qwn2-je például a Meta Llama 3-t megelőzve, vezeti a Hugging Face Nyílt LLM Ranglistáját.

Az OpenAI eddig azokban az esetekben blokkolta a támogatott országokon kívülről érkező kéréseket, ha virtuális magánhálózatot (VPN) vagy a földrajzi korlátozások más módszerrel történő kijátszását észlelte. Elvileg, mert a gyakorlatban nagyon ritkán cselekedett így.

Most viszont a kínai MI-vállalatok az OpenAI által korlátozott felhasználók bevonzása miatt is versengenek már egymással.

A Baidu ötvenmillió ingyenes tokent ad Ernie modelljéhez az OpenAI korábbi felhasználóinak, és a fogyasztók OpenAI kreditjeiket is felhasználhatják plusz tokenekhez, a korábbi modellekhez pedig korlátlan hozzáférést kapnak. Az Alibaba Cloud huszonkétmillió ingyen tokent kínál a Qwen-plushoz, a kevésbé ismert Zhipu AI ötvenmilliót a saját fejlesztésű GPT-4 vetélytárs GLM-4-hez, százmilliót az olcsóbb GLM-4 Airhez.

A Microsoft közben bejelentette, hogy a hongkongi felhasználók az Azure-on keresztül (az OpenAI hivatalos támogatása nélkül) elérhetik az OpenAI-modelleket. Kína többi részén a helyi Microsoft-partner 21Vianet a tiltott API-val azonos szolgáltatást kínáló alkalmazásprogramozói felületére történő átállást javasolja.

Az USA ennél messzebbre már nehezen mehet el MI-technológiája korlátozásában. Jelenleg minimum fél évvel Kína előtt jár, az ilyen lépések viszont más országokat is robusztus hazai modellek fejlesztésére és nyílt forrású alternatívák keresésére ösztönözhetnek.

„Okos” műlábak segíthetnek végtagjukat elvesztett személyeknek a természetes járás visszanyerésében. Általában a lábat előre meghatározott ütemben előre mozdító robotikus szenzorok és algoritmusok vezérletével érik el ezt. MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatók szerint viszont jobb lenne, ha idegrendszerükkel teljes mértékben kontrollálhatnák a végtagot.

Csúcstechnológiás robotlábbal összekombinált kísérleti sebészeti beavatkozás lehet a megoldás, így lehet az adott személy idegrendszere által irányítva, teljesen visszanyerni a természetes járás képességét. Az eljárással összekapcsolják a végtag megmaradt részének izmait, a páciens pontos valósidejű visszajelzést kap a műláb séta közbeni pozíciójáról.

Eddig hét betegen végezték el a műtétet, és mindegyik gyorsabban jár, lépcsőn természetesebben megy, akadályokat szintén természetesebben kerülnek el, mint a hagyományos amputáción átesettek. Ennyit jelent, ha a mozgást robotikus kontrollalgoritmus helyett az emberi idegrendszer vezérli.

A kar- és lábmozgások túlnyomó többségét felváltva kinyúló és összehúzódó izompárok szabályozzák. A hagyományos térd alatti amputáció megzavarja ezeknek az összepárosított izmoknak az interakcióit, így az idegrendszer nehezen követi és irányítja a mozgást. Ezért problémás a műlábhasználat: a beteg nem érzékeli pontosan a láb térbeli elhelyezkedését, a járás kialakításában muszáj robotvezérlőkre és érzékelőkre hagyatkoznia.

Az MIT-kutatók speciális interfészt fejlesztettek a teljes neurális kontrollhoz. Izompárok elvágása helyett az izmok két végét az interfész köti össze, ezért a láb megmaradt részén dinamikusan tudnak egymással kommunikálni. A beavatkozás amputáció közben és után is elvégezhető.

Az így kezelt lábak az eredetihez hasonló elektromos jeleket, az elektromos jelek utasításokat generálnak, járás közben pedig visszajelzéseket kapnak. A páciens a művégtagot irányítja, a visszajelzés alapján pedig automatikusan javít a mozgáson.  

Egyes vélemények szerint a generatív mesterséges intelligencia forradalma nem 2022 novemberében, a ChatGPT nyilvánossá válásával kezdődött. Számítástudomány-kutatók és sci-fi szerzők már a mainframe gépek korában felvetettek hasonló technológiákat.

Steve Jobs, a legendás Apple-társalapító közel negyven éve, 1985-ben beszélt az MI-ről. A videó most ismét nyilvánosságra került az egykori Twitteren, az Elon Musk tulajdonában lévő X-en.

