Négy éve 700-nál több számítástudományi szakember versenyzett, hogy az amerikai nyolcadikos tudományvizsgát sikeresen vevő mesterségesintelligencia-rendszert építsen. Egyik MI sem vette az akadályt, még a legjobb sem teljesítette túl a 60 százalékot. Nyelvi és logikai képességeik egyszerűen nem érték el a megkövetelt szintet.

Néhány napja viszont a Seattle-i Allen Mesterséges Intelligencia Intézet Aristo nevű új rendszere átment, a nyolcadikos szintű kérdések több mint 90, a középiskolát záró tizenkettedik évfolyamszint kérdéseinek több mint 80 százalékára helyesen válaszolt.

Az eredmény jelzi a terület elmúlt négy évbeli fejlődését. Az MI-k jobbak lettek a természetesnyelv-megértésben, pontosabban utánozzák az emberi logikát és döntéshozást.

Aristot kifejezetten többválaszos tesztre találták ki. New Yorki diákok írásbeli vizsgájára ment. A kutatók annyit módosítottak az anyagon, hogy az ábrákat és diagramokat tartalmazó kérdéseket eltávolították belőle. E kérdések megválaszolásához ugyanis a nyelvértést és a logikát számítógépes látással kombináló készségekre lenne szükség.

Egyes feladatoknál az információkinyerésnél kicsit többre volt szükség.

( Magyarul: „Speciális tevékenység kivitelezése miatt együttdolgozó szövetcsoportot (a) szervnek, (b) szervezetnek, (c) rendszernek, (d) sejtnek nevezünk.")

Más feladatokhoz pedig logikát kellett használni.

(Magyarul: „Milyen változás hatására a legvalószínűbb, hogy egy területen csökken a mókusok száma? (a) ragadozók számának csökkenése, (b) mókusok közötti versengés csökkenése, (c) a hozzáférhető élelmiszer növekedése, (d) erdőtüzek számának növekedése.”)

Aristot, a „digitális Arisztotelészt” 2013-ban, a labor alapítása után kezdték fejleszteni. Az átlag tudománytesztekben a mesterségesintelligencia-kutatás többi szintmérőjénél (sakknál, dámánál, illetve csak gépekre kitalált feladatoknál) jóval megbízhatóbb mércét láttak.

Egy tudományvizsga csak a tanulási szabályok ismeretével nem abszolválható. Dolgok közötti kapcsolatokat kell észrevenni, ami logika nélkül nem megy. Például, hogy az erdőtűz terjedése miatt meghalhatnak mókusok, vagy csökken az élettevékenységükhöz, szaporodásukhoz nélkülözhetetlen élelmiszer.

Aristo sikere mérsékelt lelkesedést váltott ki. A szakemberek ugyan örülnek neki, viszont hangsúlyozzák: távoli még a természetes nyelv tökéletes kezelése, igazi intelligenciával rendelkező MI-k pedig még messzebb vannak.

„A technológiát nem hasonlíthatjuk valódi diákokhoz, érvelési képességükhöz” – jelentette ki az Allen Intézet több projektjében résztvevő Microsoft-kutató, Jingjing Liu.

Aristo viszont internetes keresőmotoroktól kórházi feljegyzéseket gyűjtő rendszerekig, sokféle terméket és szolgáltatást eredményezhet.