GPS nélkül az önvezető rendszerek könnyen eltévednek. A Caltech (California Institute of Technology) kutatói viszont olyan algoritmust fejlesztettek, amellyel a járművek felismerik az adott terepet, környezetet. Teljesen mindegy, hogy tél vagy nyár van, a technológiát az évszakok okozta változások sem zavarják. Az új algoritmus abszolút úttörőnek számít.

A terepfüggő vizuális navigációként (visual terrain-relative navigation, VTRN) ismert folyamatot az 1960-as években dolgozták ki. A közeli környezetet nagyfelbontású műholdas képekkel összehasonlító autonóm rendszerek meg tudják határozni, hogy hol tartózkodnak.

Problémát jelent, hogy az újgenerációs VTRN csak az adatbázisbeli képekhez nagyon hasonló terepeket ismer fel. A legkisebb változások, takarások, például a hó, a lehullott falevelek már megzavarják, és a képek nem kapcsolódnak a látottakhoz, összezavarodik a rendszer.

Csak akkor működik (majdnem) tökéletesen, ha az adatbázisban lévő képek minden évszakban és a legváltozatosabb körülmények között ábrázolják az adott terepet. Ehhez viszont elképesztő képmennyiségre lenne szükség.

A kutatók mélytanulással (deep learning), mesterséges intelligenciával oldották meg a problémát, távolították el a VTRN rendszereket megbolondító évszaki elemeket, például a havat.

Mindkét képnek – a műholdasnak és az autonóm járműének – ugyanazt kell ábrázolnia. A rendszerek nagyjából csak annyi különbséget képesek kezelni, amekkorát egy Instagram-szűrő okoz. A valóságban viszont sokkal drasztikusabbak a változások, lényegében megváltozik az elvileg ugyanazt megjelenítő két kép tartalma.

A kutatók az úgynevezett részben felügyelt tanulással (self-supervised learning) dolgoztak. Ellentétben a rendszereket nagyon aktív emberi közreműködéssel betanító mai gépilátás-módszerekkel, a Caltech algoritmusa saját magát tanítja. Az ember által valószínűleg észrevétlen apró részletekben keres mintázatokat.

A mostani VTRN technológia és az algoritmus kombinációja nagyságrendekkel pontosabb lokalizálást eredményez. Nyári és téli képeket összevetve az eddigi technika 50, az új 92 százalékos pontossággal dolgozik.

Kínai kutatók új rekordot jelentettek be, állításuk szerint kvantumszámítógépük minden eddiginél, köztük a világvezető Google gépénél is nagyobb kapacitású. Elmondták, hogy komputerük 66 kvantumbitjéből (qubit) 56-ot használt egy probléma megoldásához.

A 66 qubit a kétdimenziós programozható gép maximális teljesítménye, tehát a kvantuminformáció, az egyedi elektron kvantumállapota ennyi biten keresztül kódolható.

A Google Sycamore processzora „csak” 54 qubittel dolgozik. A nagyvállalat 2019-ben érte el, hogy a gép másodpercek alatt megoldott egy, hagyományos komputernek tízezer év munkát jelentő feladatot. Ezzel valósult meg az úgynevezett kvantum-szupremácia, azaz egy kvantumgép gyorsabban elvégzi a számítást, mint egy klasszikus szuperszámítógép. Az ilyen számítások meghaladják a mostani computerek képességeit.

A kínai tudósok ennyire nem rohantak előre az időben. A kutatásokat ismertető tanulmányban elmagyarázzák, hogy a nevével a 429 és 500 között élt híres matematikus, Zu Chongzi (magyar átírásban Cu Csung-cse) előtt tisztelgő (és a képen látható) gép hetven perc alatt abszolvált a leggyorsabb szuperszámítógépnek nyolc évig tartó feladatot.

A szuperszámítógépek által megválaszolatlan, nagyon bonyolult kérdésre, véletlenszerű kvantum-áramkörök kimeneti eloszlására kellett megoldást találnia.  

