A részben Elon Musk által alapított OpenAI (amit Musk később csalódottan hagyott ott) nemrég mutatta be írott angol nyelvű utasításokat felhasználható kóddarabokká alakító, Codex nevű algoritmusát.

Codex az utasításokat egyelőre kezdetleges játék- és weblapkészítő szoftverek alapjaihoz dolgozza át. Egyrészt gyakorlott programozók munkáját teszi könnyebbé, másrészt kezdőknek segít a tanulásban.

A felhasználó például leírhatja annak a honlapnak a külsejét és az alapfunkcióit, amit pont tervez, felsorolja, hogy mit hova akar tenni, Codex pedig egyszerű tervvel áll elő, hogy hogyan értelmezte az utasításokat.

A mesterséges intelligencia ezzel még nem válik feltétlenül programozóvá, viszont egyértelműen a programozó asszisztenseként vagy az ötleteket a megvalósulás érdekében kóddá változtató „megbízottként” dolgozik.

„A programozók megsokszorozására alkalmas eszköznek tartjuk. A programozás két részből áll: keményen el kell gondolkozni egy problémáról, próbálni megérteni azt, majd az apró darabkákat tényleges kóddá térképezni, legyen az egy könyvtár, funkció vagy alkalmazásprogramozói felület (API)” – magyarázza Greg Brockman, az OpenAI főmérnöke.

Codex GPT-3-on, az OpenAI híres-hírhedt az írott internet jelentős részén gyakorolt, szöveggeneráló algoritmusán alapul.

A futtatásához szükséges extra források miatt viszont összeütközésbe kerülhetnek nyíltforrású programozói közösségekkel. Az ok, hogy a Codex a nyílt forrású kódtárakból összeszedett extraadatokra (is) épül. Ezeket a gyűjteményeket programozók viszont azért állították össze, hogy megosszák, és ők osszák meg a világgal.

Technikailag – és jóindulattal – persze úgy is felfoghatjuk, hogy Codex a megosztás hatékonyabb módja. Az OpenAI szerint nem sértettek szerzői jogokat, viszont egy ilyen masszív algoritmust önkéntesek munkájára felépíteni, enyhén szólva is megkérdőjelezhető és kritizálható gyakorlat.