Különös szabadalomoltalmi kérvényt nyújtott be az illetékes amerikai hatóságoknak decemberben a Microsoft. A kérelem címe Speciális személy beszélgető chatbotjának létrehozása. Elvileg ártalmatlan fejlesztés lehet, és bizonyos mértékig így is van.

Viszont ha elég személyes adat áll rendelkezésre, a bot tényleg bárkit képes utánozni. Például ha az illető közösségi adataihoz, képekhez, hangokhoz, bejegyzésekhez, kommentekhez, elektronikus üzenetekhez, e-mailekhez, más nyilvános online forrásokhoz a bot és fejlesztői hozzáférnek. A kérelem alapján ezek az információk szükségesek a csevegő robot kidolgozásához, különben nem lesz hiteles az általa „megjelenített” személy.

Mindez azt jelenti, hogy élők és holtak egyaránt újraalkothatóak, és a chatbot úgy fog viselkedni, mint ők. A Microsoft talán így kíván javítani ügyfélszolgálatos beszélgető ágensein, esetleg Alexa, Siri vagy a saját Cortona mellé újabb, intelligensebb személyi asszisztenst képzel el.

A bot többek között elhunyt rokonokat is megjeleníthet, és (a síron túlról) velük is folytathatunk messenger jellegű beszélgetést. A digitális doppelgänger épp elég információval fog rendelkezni az eredetiről, hogy a Fekete tükörhöz (Black Mirror) hasonló disztópiában érezzük magunkat.

Nehéz elképzelni, hogy melyik szituáció bizarrabb: chatelni a halott nagybácsival, vagy, ha egy 10 ezer kilométer messzeségben épp fellépő, tehát az adott időpontban köztudottan teljesen mással foglalkozó híresség mondja meg nekünk a helyes irányt a Waze-en?

Választanunk sem kell közöttük, mert a szabadalmi kérelemből egyértelműen kiderül: a technológiával mindkettő lehetséges: „a speciális személy múlt- vagy jelenbeli entitásnak (vagy egy változatának), például barátnak, rokonnak, ismerősnek, hírességnek, fiktív karakternek, történelmi személynek, véletlenszerűen kiválasztott entitásnak stb. felelhet meg.”

Abszurd vagy morbid helyzetek mellett egy ilyen chatbot veszélyes is lehet. Képzeljük el, hogy hackerek ennyi adatból tökéletesen utánozzák, lényegében ellopják a személyiségünket, és alteregónk cyberbűnöket követ el a digitális térben.

De melyik énünket, a 16 évest vagy az érett felnőttet utánozza a chatbot, amikor tivornyáztunk, vagy elmélyülten dolgoztunk? És milyen személyiségi jogok (privacy) illetnek meg a halálunk után?

A kérdések inkább elméletiek, mert Tim O’Brien a Microsoft MI programok általános menedzsere közölte egy tweetben, hogy a chatbot valóban zavaró, és egyelőre nem is tervezik a fejlesztést.