Ha ismeretlen és komplex környezetet, például erdőt, épületeket és barlangokat kell felfedezni, a drónok szinte verhetetlenek. Gyorsak, ügyesek, kicsik, szenzorokkal szerelhetők fel, terhek is pakolhatók rájuk, lényegében bárhova elküldhetők.

Térkép nélkül viszont nem találják meg az utat, ezért a technológiában rejlő teljes potenciál kiaknázásához egyelőre humán szakértők kellenek.

A biztonságos és pontos repüléshez a pillanat törtrésze alatt meg kell érteni a környezetet, különben a drón más járművel ütközhet össze. Ez embernek és gépnek egyaránt nagyon nehéz, gyakorlott pilótáknak is több év kell hozzá – magyarázza a Zürichi Egyetem Robotika és Észlelés Csoportját vezető Davide Scaramuzza.

A kutató és munkatársai autonóm kvadrokoptert gyakoroltattak ismeretlen terepeken: erdőkben, épületekben, romok között, vonaton. A 40 km/h sebességet összeütközés nélkül tartotta. A megsüvegelendő teljesítmény fedélzeti kameráinak és az általa végzett számításoknak köszönhető.

Ideghálója egyfajta szimulált szakértőt figyelve tanult meg repülni. A szakértő, a számítógép által generált drónt egy csomó nehéz és persze szimulált akadályon keresztül átreptető algoritmus volt, amely mindig komplex infókkal rendelkezett a gép állapotáról, olvasott a szenzorokból, ráadásul az ideális útvonal kikalkulálásához is maradt elég ideje és számítási kapacitása.

Szimuláción kívül sajnos, de logikusan nem használható egy ilyen szimulált szakértő, az adataival viszont meg lehetett tanítani az ideghálót a legjobb útvonal kiszámolására. Ez pedig nagyon komoly előny az elsőként szenzorikus adatokból térképet generáló, majd a térképen útvonalat tervező jelenlegi rendszerekkel szemben. Mindkét lépéshez idő kell, így a gyors repülés kizárt.

A szimulációs gyakorlás után a rendszert a valóságban is tesztelték, és jól vizsgázott. Nem évek alatt, hanem jóval hamarabb sajátította el az ismeretlen terepen történő gyors és pontos repülés készségét. Az sem kellett hozzá, hogy a szimulátor a valóság pontos másolata legyen, mert helyes megközelítéssel elegendő volt a leegyszerűsített változat.

Az alkalmazások nem korlátozódnak kvadrokopterekre, a technológia önműködő autókkal, vagy ajtók újfajta kinyitásával foglalkozó mesterséges intelligenciákkal is hasznos lehet.

Következő lépésben a drón az eddiginél is többet fog gyakorolni, gyorsabb és több infót szolgáltató szenzorokat fejlesztenek hozzá, és így talán még a 40 km/h sebességet is felülmúlja.