A számítási költségek kétszer-háromszor voltak magasabbak, a feladat pedig legalább százszor bonyolultabbnak bizonyult, mint a Sycamore-é.

A bejelentés sokat elárul arról, hogy mire lehetnek képesek a kvantumszámítógépek. A tanulmány viszont még nem esett át az ilyenkor szokásos kollegiális lektoráláson (peer-review). Az összes többi kvantumgépre érvényes másik probléma, hogy maga a használati eset (use case) annyira szélsőségesen speciális, hogy a Zu Chongzi hiába oldotta meg briliáns módon, ezzel még nem fogja helyettesíteni a bináris processzorokat.

A mostani fejlesztőcsoport több tagja egy másik csapatban 76 fotonikus qubites kvantumszámítógépet mutatott be tavaly. Azok a qubitek a fotonok töltöttségi állapotáról tartalmaznak infókat. Magát a komputert viszont nem lehetett úgy programozni, mint az új világcsúcstartót, lényegében összehuzalozták, hogy elvégezze a célszámítást.

Egyre több amerikai kormányügynökség és magáncég alkalmaz robotokat a bűnözés elleni harcban. A gépek elsőszámú gyártója és a domináns piaci szereplő szilícium-völgyi Knightscope robotjai lakóépület-komplexumoktól kezdve nevadai kaszinókig, arizonai bevásárlóközpontokig, sok helyen vigyáznak a biztonságra.

A cég szerint kevés a bizonyíték arra, hogy a gépek valóban csökkentenék a bűnözést. Ilyen robot a kúpszerű, méretes – másfél méter magas – és mesterséges intelligenciával működő K5. Kb. ugyanolyan tempóban jár, mint az ember, négy belső kamerája folyamatosan 360 fokos képeket rögzít. Leszkennel rendszámtáblákat, tárolja az adatokat, „feljegyzi” a mobiltelefonok digitális azonosítóját.

Egyikük, Westy Las Vegas északnyugati határán, az ezerlakásos Liberty Village komplexumban, a város egyik legveszélyeztetettebb részén figyel, őrköd és járőrködik. Talán eredményesen, talán nem, a Knightscope mindenesetre azt állítja, hogy az autonóm szerkezet munkába állása óta kevesebben hívják a rendőrséget. Konkrét eseteket azonban nem említettek.     

Az ügyfelek és a lakók szintén nem tudják, hogy a biztonsági robotok mennyire segítenek, mennyire hatékonyak.

Pozitív hatásaikról egyelőre nincs konkrét bizonyíték, nem számolnak be például gépek által meghiúsított rablásokról, holott a gyártók – nemcsak a Knightscope – véleménye (és szlogenje), hogy a robotok előrejelzik és megelőzik a bűneseteket.

A kaliforniai Huntington Park rendőrsége két éve járőröztet egy K5 modellt az egyik helyi parkban. Cozme Lozano rendőrkapitány elmondta, hogy a két év alatt elsősorban a gép rongálására, a vele szembeni vandalizmusra vannak bizonyítékok.

Büntetés-végrehajtási és jogi szakértők szerint nagyon nehéz plasztikusan és meggyőzően szemléltetni, hogy egy technológia hogyan csökkenti a bűnözést.

A bűnüldöző robotok a biztonsági színház drága változatai” – jelentette ki lakonikusan Andrew Ferguson, az American University jogászprofesszora.

Az Intel egyik alapítójáról, Gordon E. Moore-ról elnevezett törvény – ma ismert formájában – kimondja, hogy az integrált áramkörök összetettsége, a bennük lévő tranzisztorok száma, a legolcsóbb ilyen alkatrészt figyelembe véve, tizennyolc havonta megduplázódik. A törvény feltételezi, hogy az alacsony árú, nagyteljesítményű chipek mindig rendelkezésre állnak.

