Új szintre lép az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai rivalizálás, és a trendek nem amerikai győzelmet vetítenek előre. Januárban berobbant a DeepSeek R-1 mesterségesintelligencia-modellje, bizonyítva, hogy a korlátozások ellenére él és virul a kelet-ázsiai szuperhatalom tech szektora.

A DeepSeek sikere azonban nemcsak az amerikai, de a kínai MI-cégeket is elgondolkoztatta. Hogyan lehetséges jóval kevesebb pénzből és erőforrásból ennyire eredményes modellt fejleszteni? – fogalmazódott meg többekben a kérdés, miközben egyre többen próbálnak alkalmazásokat építeni rá.

Az ország uralja az elektromos járművek, a robottaxik és a drónok piacát és könnyen elképzelhető, hogy az MI-ben is hamarosan „hatalomváltás” lesz. Mindez Washingtont további exportkorlátozásokra késztette, növelik a legfejlettebb chipek feletti kontrollt, egyes szövetségi államok például máris megtiltották a DeepSeek használatát kormányzati hivatalokban.

A kínai technológiai szcéna legújabb trendje, hogy az elektromosjármű-szektor vezető cégei humanoid robotokat fejlesztenek. Egy adat: a Kínában értékesített járművek 53 százaléka elektromos vagy hibrid, míg az USA-ban csak 8 százalékot ér el az eladásuk. Az okok: az árak kompetitívebbek, az akkumulátor-feltöltő és -cserélő infrastruktúra sokkal jobban kiépített, mint az Egyesült Államokban.

A kínai újéven bemutatott táncoló, zsebkendőkkel bűvészkedő, a zenével hibátlanul szinkronizált humanoid robotokat milliárdok látták világszerte. Ember számára is nehezen kivitelezhető trükköket dobtak be közben, a kivitelezés módját viszont egyelőre nem tudni.

A kínai állam támogató intézkedéseivel csökkenti a robotok előállítási költségeit, amellyel jelentősen hozzájárul, hogy a gépek még kompetitívebbek legyenek. Mivel a humanoid beszállítási lánc 65 százalékát Kína adja, ez a terület lehet a két szuperhatalom közötti technológiai versengés következő csatatere.

Az USA-ban szkeptikusabbak a humanoidokkal szemben, sokak szerint túl drágák és kényesek ipari alkalmazásokhoz. Kínában optimistábbak, és mivel hamarosan az elöregedő lakosság és a munkaerő számának csökkenése várható, a humanoidok az ipar mellett az egészségügyben és a személyi szolgáltatásokban is növekvő szerephez juthatnak. 

Ráadásul a chipháború még nem érinti a szektort, mert ezekhez a fejlesztésekhez nincs szükség akkora számítási kapacitásokra, mint a nagy nyelvmodellekhez (LLM). Idővel, a robotok fejlődésével változhat a helyzet – intelligensebbek lesznek a humanoidok –, és az amerikai szankciók akkor éreztethetik hatásukat. A kínai chipgyártók viszont mindent megtesznek a hátrány csökkentéséért, bár ez igen komoly kihívás.