Jobs először Nagy Sándor macedón királlyal szembeni féltékenységéről beszélt. Az ok: a világhódító uralkodónak nem kisebb személy, mint Arisztotelész volt a nevelője. „Nagyon élveztem volna, de a nyomtatás csodájának hála, legalább közvetítő nélkül olvashatom a filozófus írásait” – magyarázta.

De hiába fért hozzá az ókori lángelme műveihez, semmit nem kérdezhetett volna tőle, és választ sem várhatott. 

„Bízom benne, hogy még az életünkben újfajta, interaktív klienst fejlesztünk. Amikor az új Arisztotelész életben van, számítógépen rögzítjük a világképét. Ha egy szép napon egy diák nem csak olvasni akarja az írásait, akkor kérdéseket is feltehet neki. És választ kap rájuk” – prognosztizált Jobs. 

Az Apple-főnök bő évtizeddel a ChatGPT megjelenése előtt, 2011-ben hunyt el. Cége viszont tovább járja az interaktív számítások útját, és az Apple Intelligence nyári elindítását tervezi. Az iOS 18, az iPadOS 18 és a MacOS Sierra szintén most jelenik meg,

„Régóta dolgozunk ezen a pillanaton. Az Apple Intelligence hatékony generatív modelleket helyez készülékeink és gépeink, az iPhone, az iPad és a Mac közepébe. Személyes kontextusunkra, környezetünkre támaszkodva tesz minket intelligenssé” – fejtette ki Craig Federighi, az Apple szoftverfejlesztéséért felelős alelnöke.

Egy általános MI-ágens segítségével bármilyen és bármennyi napi feladatot áramvonalasíthatunk. A Mail-en, a Notes-on, a Safarin és a Pages-en segít szöveget írni, szerkeszteni, stilizálni, hogy felgyorsítsa az MI képgenerálását. Képes lehet összefoglalni random e-mail láncok tartalmát, írott promptokkal pedig megtalálni egyes csoportok és személyek fényképeit. De ezek mellett csomó más funkcióval is rendelkezik.

Kérdés, mi lesz közülük fizetős, és mi nem.

Bármit teszünk online, digitálisan nyomon követhetők vagyunk. E-mail vagy IP-címünkhöz kapcsolódó nyomkövetőkkel pénzügyi részletek, érzékeny infók azonosíthatók. Ezek az infók sokféleképpen kapcsolódnak az adott digitális profilhoz. Összegyűjthetők, rögzíthetők, adatbrókerek közvetítésével megoszthatók. Így veszíthetjük el magánszféránkat (privacy).

Rendszeres közösségimédia-használattal súlyosodik a probléma, és hiába tudjuk, hogy ezeket az adatokat gyűjtik, arról viszont fogalmunk sincs, mennyi hozzáférhető belőlük, és ki férhet hozzájuk.

Szerencsére vannak technikák, amelyekkel megtudhatjuk, mit gyűjtenek rólunk, megakadályozható például az identitáslopás. De még arra is vannak módszerek, hogy összes személyes adatunkat eltüntessük az internetről.

Ilyen eszköz a találó nevű (előfizetéses) Inkogni. Használata viszonylag egyszerű: fiókot hozunk létre, megadjuk, kinek az adatait szeretnénk eltávolítani (valószínűleg a magunkét vagy közeli hozzátartozónkét), majd adatbrókerekkel való érintkezési jogot adunk az Inkogninak, hogy eltántorítsa őket információink illetéktelen felhasználásától.

Többek között ezeket tünteti el: elérhetőség, demográfiai, tulajdon-nyilvántartási, bűnügyi és bírósági, pénzügyi-nyilvántartás, online tevékenység, munkavállalási, oktatási, egészségügyi, jogosítvány, közösségimédia-profil adatok. 

A személyes infókat gyorsan eltávolítja, részletes jelentéseket kapunk róluk. Interaktív irányítópulton láthatjuk, mit és honnan tüntetett el. Az Inkogni korlátozza az adatokhoz való hozzáférést, megakadályozza értékesítésüket, és biztosítja az információk folyamatos elérhetetlenségét. Utóbbi azért fontos, mert az adatbrókerek hírhedtek profilok és infók eltávolításuk utáni, újabb hozzáadásáról.

Az eszköz csökkenti marketingesek és spammerek gyakori robothívásait, a célzott hirdetések, adathalász támadások számát, minimalizálja az etnikai, vallási, politikai, hiteltörténeti, bűnügyi adatok alapján történő targetálás eshetőségét.