Csakhogy, főként a pandémia, de geopolitikai és gazdasági okok hatására is, az ellátási láncok már nem úgy funkcionálnak, mint korábban. 2020 második felében beütött a máig tartó, az autóipartól az elektronikai termékekig, sok területet érintő chiphiány.

Két évtizede huszonöt cég gyártott modern chipeket, a mai csúcsminőséget viszont csak három, a tajvani TSMC, az Intel és a Samsung garantálja, de az Intel is több határidőt lépett már túl a legújabb generációival.

A chipkészítés 2018 óta elképzelhetetlen a 100 millió dollárnál többet érő „extrém ultraviola litográfiás” gépek nélkül. Ilyen gépeket egyedül az ASML gyárt Hollandiában. Ez azt is jelenti, hogy a chiptervezés sokkal bonyolultabbá, előállításuk jóval drágábbá vált, és a költségeket csak a prémiumkategóriás termékekben érintett cégek, mint az Apple, az AMD, a Qualcomm és az Nvidia engedhetik meg maguknak. Mások régebbi technológiákkal készült chipeket használnak, mert a legtöbb új elektronikai cikkhez egyszerűen nincs szükség a legmodernebbekre – nem kell a földkerekség összes PC-jébe vagy termométerébe az iPhone-hoz és az iPad-hez használt drága és energiapazarló A14-et tenni.

Míg a fogyasztók zömének gépei öregebb chipekkel is elboldogulnak, addig a TSMC, az Intel és a Samsung csillagászati összegekért építenek új gyártóközpontokat. Közben egyre kevesebben fejlesztenek gyártóeszközöket a régebbi technikával készülő félvezetőkhöz. A frissítések elmaradásával, az ellátási lánc akadozásával párhuzamosan minden szinten megugrottak az árak, és mindezekhez tegyük hozzá az 5G elterjedése miatt hamarosan szükséges változtatásokat is. Járművektől a pirítóssütőig egyre több félvezetőre van igény, és a világ félvezetőhiányban szenved.

Joe Biden 2021 elején a chipgyártás ellátási láncát, a félvezető-ipart és a kapcsolódó kutatásokat 50 milliárd dollárral segítő, mindkét párt által támogatott kormányrendeletet írt alá. Bizakodnak, hogy segítik vele a kereslet-kínálat felborult egyensúlyának helyreállítását, csakhogy 2019-ben a világ chipgyártásának 75 százaléka Kelet-Ázsiában volt (Tajvanban 55 százalék), míg az USA-ban mindössze 13 százalék, és a helyzet alig változott azóta.

Az Egyesült Államok és Kína közötti versengés miatt a távol-keleti országban egyre több üzemet létesítenek, technológiájuk viszont minimum öt-hat évvel le van maradva a legmodernebbektől, de ezzel együtt hozzájárulhatnak a régebbi chipek iránti kereslet valamilyen mértékű kielégítéséhez.

A válsággal az innováció üteme lassul, nem lesz már annyira egyértelmű az egyre gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb számítási kapacitás, a Moore-törvény ígérete.

Az Amazon megnyitotta első olyan nagyobb, több mint kétezer négyzetméteres szupermarketjét, amelyben kamerák figyelik, mit teszünk a bevásárlókocsiba, majd távozáskor sorbanállás nélkül, automatikusan fizetünk. A rendszer neve Just Walk Out (Csak sétálj ki).

A Washington állambeli Bellevue-ban lévő Amazon Fresh gépi látással felvértezett kamerái azonosítják a kosárban lévő termékeket, súlydetektáló szenzorok pedig figyelik a polcokról leemelt, vagy oda visszatett darabokat. Az árucikkek mozgását monitorozó rendszer a raktárkészletet is kezeli.

Az Amazonnál regisztrált vásárló, miután belépett a boltba, QR kód szkennelésével, hitelkártyával vagy manuálisan választhatja ki az automatizált kijelentkező rendszert.

