Eddig nem lehetett tudni, hogy hány aktivista kell konszenzuális társadalmi nézőpontok megváltoztatásához. Pedig a többségi vélemény folyamatosan átalakul, a fordulópont viszont kérdéses. Milyen feltételeknek kell teljesülniük hozzá?

Nyilvánvaló, hogy bizonyos mennyiségű társadalmilag aktív személy, akiknek a hatására perifériális nézetek mainstream (fősodor) állásponttá válnak.

Az eddigi kutatások nagyon eltérően ítélték meg, összességében a lakosság 10 és 51 százaléka közé tették a számot.

A Pennsylvania és a London Egyetem tanulmánya fordulópontot jelenthet. Ők 25 százalékban jelölték meg a kritikus határt.

Több kísérletet végeztek.

Az első társadalmi normák megalkotására fókuszált. 194 résztvevőt 10 online csoportba osztottak, csoportonként 20-30 személlyel. A 20-30 fős csoportok úgy alakulhattak ki, hogy egyesek két csoportban is szerepeltek.

Utána mindegyik csoportban párokat alakítottak ki, majd megkérték őket, hogy nevezzenek meg egy fényképen látható objektumot. A választást chat-en közölték. Ha meghatározott időintervallumon belül mindketten ugyanazt a nevet választották, pénzjutalmat kaptak. Ha nem, akkor megbüntették őket.

Minden egyes kör után (a csoportokon belül) új párok alakultak ki ugyanazzal a céllal: állapodjanak meg egy névben. Nem tartott sokáig, míg mind a 20-30 tag egyezségre jutott.

A kutatók ezt követően jelölték ki be mindegyik csoportban az elfogadott név helyett mást javasló „összeesküvőket.” Amikor a kisebbség a csoport legalább 25 százalékát elérte, mindig sikerült elfogadtatniuk az új nevet, de előfordult, hogy az „összeesküvők” száma csupán egy fővel nőtt, és máris eredménnyel jártak.

A valóságban természetesen sok tényező befolyásolhatja a sikert: mióta van érvényben a többségi álláspont, a lakosság érzelmileg hogyan viszonyul hozzá stb. A 25 százalék mindenesetre ösztönzőleg hathat aktivistákra, tudván, hogy nem kell mindenkit meggyőzniük.

Nyilvánvalóan az ellenérdekeltek szintén képviseltethetik magukat csoportokon belüli „összeesküvőkkel”, és a közvéleményt számukra kedvezően befolyásolhatják.

Az információs társadalom sajátossága, hogy a 25 százalékos szint online botokkal is elérhető. Például a 2016-os amerikai elnökválasztással kapcsolatos tweetek 20 százalékát nem ember, hanem valamilyen szintű gépi intelligencia jegyezte.

A botok növekvő száma ma már elégséges lehet diskurzusok befolyásolására, menetük megváltoztatására, ellentétek kiélezésére, és ha a 25 százalék a valóságban is működik – és a botok kontrollján nem szigorítanak jelentős mértékben –, új nézőpontok elfogadtatására is.