Neil Johnson, a Columbian College of Arts and Sciences tanára számítógépes modellezéssel igyekezett bebizonyítani, hogy a történelmen átívelő emberi konfliktusokban van egy rejtett (matematikai) mintázat.

Erre akkor jött rá, amikor videojátékokat játszó fiát figyelte.

Személyek általában ugyanúgy vesznek részt a konfliktusokban, és ez a mintázat felhasználható áldozatok előrejelzéséhez, stratégiák tervezéséhez.

Johnson és társai a 20. századi pacifista gondolkodó, az első világháborúban hordágyhordozóként szolgáló Lewis Fry Richardson munkásságából indultak ki. Richardson adatokat gyűjtött a konfliktusok méretéről, és összesítette az áldozatok számát. Kiderült: háborúkban ezek az értékek arányosan osztódtak szét.

A tudományos-akadémiai közösség lényegében ignorálta a kutató észrevételét.

Johnson és kollégái 2009-ben a konfliktusokon belüli egyéni összetűzésekre vonatkozó anyagot publikáltak. A konfliktusokban és a terrorista támadásokban is törvényszerűséget fedeztek fel, csakhogy az eloszlás, az arányok másként működtek, mint Richardsonnál, és nem értették, hogy miért.

Johnson ekkor meglátta a fiát többrésztvevős videojátékot játszani, és elgondolkozott a két mintázat összefüggésén. A missziók közbeni összecsapások valósidejű áldozatainak és a missziók összesített áldozatainak száma másként, de egymással összefüggő módon változott.

Johnson megkérte a fiát, hogy elemezze a számokat, amiből kiderült: küldetés közbeni eseményekben egyéni és a teljes misszió szintjén is mintázatok mutathatók ki. A számok a játékban összekapcsolódnak, és a valódi rendszerekben is összekapcsolódhatnak.

Végül számítógépes szimulációval mutatta ki a számok közötti kapcsolatot. A kutatási eredmények megváltoztathatják a társadalomtudományok konfliktuskezelését. Eddig kétféleképpen vizsgáltuk a témét: egyrészt a történelem teljes háborúinak sorát, másrészt a háborún belüli eseményeket elemeztük, külön-külön.

„Abszolút ugyanazok, és ezt senki nem vette még észre” – vonta le a következtetést Johnson.

Az adattudósoknak is újra kell gondolniuk az adatok általános összekapcsolását. A „nagyobb képet” egyébként az információ csoportosításának és konceptualizálásának módja miatt nem látjuk.