Ha ugyanazt a megoldást alkalmazza a kijáratnál, a rendszer ráterheli a számlájára a vásárolt cikkeket. (A boltban természetesen – egyelőre legalábbis – hagyományos módon, sorban állva is lehet fizetni.)

A Just Walk Out rendszer iránt más cégek szintén érdeklődnek, többek között a Hudson Markets és az OTG Cibo Express fogja használni.

Eddig az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 26 kisboltjában, a bellevue-inél sokkal kisebb terekben alkalmazták a technológiát. Egyes üzletekben a cég speciális, a számlánkat automatikusan megterhelő bevásárlókocsiját (Dash cart) is alkalmazzák mellé. A fizetés automatizálását ebben az esetben a kocsiba kerülő és onnan kikerülő árucikkeket gondosan figyelő szenzorok teszik lehetővé.

Az Amazon vetélytársai (AiGi, Grabango, Standard Cognition) szintén próbálkoznak a bevásárlás automatizálásával, a pénztár nélküli fizetéssel.

Az új szupermarkettel biztossá vált, hogy az Amazon szerint a technológia nemcsak kisboltokban működik. A Dash bevásárlókocsi használata korábban többeket elbizonytalanított, mert azt hitték, hogy a rendszer csak korlátozott raktárkészlettel rendelkező üzletekben hatékony.

Tény, hogy keveseknek fog hiányozni a sorbanállás, viszont, ha a technológia elterjed, a kasszánál nem vásárolhatunk többé rágógumit, cukorkákat és hasonlókat, és a pénztárosok állása is megszűnik. Esetleg a rendszernek még azt is ellenőriznie kellene, hogy a vásárló számláján van-e elég fedezet.

Elon Musk meghökkentő elméletet tett közzé a Twitteren arról, hogy egy, az agyban élősködő egysejtű az emberiséget nagyon fejlett mesterséges intelligencia, szuperintelligencia létrehozására késztetheti.

A Tesla-vezért egy National Geographic cikk ihlette meg. Az anyag a Toxoplasma gondii néven ismert parazitáról szól. A cikk szerint az élősködő teszi vakmerővé a hiénákat ragadozók, például oroszlánok közelében.

A Toxoplasma világszerte elterjedt egysejtű eukarióta, a toxoplazmózis nevű, enyhe lefolyású, influenzaszerű betegség kórokozója. Az ivartalan fejlődési szakasza madárban vagy emlősben, az ivaros a például verebek vagy egerek elfogyasztásával megfertőződő macskafélében megy végbe. Az ember a végleges gazdaállattól, a macskától kapja el – már akinek van rendszeresen kijáró, más állatokkal érintkező macskája.

Musk érdekes logikai ugrással jutott el addig, hogy a Homo sapiens az élősködő hatására fejleszt majd mesterséges szuperintelligenciát.

„A toxoplazmózis megfertőzi a patkányokat, majd a macskákat, utána pedig a macskás videókat készítő embereket. Az emberfeletti mesterséges intelligenciák internetes macskavideókon gyakorolnak, így pedig a toxoplasma fog dönteni a sorsunkról” – írta Musk.

A tweet első olvasásra olyan, mint Musk szokásos bombasztikus szövegei. Jobban belegondolva, viszont van benne némi ráció. A tudomány mai állása szerint a parazita megfertőzi a rágcsálók agyát, és az állatok pontosan ezért veszítik félelemérzetüket ragadozók, például macskák közelében. Az élősködő hatására felbátorodott patkányok megközelítik a macskákat, a macskák megölik, majd elfogyasztják azokat, és így ők is szimbiotikus kapcsolatba kerülnek az élősködőkkel.

A macskákról aztán az emberbe kerülnek, és egyes tanulmányok alapján a mi viselkedésünket szintén befolyásolják – hatásukra több kockázatot vállalunk, kevésbé félünk a következményektől.

Egy Csehországban és Törökországban, 600, illetve 370 személlyel végzett kutatás alapján kiderült, hogy a toxoplazmózissal fertőzöttek nagyobb valószínűséggel karamboloznak, mint a fertőzést elkerülők.

