Amerikai technológiai cégek bitcoin-bányászok által birtokolt energiavagyonra törekednek. Ezek a cégek egymással versengenek, hogy biztosítsák a csökkenő villamosenergia-ellátás miatti kieséseket. A mesterséges intelligencia és a felhőszámítások miatt egyre többet fogyasztó adatközpontjaik miatt van szükségük rá.

Az ezredforduló óta az adatközpontok, még a hálózatbővítést is felülmúlva, produkálják a legnagyobb ütemű amerikai fogyasztás-növekedést. Mostani tülekedésük komolyan befolyásolhatja a kriptovaluta-bányászatot. Egyes bányászok óriási nyereségre tesznek szert, ha lízingelik vagy eladják áramra kapcsolt infrastruktúrájukat és telephelyüket techcégeknek. Mások viszont elveszíthetik a vállalkozásuk életben maradásához nélkülözhetetlen hozzáférést.

Az MI és a felhő körüli és miatti csatározás a világ legnagyobb és legjobban tőkésített vállalatai által vívott harc, és nem izgatja őket az áram ára, mint ahogy vállalkozások megszűnése sem.

Megduplázva a mostanit, az évtized végéig az adatközpontok az USA-ban fogyasztott áram kilenc százalékát jegyezhetik. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint világviszonylatban (nemcsak amerikai cégekkel) ez 1-1,3, míg a kriptóbányászaté 0,4 százalék. A különbség további növekedésére számítanak, és 2027 végéig a bitcoin-bányászok áramkapacitásának húsz százaléka MI-re mehet el.

Az elmúlt évben nagy volt az MI adatközpont- és a bányatulajdonosok közti versengés. Ugyanazokért a forrásokért és szerződésekért harcolt több mint féltucatnyi tőzsdén jegyzett vállalat vezetője.

A világ legnagyobb bányászvállalata, a Marathon Digital Holdings tavaly atomenergiával működő adatközpontot nézett ki magának Pennsylvaniában, aztán a 350-szer nagyobb piaci értékű Amazon vette meg. Új-Mexikó szövetségi állam majdnem összes háztartásának ellátására elegendő energiához jutottak.

Az átmenet nem lesz észrevétlen, ha egyáltalán kivitelezhető. Bányászok máról holnapra nem állnak át MI-re, és aki most azt állítja, hogy igen, maga sem tudja igazán, mibe kezd bele.