Sokan félnek a majdani rosszindulatú szuperintelligencia következményeitől. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligenciát és az MI-vel kapcsolatos hazugságokat használó, a hamis híreket és a dezinformációt így terjesztő emberek sokkal, nagyságrendekkel több kárt képesek okozni.

Az amerikai törvényhozás épülete elleni január 6-i támadás és a résztvevők azonosítása tökéletesen illusztrálja az állítást.

Amerikai bűnüldöző szervek és online nyomozók mélytanulást használva próbálnak neveket kapcsolni a Capitolium elleni rohamról készült fotókon látható arcokhoz. Tevékenységükkel párhuzamosan, szélsőséges propagandisták szintén képtechnológiákkal igyekeznek bizonyítani, hogy baloldali, szélsőbaloldali aktivisták a roham résztvevői közé szivárogtak.

Az eseményről rengeteg a fénykép és a videó, és a mesterségesintelligencia-technológiák sokat segítenek a nyomozásban.

John Scott-Railton, a Torontói Egyetem kutatója például az arcfelismerést és képeket feljavító módszereket kombinálva azonosított a Szenátus épületében egy testpáncélt viselő, bilinccsel mászkáló ex-katonatisztet, akit azóta le is tartóztattak.

Az USA több bűnüldöző szerve használja az arcfelismeréssel foglalkozó Clearview AI technológiáját. A cég bejelentette, hogy a roham óta 26 százalékkal nőtt a termékeik iránti kereslet. Kereséseknél alkalmazzák, és két rendőri testület közölte is, hogy a vállalat szolgáltatásait igénybe véve azonosítanak a Capitoliumba behatolt személyeket.

Egyes sajtóorgánumokban közben megjelent, hogy az arcfelismerő technológiákat eladó XRVision a támadást vezető személyek között baloldali Antifa aktivistákat azonosított. A cég cáfolta a hírt, „egyenesen hazugnak, félrevezetőnek és rágalmazónak” nevezve azt.

Az arcfelismerő technológiákkal párhuzamosan megjelentek a szintén MI-val generált dezinformációs kamuképek (deepfakes) is. A 4chan és a közben az Apple és a Google mobilalkalmazás-boltjából egyaránt eltávolított Parler közösségi média felhasználói szerint a rohamban sok balos aktivista is részt vett. Többek arcát állítólag fejlett kamukép-technikával, képmanipulációval illesztették az audiovizuális anyagokba. Az az álhír is terjedt közöttük, hogy a Capitolium támadóit később bűnözőknek és hazafiatlan személyeknek nevező Donald Trump videoanyaga deepfake technikával készült, amit a Fehér Ház később megcáfolt.

Az esemény jól szemlélteti, hogy a gépi tanulás egymással ellentétes két oldala, az arcfelismerés és a kamuképek milyen mértékben használhatók, és mennyire fontos az alkalmazásuk. Az egyik remek módszer tények feltárásához, a másik tökéletes eszköz tények gyártásához. Míg a rendőrség az előbbivel él, a propagandisták mindkettővel. Így készítenek abszolút hihető, de teljesen hamis történeteket.