De hogyan lesz ebből szuperintelligencia? Nyilván Musk sem tudja, viszont izgalmas kérdést vetett fel. Eljátszadozhatunk vele, elméleteket építhetünk köréje, aztán több kockázatot vállalunk az MI-fejlesztésekben.

A Cornell Egyetemen százmilliószorosára nagyítottak fel egy háromdimenziós kristálymintát. A felbontással megdöntötték, megduplázták az egyébként általuk tartott, a Guinness Rekordok Könyvében értelemszerűen szereplő 2018-as világcsúcsot.

„Úgy néz ki, mint az atomhalmok. Elképesztő, és a felbontás is hihetetlen” – lelkendezett a kutatásban résztvevő Andrew Maiden (Sheffield Egyetem, Egyesült Királyság).

A bámulatos eredmény masszívabb, hatékonyabb telefonokhoz, számítógépekhez és más elektronikai berendezésekhez, valamint tartós elemekhez szükséges új anyagok fejlesztésében segíthet.

A képfelbontást a korábban csak néhány, mostantól viszont több réteggel, akár többszáz atommal is működő speciális technikával (electron prychography) érték el. Lényege, hogy a célanyagra másodpercenként kb. egymilliárd elektronsugarat lőnek. A sugarak tetszőlegesen mozognak, így a mintát minden alkalommal egy kicsit más szögből érik el. Néha simán átmennek rajta, máskor, kifelé tartva, atomokba ütköznek.

Az elektronmilliárdok által generált pettymintázatra alapozva, gépitanulás-algoritmusok ki tudják számolni az atom mintán belüli helyét és a lehetséges formáját.

A Cornell Egyetem világcsúcsával a technika sokkal vonzóbb lesz az anyagtudományban, a jelenlegi méretekkel összehasonlítva, drasztikusan nagy, 30-50 nanométer vastag mintákat is lehet majd tanulmányozni vele.

A világcsúcs az elektron mikroszkópok történetében szintén komoly fellendülést vetít előre. A korábbi problémát a felbontás növeléséhez szükséges energiamennyiség növelése jelentette – a felbontás ugyan jobb lett tőle, a közben elhasznált energia viszont a tanulmányozott mintában okozott károkat.

Ezt orvosolandó találták ki a mostani kutatásnál alkalmazott technikát. A számítási kapacitások és a szükséges matematikai apparátus hiánya miatt viszont csak az utóbbi években, elsősorban a Cornell Egyetemen végzett kutatásoknak köszönhetően kezdik kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Ha az optikai kvantumszámításokat kirakós játékhoz hasonlítjuk, akkor a Washington Egyetem (St. Louis) szakemberei a puzzle újabb hiányzó darabját találták meg.

Jung-Tsun Shen, a felsőoktatási intézmény kutatója ugyanis a fény egyik új formáját kihasználó, a jelenlegi technológiánál nagyságrendekkel hatékonyabb kétbites kvantumlogikai kaput fejlesztett.

A kvantumszámítógépekben rejlő potenciál kiaknázása két szokatlan jelenségtől, a szuperpozíciótól és az összefonódástól függ: ezek a gépek szimultán lehetnek több állapotban, illetve két, egymáshoz fizikailag nem kapcsolódó részecske úgy viselkedik, mintha kapcsolatban állnának egymással.

Hagyományos számítógépeknél a feszültség határozza meg a bit értékét (1 vagy 0), a bitek kvantummegfelelői az egyedi elektronok, a qubitek. Az elektronok a célnak megfelelő több tulajdonsággal rendelkeznek: elektromos vagy mágneses mező hatására könnyen manipulálhatók, interakcióba lépnek egymással. Az interakció nagyon fontos előny, ha két qubit összefonódására van szükség.

Az interakcióra való hajlamuk azonban problémás is lehet, mert túl sok külső erő befolyásolhatja őket, és így jóval nehezebben kontrollálhatók.

