A zeneipar jelentős politikai és gazdasági befolyással rendelkezik ahhoz, hogy preferenciái fontos szerepet játsszanak a mesterségesintelligencia-fejlesztők tevékenységében. Elvileg könnyen elérhetik, hogy a rendszerek engedély nélkül ne gyakorolhassanak jogvédett munkákon.

Az internet korai éveiben a lemezkiadók fontos szerepet játszottak peer-to-peer alapon működő zenemegosztó honlapok, elsősorban a későbbi előfizetéses streaming-szolgáltatás piac kialakulását komolyan befolyásoló Napster bezárásában.

Most is valami hasonló kezdődhet, azzal a fontos különbséggel, hogy a Napster körüli szerzői jogi problémák egyértelműek voltak, viszont az MI által generált zenékre egyelőre nincsenek kőbe vésett törvények. A modellek, mint a Google MusicLM-je vagy a Hugging Face két teljesen új rendszere gyerekcipőben járnak még, ugyanakkor nagyon gyorsan fejlődnek.

Ezzel együtt több amerikai bírósági ügy központi témája a jogvédett anyagokon, főként képeken történő MI-betaníttatás törvényes vagy törvénybe ütköző jellege. Most már a zeneipar is beszállt mesterséges intelligencia által generált tartalmak elleni küzdelembe.

A Deutsche Grammophont, az EMI-t, az Interscope-it, a Motownt, a Polydort és a Virgint birtokló Universal Music Group (UMG) egy ideje nyomást gyakorol a Spotify-ra és más streamingmédia-szolgáltatókra, hogy tegyenek valamit az MI által készített másolatok jelentette fenyegetéssel szemben.

A világ zenepiacának harmadát lefedő és a digitális zeneterjesztés bevételeinek jelentős részét bezsebelő UMG a legfontosabb szolgáltatók, például a Spotify és az Apple részéről érvényesíttetni kívánja szellemi tulajdonának védelmét. Azért befolyásolhatják őket, mert az utóbbiak licencelik a kiadó zenei anyagait. Az UMC további kívánsága még, hogy egyáltalán ne terjesszenek MI által generált muzsikákat.

A vállalat több YouTube felhasználót szólított már fel, hogy távolítsák el az oldalról az UMC művészek munkáinak MI által készített utánzatait.