Két évtizede sok tudós fotonokat használ elektronok helyett. De mivel a fotonoknak nincs töltésük, fordított probléma merül fel: sem a környezettel, sem egymással nem lépnek interakcióba. Pedig szükség lenne rá, és az egymás közötti interakcióik kivitelezése a klasszikus megközelítés szerint pont ezért komoly kihívás.

A 2010-es évek elején kutatók méréseiből kiderült, hogy ha nincsenek is összefonódva, amikor a fotonok belépnek a logikai kapun, időnként úgy viselkednek, mintha mégis össze lennének fonódva.

„A kvantummechanika nem nehéz dolog, viszont tele van meglepetésekkel” – jelentette ki Shen.

Ilyen – óriási – meglepetés volt a mérések eredménye. Egymillió fotonból viszont csak egy pár fonódik össze – derült ki először. Azóta a kutatások sikeresebbek, de működő, másodpercenként többmilliárd műveletet végrehajtó számítógépekhez az újabb (nagyobb) számok sem elegendők.

Shen a kvantum fotonállapotok új osztályának – a térben és gyakran összekapcsolódó fotonoknak, „fotonikus dimereknek” – a 2013-as felfedezése miatt tudott kétbites logikai kaput építeni. Ehhez az új fényformához talált alkalmazásokat.

Ha egy foton belép a logikai kapun, semmi érdemleges nem történik: bemegy, kijön. Ha viszont két foton lép be, új állapot teremtődik, és Shen szerint ez a lényeg. Speciális, kontrollált fázisú kaput dolgoztak ki, és a kimenő két foton a bemenők negatív állapotába került.

„Klasszikus áramköröknél nincs mínuszjel. Kiderült azonban, hogy a kvantumszámításokban van, létezik és kulcsfontosságú a mínuszjel” – magyarázza Shen.

Amikor két egymástól független, két optikai qubitet reprezentáló foton belép a logikai kapun, létrejön az új kvantum fotonállapot. Ez teszi lehetővé, hogy a kimeneti állapot a működéshez nélkülözhetetlen pontos jellel rendelkezzen.

Shen a Michigan Egyetemen teszteli fejlesztését, és az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot.

Az iparágon belül és kívül is sokan gondolják, hogy a mesterséges intelligencia, nem törődve a következményekkel, a még nagyobb profitszerzést és személyek hatékonyabb megfigyelését szolgálja.

Ezért és más okok miatt is, évek óta többen törekszenek megfogalmazni az úgynevezett „etikus MI” irányelveit. Az EU idén hatékony csomagot dolgozott ki – szigorú átláthatósági, adatbiztonsági és adatminőségi feltételekkel –, az amerikai hadsereg pedig 2020 elején fogadta el a vonatkozó szabályozást. Az ENSZ szintén valami hasonlóban gondolkozik. A vállalati szektorban több nagy cég, például a Google és a Microsoft saját irányelveket fogalmazott meg.

A Pew Research Center és az Elon Egyetem felmérést végzett a témakörben. 602 szoftverfejlesztőnek, cégvezetőnek, döntéshozónak, kutatónak és aktivistának tették fel a következő kérdést: „2030-ra a legkülönbözőbb szervezetek által használt MI-rendszerek alkalmaznak-e elsősorban a közjóra összpontosító etikai elveket?”

A megkérdezettek rövid írásos választ adtak. Általánosságban a profithajszolást és a társadalmi kontrollt tartják a legnyugtalanítóbbnak.

Ben Shneiderman, a Maryland Egyetem kutatója szerint a fejlesztésekkel támogatni kell az etikai irányelveket. Az MI-rendszereket a repülőgépek fekete dobozának mintájára, adatrögzítő megoldásokkal kellene felszerelni, hogy baj esetén törvényszéki szakértők tanulmányozhassák a történteket.

Mivel a legtöbb alkalmazást magáncégek fejlesztik, a pénzügyi rendszert át kell alakítani ahhoz, hogy az emberiség élvezze az MI előnyeit, máskülönben a fejlesztők nem veszik figyelembe az etikai megfontolásokat – véli Gary Bolles (Singularity University).

Jamais Cascio futurológus a legtöbb rendszer túl közvetetett etikai kimenetére figyelmeztetett. Tőzsdén kereskedő algoritmusokat például nem lehet úgy tervezni, hogy enyhítsék vagy növeljék a vállalati részvények megvásárlásának társadalmi következményeit.

Sok interjúalany az etikus MI értékeire vonatkozó konszenzus hiányára panaszkodott. Olyan kérdéseket vetettek fel, hogy például az MI-nek az emberi jelenlétet kell maximalizálnia, vagy az emberi hibákat minimalizálnia?

A többségében pesszimista válaszok mellett pozitív üzenetek is megfogalmazódtak. Michael Wollowski, a Rose-Hulman Műszaki Intézet kutatója elmondta, hogy mivel összességében a nagy techcégek is jót akarnak, jövőbeli rendszereiket az etikai elvárásokhoz igazodva fogják fejleszteni. Nem hiszi, hogy érdekükben állna nem etikus rendszereket fenntartani.

A kereskedelmi célú légi közlekedést nagyon megviselte a koronavírus-járvány. Az iparág gyors talpra állása a tevékenységek finomhangolásától, optimalizálásától is függ. A mesterségesintelligencia-technológiák előretörése várható, ebben a szektorban is egyre több területen jutnak szerephez.

A FedEx a Reliable Robotics-szal közösen fejleszt szállítmányokat nehezen megközelíthető területekre eljuttató önvezető Cessna repülőket. A kaliforniai Merlin startup kicsi autonóm gépekből tervez szállításban és tűzoltásban segédkező flottát létrehozni. Mindeközben folyamatosan nő a drónos szállítószolgáltatásokat kínáló és a légügyi hatóságok engedélyére váró vállalkozások száma.

Az Alaska Airlines bejelentette, hogy az Airspace Intelligence Flyways rendszerével fogja a repüléseket irányítani. A mesterséges intelligenciával működő rendszer rossz időjárási viszonyok, korlátozott légterek és zsúfolt kifutópályák okozta problémák kezelésében segít.

A Flyways kiértékeli az időjárási adatokat, szövetségi légterek lezárásait, az összes tervezett és aktív amerikai járatot, hogy megtalálja az úti cél eléréséhez ideális útvonalat.

Tavaly hat hónapig tesztelték. Ebben a periódusban az alaszkai diszpécserek a rendszer ajánlásainak harmadát fogadták el. Számokban kifejezve: a repülések 63 százalékát átlagosan 5,3 perccel rövidítették le így. Összesen kb. 480 ezer gallon (közel kétmillió liter) üzemanyagot spóroltak meg, amellyel a légitársaság széndioxid-kibocsátását 4600 tonnával csökkentették.

A Flyways folyamatosan monitorozza a levegőben tartózkodó valamennyi repülőgép útját. A humán diszpécsereknek színkódos figyelmeztetéseket küld. A vörös fény az útvonal időjárási és biztonsági okok miatti újratervezését jelenti. Zöld fénnyel jelzi, ha az újratervezés energiatakarékos. A rózsaszín a korlátozott légtér elkerülésére figyelmeztet.

Az Alaska Airlines a tesztperiódus után közölte, hogy elégedett az Airspace Intelligence termékével, és többéves szerződést kötöttek.

Mivel az autókkal és a kamionokkal ellentétben, a repülőgépek egyelőre biztosan nem lesznek elektromosak, a belátható jövőben kell valamit kezdeniük a repüléshez használt szénalapú üzemanyagokkal. A Flyways példája szépen szemlélteti, hogy az MI ebben is segít.

A széndioxid-kibocsátás csökkentésével mindenki jól jár.